A gazdaságilag a csőd szélére sodródott Ukrajna nem kisebb sportesemény, mint egy olimpia rendezési jogáért szállna harcba. Hihetetlen, pedig ezt annyira komolyan gondolják Kijevben, hogy Vadim Hutcajt sportminiszter állítása szerint Szerhij Bubka, az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke már gőzerővel dolgozik azon, hogyaz elképzelésből valós terveket kovácsoljon. Egyelőre igazából még nem döntötték el, hogy földrajzi adottságai miatt Ukrajna a téli vagy a nyári ötkarikás játékoknak adjon-e otthont. Mintha csak a földrajzi fekvésen múlna, mely ország, város rendezhet olimpiát.
Meglehetősen merész álom ez egy olyan országtól, amely IMF-hitelekből tartja fent magát, évtizedekre eladósodott, s mindeközben még fegyveres konfliktusok, területi viszályok is terhelik. Már maga a pályázat előkészítése is komoly összegeket emésztene fel, nem beszélve az infrastruktúra-fejlesztésről. Hrivnya milliárdokról van szó, amelyeket strukturális reformokra lehetne fordítani – itt elsősorban az oktatás és az egészségügy szomjazza a pénzt évek, évtizedek óta. Persze nemzetközi viszonylatban egy olimpia rendezése nem cseng olyan jól, mint hogy Ukrajnában emelték a pedagógusok vagy az egészségügyi dolgozók bérét, esetleg a kórházi ellátáshoz minden gyógyszert megkap a beteg, mint.
Ukrajna az előjelek ellenére– a stadionépítések jelentős csúszása és a kivitelezési hiányosságok miatt a 2008-as Eb idején az UEFA komolyan foglalkozott a rendezési jog visszavonásával és egy másik szövetségre való átruházásával – egész jól megbirkózott a lengyelekkel közösen rendezett 2012-es Labdarúgó Európa-bajnokság lebonyolításával. Azért azt se feledjük, milyen áron. Modern stadionok épültek, amelyek fenntartása az elmúlt nyolc évben elképesztően sokba került az államnak. Ráadásul ezeknek az arénáknak a kihasználtsága sokszor a nullával egyenlő.
A téli játékok közül egyébként a 2030-as a legközelebbi nyitott – Milánó és Cortina d’Ampezzo közösen rendezi a 2026-os téli olimpiát – időpont. A nyáriak esetében – miután 2024-et Párizs, 2028-at pedig Los Angeles nyerte el – 2032-es jöhet szóba, de tegyük hozzá gyorsan: a politikai és a gazdasági lobbi magasan felülkerekedett a sportérdekek felett egy közös dél- és észak-koreai pályázat, esetleg a szintén kandidálni kívánó India vagy Indonézia lehet a befutó. Itt nehezen rúg labdába Ukrajna. Nem véletlen a labdarúgásból vett hasonlat, ugyanis a 2012-es foci Eb-rendezés jogának megnyerése is komoly ukrán lobbinak volt köszönhető, mintsem felelős és racionális döntésnek.
Sokáig lehetetlennek tűnt Bubka 1993-ban felállított 6,15 méteres rekordját túlszárnyalni, de 2014-ben Renaud Lavillenie-nek, a 2012-ben Londonban olimpiai bajnok francia atlétának sikerült egy centivel megdöntenie az ukrán sportoló 21 éves csúcsát. Bubka ismét magasra tette a lécet, de ebből biztos nem lesz újabb világcsúcs, sőt Ukrajna még a közelében sem fog járni ennek a lécnek.
