A koronavírus-járvány második hullámára készül a világ, miután számos országban újra megemelkedett a COVID-19 fertőzöttek száma. A múlt év végén kitört epidémia már eddig is több százezer beteg halálát okozta, a gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek.
Ukrajnában szintén a következő hullámot emlegetik. Viktor Ljasko országos tisztifőorvos szerint ez a szokásos influenzajárvány elején, októberben veheti kezdetét, és akár a jövő év áprilisáig is eltarthat.
Nem tudok napirendre térni efelett, hiszen mit is jelent ez a kifejezés? A közismert WikiSzótár szerint a hullám nagy tömeg együttes megemelkedése, mozgása, vagy ehhez hasonló változás, forma, alak. Kiemelendő a változás(!) szó. Eszerint növekedni kellene annak a bizonyos – esetünkben – megbetegedési mutatónak, majd csökkennie. Vagy fordítva. Míg az európai országokban ez valamelyest megtörtént, úgy Ukrajnában folyamatosan, egyre nagyobb antirekordokat döntögetve növekszik a fertőzöttek száma.
Az emberek elfáradtak, nincs sem erejük, sem pedig lehetőségük betartani a hosszú hónapok óta tartó korlátozásokat. Az enyhítések jegyében pedig egyre több elvárással találják szembe magukat. Ilyenek többek között a tanévkezdésre vonatkozó utasítások is. Ljasko ajánlásait követve például az iskolába kizárólag maszkban léphetnek be, emellett kötelező az ott dolgozók testhőmérsékletének ellenőrzése, ami viszont a tanulókra nem vonatkozik kötelező jelleggel. Jogosan merülhet fel a kérdés, kinek a költsége lesz ezek betartása? Hamar megérkezett a válasz is.
Ljubomira Mandzij oktatási miniszterhelyettes kifejtette, a tanintézmények egyéni védőeszközökkel való ellátása – ideértve a fertőtlenítőszereket és maszkokat – az iskola alapítóinak felelőssége. Ez az esetek túlnyomó többségében az állam, azt pedig már mindannyian tapasztaltuk, milyen gazdával is állunk szemben.
A sok utasítás, korlátozás, tiltás épp a kitűzött cél ellenkezőjét váltotta ki, mégpedig a közömbösséget. Mert nehéz mindent önerőből finanszírozni munkahelyi szünet, rosszabb esetben pedig elbocsátás utáni kilábalás közepette. Ha pedig nincs meg a biztos háttér (és vegyük tudomásul, nincs meg), a politikai akarat, melyre feltétel nélkül – de akár feltételekkel is – számíthatunk, akkor marad a magad, uram…
Ez pedig tömeges megbetegedésekhez, folyamatosan romló statisztikákhoz, és mint látjuk, soha véget nem érő korlátozásokhoz vezet.
