Vidám, mosolygós, mindenkihez van egy kedves szava. Érdekli a kutatás, a tehetséggondozás, de a konyhaművészet sem áll tőle messze. Gyerekkorától kezdve aktív tagja a közösségnek. Ennek köszönhetően felnőttként is az emberközpontúság jellemzi. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Fazekas Andrea, a magyarországi Oktatási Hivatal szakmai munkatársa, a Momentum Doctorandus alelnöke.
– Mivel foglalkozik jelenleg?
– Budapesten dolgozom az Oktatási Hivatalban, ahol egy európai uniós projekt szakmai munkatársa vagyok. Elsősorban tehetséggondozással és pályaorientációval kapcsolatos rendezvényeink vannak, ezek megvalósításában segédkezem.
– Hogyan került erre a pályára?
– A diákszervezetekben kifejtett munkám nagyban hozzájárult ahhoz, amivel most foglalkozom. Mindig is vonzott a pályaorientáció és a tehetséggondozás, az ott végzett hasonló tematikájú feladatok során pedig kellő szakmai gyakorlatot szereztem ahhoz, hogy ebben a szférában dolgozhassak.
– A kárpátaljai magyar doktoranduszok közösségének alelnöke. Szívesen vállalta a tisztséget?
– Már a középiskolában is részt vettem a diákparlamentben és a különböző iskolai rendezvények lebonyolításában. Amikor egyetemista lettem, csatlakoztam a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségéhez, ami meghatározó része volt az életemnek. Nemcsak színesebbé tette a diákéveimet, hanem rengeteget tanultam is általa. A diploma megszerzése után a Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájában folytattam tanulmányaimat, akkor alakult a kárpátaljai magyar doktoranduszok érdekképviseletének szervezete, a Momentum Docorandus (MD), ezért nem volt kérdés számomra, hogy csatlakozom hozzájuk.
– Mi motiválja a munkában?
– Egy sikeresen zárult projektnél nincs nagyobb motiváció. Egy-egy ilyen tervezetünket általában dolgos szervezői hetek előzik meg, de a befektetett munkának mindig megvan az eredménye.
– Milyen tevékenységet végez a szervezetben?
– Nem túl nagy a létszámunk, ezért szinte minden munkából kivesszük a részünket, legyen szó pályázatírásról, konferencia megszervezéséről, kötetszerkesztésről. Az MD nemcsak érdekképviseleti szervezet, számos, az egész kárpátaljai magyarság számára fontos kutatásokban is részt vesz. Példaként sorolnám a Summa 2017 demográfiai felmérést, a Tandem 2016-2019 reprezentatív kérdőíves kutatást, illetve a 2018-as kárpátaljai magyar szórványkutatást. Mindazonáltal a szívemhez legközelebb a tehetséggondozás áll, ami egyik fő profiltevékenységünkké vált. Idén már hetedik alkalommal szerkesztettük meg az érettségiző diákok számára a Felvételi tájékoztatót, ami, merem állítani, a Kárpát-medence egyik legnívósabb tájékoztató kiadványa.
– Kutatási munkája a kárpátaljai kortárs magyar irodalom, ezen belül Berniczky Éva munkássága. Miért választotta ezt a területet?
– A kortárs irodalmat mindig nagyon izgalmasnak tartottam, hiszen rólunk és nekünk szól, viszont egy kissé az irodalom mostohagyereke. Amikor jelentkeztem a doktori iskolába, több elképzelésem is volt. Végül a vezető tanárommal úgy döntöttünk, hogy mindenképp a kárpátajai irodalom legyen az, és természetesen kortárs. Ekkor két szerzőre szűkült a listám, Balla D. Károlyra és Berniczky Évára. Azért döntöttem az utóbbi mellett, mert különleges hangja a magyar irodalomnak, és őt tartom az egyik legizgalmasabb írónak. Alkotásai már a posztmodern áramlatok hatása alatt születtek, amire nem sok példát találunk Kárpátalja magyar irodalmában.
– Milyen volt a gyerekkora?
– Átlagosnak mondható gyerekkorom volt. Ungváron születtem egy színmagyar családban. Egyke vagyok. Nagyon szerettem iskolába járni, a nyári időszakot is rendszeresen közösségben töltöttem, ezért hittan-, és más, főleg magyar ajkú táborokba jártam. Szívesen emlékszem vissza erre az időszakra.
– Meséljen a családjáról. Hogyan ismerkedtek meg a férjével?
– Egyetemi éveink alatt találtunk egymásra már több mint 12 éve. Lényegében a diákszervezet rendezvényein találkoztunk rendszeresen. Egyébként a férjemmel egy iskolába is jártunk, bár ő nemigen emlékszik rám azokból az évekből, mivel pár évvel idősebb nálam.
– Mivel foglalkozik szabadidejében?
– Néhány éve fő hobbim a futás, amit szerencsére a férjemmel együtt űzünk. Rendszeresen részt veszünk futóversenyeken, félmaratonokon. Óriási feltöltődést ad egy-egy ilyen verseny. Szerencsésnek tartom ezt a helyzetet, hiszen aki nem részese hasonló aktív szabadidős tevékenységnek, nehezen értené meg, hogy egy nehéz nap után egy 2 órás edzést választok a közös program helyett. Ez könnyen lehetne vita forrása. Kedvelt szabadidős tevékenységeim közé tartozik még a gasztronómia és az utazás is. Ezenkívül, jó irodalmár módjára, nagyon szeretek olvasni.
– Könnyen barátkozik?
– Úgy érzem, bizonyos kor fölött az ember zárkózottabbá válik, nehezebben nyílik meg. Én legalábbis így látom. Sosem a mennyiség, inkább a minőség volt az, amit fontosnak tartottam, ezért nem mondanám, hogy sok barátom van, de akiket annak tartok, azokkal bármikor számíthatunk egymásra.
– Politizál?
– Óvakodom tőle, de megpróbálom követni. Mivel a mindennapjaink része, ezért fontos a tájékozottság.
– Követi a trendeket?
– Szeretem a divatot, de csak módjával, mert lényegesebbnek tartom, hogy valakinek saját stílusa legyen, minthogy megfeleljen az adott trendeknek.
– Maximalista?
– Sajnos igen.
– Aggódó természetű?
– Teljes mértékben. Ezt tartom az egyik legrosszabb tulajdonságomnak. Még fel sem merült a probléma, én már számos alternatív lehetőséget találok, amin aggodalmaskodhatom.
– Több nyelven is beszél. Tervben van továbbiak elsajátítása?
– Az angol nyelvtudásom fejlesztését tűztem ki célul a közeljövőben, és ha azzal már elégedett leszek, mindenképp beleásnám magam a spanyol rejtelmeibe is. Több alkalommal volt szerencsénk Spanyolországba utazni, és nemcsak a kultúrája, hanem a nyelve is lenyűgöző, ami ugyebár a világ több országában is államnyelv. Nagy álmom eljutni Dél-Amerikába, ahol ez a nyelvismeret óriási előnyt jelentene.
– Milyen magánjellegű és szakmai céljai vannak a jövőre nézve?
– Ez mindig kacifántos kérdés, amire általában kerülöm a válaszadást. Ahogyan másoknak, úgy nekem is számos tervem van. Remélem, a közeljövőben sikerül pontot tennem a disszertációm végére, valamint teljesíteni tudom a maratoni távot.
Csuha Ivett
