Az ukrajnai magyar és más kisebbségi szervezetek, immár több éve, gyakorlatilag látható eredmény nélkül próbálják megvédeni közösségeik nemzetiségi-kulturális jogait a hatalmi szervek nyilvánvaló, az alkotmányban és nemzetközi kötelezettségekben szavatolt jogokat sértő intézkedéseivel szemben. Az Európai Parlament (nem összetévesztendő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével) állásfoglalást fogadott el az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetés-mentességéről. Mit remélhetünk ettől? – tette fel a kérdést a Kárpáti Igaz Szó Tóth Mihálynak, az UMDSZ tiszteletbeli elnökének.
– Hogyan értékeli az EP állásfoglalását?
– Szívből drukkolunk, és akinek erre megvan a lehetősége, tesz is azért, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sikerrel járjon, és uniós jogszabály szülessen az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről.
– Megalapozottak-e, a minden jel szerint tartósan az EU-n kívül maradó ukrajnai kisebbségeknek az ilyen irányú elvárásai, reményei?
– Mint tapasztaljuk, az Európa Tanácsban, valamint minden vonatkozó nemzetközi szerződésben tag Ukrajna vezetésének esze ágában sincs figyelembe venni a fentebbi dokumentumok előírásait, intelmeit, javaslatait. Teszi-teheti ezt, a magyar kormány részéről tapasztalható obstrukciót leszámítva, gyakorlati következmények nélkül. És mindebben számunkra talán a legmegrázóbb tapasztalat az, hogy e nyilvánvaló jogtiprásokat gyakorlatilag szó nélkül hagyják azok a nyugati nagyhatalmak, melyek folyamatosan az emberi jogok szószólóinak és védelmezőinek, Ukrajna viszonylatában pedig az ország demokratikus átalakításának, európai és euróatlanti integrációjának legfőbb támogatói szerepében tetszelegnek.
– Létezik-e egyáltalán a nemzeti kisebbségek joga?
– Nem szívesen értenék egyet egyik kiváló szakértő kolléga által megfogalmazott válasszal, mely szerint „a kisebbségi jog valójában nem létezik, nemzetközi jogi normák vannak csupán”. Inkább maradnék a jogelméletben e kérdésre elfogadottnak tekintett válasz mellett, történetesen, hogy a kisebbségek jogait meghatározó normatív előírások a nemzetközi jog „puha” tartományába tartoznak, melyek alkalmazása, megvalósulása nagyban függ az adott állam vezetésének a kérdéshez való viszonyulásától. E viszonyulás viszont számos belső és külső tényező függvénye. E tényezők, mint azt tapasztaljuk, jelenleg, jogaink érvényesítése szempontjából javarészt nem kedvező előjelűek.
– Mi a teendő?
– Erre a kézenfekvő válasz: megpróbálni úgy alakítani a körülményeket, hogy az Ukrajnában hatalmat gyakorlóknak érdemes és szükséges legyen e területen jogkövető magatartást tanúsítani. Ami olvasatomban azt jelenti, hogy továbbra is szorgalmazni és támogatni kell minden nemzetközi akciót és kezdeményezést, mely a kisebbségek jogainak szavatolására irányul, valamint minden, a jogállamiság keretében biztosított eszközt igénybe venni az alkotmányban és más jogszabályokban előírt jogaink védelmében. Amennyiben lesz tehetségünk és erőnk ezt következetesen, szakszerűen és kitartóan tenni, akkor számíthatunk arra, hogy a napokban, a müncheni biztonságpolitikai konferencián félig üres terem előtt EU-zászlót lengető államelnökünk, és vele együtt az ország többi vezetője is rájön, hogy e társadalom boldogulásának is elengedhetetlen követelménye az emberi jogok és ezen belül a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
