Számos alkalommal leírtuk már, hogy vidékünkön nagy iramban terjed a szélhámosság. A csalók az emberi hiszékenységre alapozva a legkülönbözőbb trükköket eszelik ki, hogy megszerezzék mások pénzét. És mindig akad, aki lépre megy.
Munkácson egy jogi diplomával rendelkező fiatal nő járt pórul. Gyakorlatilag levetkőztették és elszedték minden ékszerét. Az utcán találkozott két sötétbőrű asszonnyal. Arra kérték, mutassa a tenyerét és megjósolják a jövőjét. Mintha megdelejezték volna, készséggel nyújtotta a kezét. A jövendőmondók elszörnyedve kaptak a fejükhöz: óriási szerencsétlenséget látnak, amely a hölgyet és szeretteit fenyegeti. Azt mondták, nekik hatalmukban áll elhárítani a bajt. Ehhez azonban szükségük van a kliens minden ékszerére, értékére. A gyanútlan és hiszékeny „bajbajutott” meghívta a megmentőket a lakására, ahol eléjük rakta az ékszereit, az aranyóráját és a megtakarított pénzét, mintegy százezer hrivnya értékben. Mire észbe kapott, a jótevők eltűntek, és még egy irhabundát is magukkal vittek.
Hasonló módon fosztottak meg értékeitől egy másik munkácsi lakost is. A Halickij utcában hozzálépett két fejkendős, középkorú asszony, akik közölték vele, valaki megátkozta őt és üldözni fogja a balszerencse. A megszólított elképedt, mert az utóbbi napokban több balszerencse érte. Azt kérték, hozza ki az ékszereit és a pénzét, s akkor képesek lesznek megtörni az átkot. A valósággal megbabonázott asszony sietve átadott ezerötszáz dollárt, ötven eurót és néhány arany ékszert. Amikor az átokűzők eltűntek, a nő rádöbbent, hogy csúnyán becsapták. A szélhámosokat, feltehetően mindkét esetben ugyanazokat a vétkeseket, keresik a rendőrök.
Ungváron autókereskedőnek adta ki magát egy 42 éves férfi. Azt mondta, gyorsan és olcsón szállít használt, de kitűnő állapotban lévő személygépkocsikat. Akadt is egy érdeklődő, aki gyanútlanul kifizetett a szélhámosnak negyvenezer hrivnyát. Majd türelmesen várta, hogy az illető megmutassa a portékát. Telt-múlt az idő, de sem az árus, sem az autó nem került elő. A becsapott a rendőrséghez fordult. A szélhámossággal gyanúsított személyt őrizetbe vették.
Volócon egy 83 éves férfi otthonába kopogtattak be idegenek, akik azt mondták, mézzel kereskednek. Mivel az öreg nem mutatott érdeklődést a portéka iránt, megkérték, váltson fel egy ötszázast. Miközben a házigazda gyanútlanul benyúlt a szekrénybe, az egyik nő óvatosan mögé settenkedett. S midőn az idős férfi az aprót számolta le a bűntársnak, ő elemelte a többi pénzt, 63 000 hrivnyát. A hosszú évek alatt megtakarított összeg eltűnését csak jóval a mézárusok távozása után fedezte fel.
A hasonló példákat még hosszan sorolhatnánk. A csalafinta bűnözők előszeretettel célozzák meg a tanulóifjúságot, a nyugdíjasokat és a munkahelyet keresőket. Az elkövetőknek sokszor elég, ha hozzájutnak a kiszemelt áldozat személyi adataihoz, máris megkörnyékezik az illetőt.
A rendőrségi tanács szerint vigyázni kell a személyi igazolványra, mert ha elvész vagy ellopják, könnyen rossz kezekbe kerülhet. Ilyenkor legokosabb nyomban a rendőrséghez fordulni. Az is előfordul, hogy valamilyen hivatalos eljáráshoz kell fénymásolatot készíteni az iratainkról, s e dublikátok kerülnek a bűnözőkhöz. Ezért a kópiák készítésekor a rosszul sikerült példányokat se hagyjuk hátra. Vannak olyan csalók, akik jól fizetett álláslehetőséggel kecsegtetik az ügyfelüket. Az ügyintézéshez pedig elkérik a delikvens igazolványát. Az ilyen esetekben azonnal faképnél kell hagyni az ajánlattevőket.
Nagyszerű találmány a maroktelefon és az internet, hisz megkönnyítik az életünket. Igen ám, de a rosszban sántikálók is képesek a maguk hasznára fordítani a korszerű technikát. A telefonos szélhámosok rendszerint este vagy az éjszaka közepén lépnek akcióba, amikor könnyű megzavarni mások nyugalmát. Találomra hívnak fel számokat és a vonal túlsó végén jelentkező hangjából ügyesen ráéreznek, érdemes-e ott próbálkozni. A horogra akadttal pedig már úgy játszanak, ahogy kedvük tartja. Magyarán a profi szélhámosok jó emberismerők, és remekül bánnak a szavakkal, tudják, mivel lehet megtéveszteni az „ügyfelet.” A cél viszont mindig ugyanaz: megszerezni a másik pénzét.
Ha ilyen ismeretlen telefonáló jelentkezik, bármit is mond, nem szabad pánikba esni, s követni az illető utasításait. Soha ne árulja el a saját vagy szerettei nevét. Hatásos, ha a megszólított követeli a telefonáló adatait. A csalók gyakran azt közlik a telefonban, hogy valamelyik szerettünk bajba került, őrizetbe vették a rendőrök, és sürgősen pénzre van szüksége. Ilyenkor sem kell lépre menni, bátran kérdezzék meg az őrizetes nevét, és hogy hol tartják fogva. A telefonbetyár ilyenkor rendre kilép a vonalból.
Hasznos megfogadni, hogy az utcán ne álljanak szóba idegenekkel, jósolni, átkot levenni tudókkal, és ne nézzenek annak a szemébe, mert bizony sokuk hipnotikus képességgel rendelkeznek, s pillanatok alatt a hatalmukba kerülhet az ember. A mai világban nem árt a bizalmatlanság…
Balogh Csaba
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.