A Magyar Írószövetség Választmányának döntése értelmében 2018-tól február 18-a, Jókai Mór születésnapja lesz Kárpát-medence-szerte a magyar széppróza napja. Ehhez kapcsolódott a február 12-23. közötti rendezvénysorozat. A folyamat kárpátaljai megvalósításához csatlakozott a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) is. Beregszászban, az Európa–Magyar Házban Csordás László, a KVIT elnöke köszöntötte a rendezvény résztvevőit.
– Úgy hiszem, jövőre a konzulátus is csatlakozni tud a programsorozathoz. Ideje volt, hogy ezt a napot is méltassuk, a próza valóban hiányzott a listáról. Merem állítani, hogy a magyar próza világszínvonalú, csak nyelvi okok miatt kicsit nehezen tudunk kitörni a világpiacra, pedig biztosan megállnák a helyüket – szögezte le Beke Mihály András, a Beregszászi Konzulátus konzulja, aki elárulta, amellett, hogy diplomata, némi köze az irodalomhoz is van, éppen ezért örömmel értesült arról, hogy ezentúl megünnepelhetjük a magyar széppróza napját.
– Sokáig azt mondták a kárpátaljai magyar irodalomra, hogy líraközpontú, ami a rendszerváltásig helytálló volt. Azok, akik tollat ragadtak, mind költővé váltak, de akik prózával próbálkoztak, hamar abbahagyták az írást. Ám aki mégis regényt vagy novellát írt, nem tudott maradandót alkotni. Az egyetlen maradandó regény abból a korszakból Kovács Vilmos 1965-ben megírt Holnap is élünk című írása. A rendszerváltás után mi változott? – vette fel Csordás László.
Elsőként Vári Fábián László, József Attila-díjas költő, író próbálta megválaszolni a feltett kérdést. Kifejtette, Kovács Vilmos Holnap is élünk című regényét már a korabeli magyar kritika is úgy értelmezte, mint a kárpátaljai magyar kisebbség regényét. De ezenkívül Kovács Vilmosnak egy tucatnyi novellája volt. Balla László is inkább prózaíró, mint lírikus, bár ezen a téren is jelentős életművet hagyott hátra.
– Hogy ki mire viszi alkotóként, nemcsak a körülményektől függ, hanem a belső töltésétől, elhivatottságától, és egy bizonyos fokú küldetéstudatnak is lennie kell a pályakezdőben. Mert ha az hiányzik, akkor nagyon könnyen tévútra megy, és nem azt a világot próbálja kifejezni, amelyben ő, hanem annak egy deformálódott szeletét. Bizony sok olyan ünnepelt író van, akinek a műve egyszerűen olvashatatlan – jegyezte meg Nagy Zoltán Mihály József Attila- díjas író a Sátán fattya szerzője.
Bartha Gusztáv, eddig egy kisregényt írt, amely inkább novella-építkezésű. Az író kifejtette, a regényírás időigényes, évekbe telik, míg kész lesz egy olvasható mű, emellett a kiadása is súlyos anyagiakat vesz igénybe. A fiatalok, a rendszerváltás után születettek– köztük Shrek Tímea és Marcsák Gergely KVIT-tagok is elmesélték, mikor és miért döntöttek az írás mellett.
A program a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán folytatódott, ahol a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművészei olvastak fel részleteket vidékünk tollforgatói írásaiból.
Hegedűs Csilla
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
