Júliusban lépett hatályba az új ukrán BTK, és a Büntetőeljárási Kódex, amely új fogalomként tartalmazza a kihágások tárgykörét átminősítve egyes korábban bűncselekménynek számított eseteket.
A napokban a megyei ügyészségen rendeztek videotanácskozást az újdonságok témakörében. Az eszmecserét Ivan Demjancsuk, megbízott megyei főügyész vezette az újonnan létrehozott vizsgálati szerv munkatársai részvételével. A kihágások ugyanis mostantól ez utóbbi hatáskörébe tartoznak és a hónap folyamán hozzájuk kerül valamennyi annak minősülő cselekmény.
Mint arról a főügyész beszámolt, a kihágások fogalomkörébe került 119, eddig bűncselekménynek és két, közigazgatási szabálysértésnek minősülő törvénysértés. A jelenlegi helyzet szerint vidékünkön 4635 olyan cselekményt tartanak számon, amelyeket a bűnügyek közé kell sorolni. A fórumon részletezték annak a mechanizmusát, miként kell átadni az ügyeket a nyomozók hatásköréből a bűnügyi vizsgálókéba, és miként kell ezeket kezelni a továbbiakban, illetve milyen szankciókra számíthatnak az elkövetők.
Mint azt Ivan Demjancsuk elmagyarázta, a bűnügyi kihágás a törvénysértések azon kategóriájába tartozó cselekmény, amelyek legfeljebb pénzbírsággal, vagy egyéb, ám nem börtönbüntetéssel lehet szankcionálni.
Mostantól bűnügyi kihágásoknak számítanak a nem minősített lopások, a szélhámosság, a kábítószerekkel nem értékesítési céllal történő visszaélések, a garázdaság és más olyan törvénysértések, amelyek a regisztrált esetek mintegy felét képezik.
Külön feladat vár az ilyen eseteket kivizsgálókra. Az ő feladatuk, hogy az elkövető hivatalos meggyanúsítását követő maximum egy hónap leforgása alatt egyszerűsített eljárás keretében pontot tegyenek a vizsgálat végére. Mostantól a bűnüldözés ilyen kategóriákat különböztet meg: kihágások, nem súlyos, súlyos és rendkívül súlyos bűncselekmények.
Anatolij Jarovij ügyvéd véleménye szerint nagy különbségek vannak a bűncselekmények korábbi kvalifikációja és a mostani között.
Ha korábban a könnyűnek minősített cselekményekért 51 000 hrivnya pénzbírság vagy két évig terjedő szabadságvesztés volt a maximális büntetési tétel, az új jogszabály szerint ugyanilyen összegű pénzbüntetés róható ki a kihágást elkövetőre, de már nem lehet őt börtönbe küldeni.
A bűnügyi kihágás fő kritériuma, hogy nem minősül bűncselekménynek. Az ilyen cselekmény miatt felelősségre vont személy nem tekinthető büntetett előéletűnek. Az ügyét pedig nem nyomozók, hanem vizsgálók kezelik, mégpedig egyszerűsített és gyorsított formában. Ha viszont a vizsgáló vezette nyomozás során kiderül, hogy az illető a kihágásnak minősülő lopást nem egymaga követte el, hanem bűntársai is voltak, a tettét már bűncselekménynek kell átminősíteni, és aszerint eljárni az ügyében. Vagyis innentől fogva már a detektívek foglalkoznak a további nyomozással. Ugyanez fordított sorrendben is működik: a bűncselekménynek indult eljárás átminősíthető kihágássá és az ügy átkerül a vizsgálók hatáskörébe.
A jogászok szerint az új törvény nem jó, mert rengeteg visszaélésre nyújt lehetőséget.
Egyenesen felkínálja a korrupció lehetőségét. Az eljárás alá eső ugyanis pénzt kínálhat fel a nyomozónak, hogy a bűncselekményt minősítse át kihágássá. Vagy éppenséggel a nyomozást folytató rendőrdetektív követelhet honoráriumot azért, hogy vizsgálónak adja át a szóban forgó ügyet. Avagy a vizsgáló követelhet hálapénzt azért, hogy az időközben a bűncselekmények kategóriájába tartozónak ítélt esetet ne minősítse át, és az maradjon továbbra is egyszerű kihágásnak. Az esetek egyszerűsített kivizsgálása pedig arra ösztönözheti a nyomozókat, hogy ne foglalkozzanak a bűncselekménnyel, sorolják azt a kihágások közé és adják át a vizsgálóknak. Ezáltal ráadásul a bűnügyi statisztika is jelentősen javulhat. Elvégre a lopások, szélhámosságok és egyéb kihágások már nem számítanak bűncselekményeknek.
A jogászok szerint az új büntetőjogi törvény hiányossága miatt olyan súlyosabb kategóriájú bűncselekmények kerültek a kihágások sorába, mint a gyilkossággal való fenyegetőzés, az okirat-hamisítás, az újságírók munkájának akadályozása, a bérek, nyugdíjak kifizetésének vagy a gyerektartási segély folyósításának megtagadása, az állatkínzás és egyebek. És nem elég, hogy az ilyen ügyek egyszerűsített eljárásban kerülnek kivizsgálásra, sokak esetében a kiszabható bírság összegét is mérsékelték.
KISZó-összeállítás
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
