Négy hónap múlva újabb csúcstalálkozót tartanak a kelet-ukrajnai helyzet rendezéséről a ,,normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – jelentette be hétfő este Emmanuel Macron francia elnök a négy ország vezetőjének Párizsban megrendezett megbeszélése után.
,,Előreléptünk a csapatkivonás, a fogolycsere, a tűzszünet és a politikai rendezés kérdésében, és azt kértük minisztereinktől, hogy egy újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozóig dolgozzák ki Kelet-Ukrajnára vonatkozóan a helyi választások megrendezésének részleteit” – mondta a francia államfő Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.
A párizsi Élysée-palotában tartott megbeszélés elsődleges célja az volt, hogy három év után életre keltse a 2015-ben Minszkben aláírt békemegállapodást. A ,,normandiai négyek” legutóbb 2016-ban tartottak csúcstalálkozót Berlinben.
Most két és negyed órán át tárgyaltak négyen. Majd következett Putyin és Zelenszkij kétoldalú tárgyalása, amely a francia szervezők szerint a tervezett háromnegyed óra helyett másfél órán át tartott. Az utolsó tíz percben a két elnök négyszemközt tárgyalt. A Rosszija 24 tévécsatorna szerint a megbeszélés oroszul folyt. Ezután következett a négy vezető közös sajtótájékoztatója.
Zelenszkij most először találkozott személyesen Putyinnal, és jóllehet több intézkedésben is megállapodtak az ukrajnai békefolyamat beindítása érdekében, – mint mondta – a politikai kérdésekben nem értettek egyet, és emiatt ő elégedetlen.
Putyin viszont elégedetten nyilatkozott a párizsi csúcstalálkozó eredményeiről. ,,Yes, I am happy (Igen, elégedett vagyok)” – jelentette ki angolul a csúcsról tudósító újságíróknak az Elysée-palotában rögtön a kétoldalú találkozó után. A közös sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy fontos lépés történt a feszültség csökkentése érdekében.
Újságírói kérdésre válaszolva az Ukrajnában élő orosz ajkú lakossággal kapcsolatban Putyin elmarasztalóan beszélt az új oktatási törvényről. Kiemelte, hogy az ukránok 38 százaléka orosz anyanyelvűnek vallja magát, mindeközben az orosz iskolák 2020-tól teljes egészében áttérnek az ukrán nyelven való oktatásra, eközben az országban élő többi kisebbségnek, például a magyaroknak, 2023-ig adtak haladékot erre.
Olyan érzése van, mintha Ukrajnában több lenne a magyar mint az orosz – fogalmazott az orosz elnök.
,,Oroszország mindent megtesz, ami tőle telik, annak érdekében, hogy véget érjen a konfliktus” – mondta az orosz elnök.
,,Az a tény, hogy egymás mellett ülünk, már önmagában fontos eredmény” – vélte Emmanuel Macron, aki a kelet-ukrajnai helyzetet „nyílt sebnek” nevezte „az európai kontinens közepén”.
Az öt éve tartó konfliktusban 14 ezren haltak meg.
,,Még nagyon sok munka vár ránk, de az a benyomásom, hogy megvan a jó szándék a nehéz problémák megoldására” – mondta a sajtótájékoztatón Angela Merkel, pozitív jelként értékelve a tűzszünet megerősítését, az újabb fogolycserét az év vége előtt és a csapatszétválasztásokat március végéig.
A négy vezető csak abban állapodott meg, hogy a politikai konfliktusok megoldásának reményében megbízzák külügyminisztereiket a kelet-ukrajnai választások ,,politikai és biztonsági feltételeinek kidolgozásával” az újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozójukig.
Most az a helyes, ha diplomatikusak vagyunk.
„Egyelőre mondjuk azt, hogy döntetlen” – értékelte Volodimir Zelenszkij a Vlagyimir Putyinnal folytatott párizsi tárgyalásának eredményét.
Az ukrán és az orosz államfő a normandiai négyek csúcstalálkozójának keretében lezajlott eszmecseréje után Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Putyin részéről „érzékelhető volt némi engedmény” – közölte a korrespondent.net. „ Meg lehet-e egyezni? Bonyolult, de voltak momentumok, amikor bizonyos dolgokról valamiben megegyeztünk” – fogalmazott az ukrán elnök.
A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére összehívott párizsi csúcsértekezlet keretében megállapodás született egy újabb, ,,mindenkit mindenkire” elv alapján történő fogolycsere tető alá hozásáról december 31-ig – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő éjjel Párizsban, a találkozó végeztével tartott sajtótájékoztatóján.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint az államfő közölte: a ,,normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetőinek találkozóján megállapodtak abban is, hogy a Donec-medencei frontvonal újabb három pontján hajtanak végre csapatszétválasztást. Megjegyezte, hogy a felek sok kérdésben nem jutottak egyezségre, de kifejezte abbéli reményét, hogy a következő találkozókon ezekre is megoldást találnak.
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna bizonyos dolgokra soha nem lesz hajlandó, nem válik például szövetségi állammá, és nem mond le területről. A Krím félszigetet és a Donyec-medencét Kijev változatlanul Ukrajna részének tekinti – mondta.
Hozzátette: az ukrán fél a megbeszéléseken hangsúlyozta, hogy a kérdések átfogó megoldása lehetetlen a fő alkotóelem, a biztonság szavatolása nélkül.
A felek megállapodtak abban is, hogy az év végéig teljes, átfogó és korlátlan tűzszünetnek kell életbe lépnie a Donec-medence harcok sújtotta övezetében. Egyelőre nem tudja, hogyan lehet majd ellenőrizni a helyzetet – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi tűzszüneti megállapodások mind meghiúsultak. A felek mindazonáltal megállapodtak abban, hogy nagyobb figyelmet szentelnek az ellenőrzésnek – tette hozzá.
A tárgyalásokon ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna helyreállíthassa az ellenőrzést az orosz–ukrán államhatár teljes hosszán – szögezte le. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy erre a kérdésre a felek visszatérnek a négy hónap múlva esedékes újabb találkozójukon. Elmondása szerint ,,sokszor” hangsúlyozta minden külföldi fegyveres csoport, valamint fegyverzet kivonásának, továbbá a kelet-ukrajnai szakadár fegyveresek leszerelésének fontosságát, de azt is, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területeken helyhatósági választásokat csakis az ukrán jogszabályokkal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) normáival és a koppenhágai kritériumokkal összhangban lehet rendezni.
Zelenszkij közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ellentétes véleményen van a határellenőrzés és a választások kérdését illetően.
Kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy előbb álljon helyre az ukrán ellenőrzés a teljes határszakaszon, és csak ezután tartsák meg a helyhatósági választásokat a Donec-medence ideiglenesen megszállt területein, míg az orosz elnök előbb választásokat követel, és utána ígéri a határ fölötti ellenőrzés visszaadását Kijevnek.
Az Ukrajnán átvezetett orosz gáz tranzitszerződéséről az elnök annyit mondott, hogy a kérdést ,,feloldották”, és szakértők szintjén tárgyalnak tovább a részletekről, remélhetőleg az év végéig megállapodnak. Zelenszkij kijelentette: összességében kevesli az elért eredményt. ,,Sok kérdés vetődött fel. Kollégáim szerint ez nagyon jó eredmény egy első találkozótól. Nekem, őszintén megmondom, kevés. Több probléma megoldását szerettem volna” – mondta az ukrán elnök.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
