„A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása… Ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz életet, ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy… A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek zsarnokoskodnak.” (István király intelmei Imre herceghez)
Minden kor, minden nemzedék megfogalmazza, mit jelent számára a magyarság, a nemzet, mi a lényege magyarságunknak, az egy nemzethez tartozásunknak. A hangsúlyok, a tartalmi elemek változhatnak, sőt, még a szándék is lehet az adott körülmények függvényében más és más. Ennek ellenére, pontosabban ezzel harmonizálva a legfontosabb, az együvétartozás hite, vállalása folyamatos és örök. Ennek alapja Szent István műve, az az ezredéven átívelő szellemi, lelki kapocs, melyet ő alkotott s testesít meg.
Milyen volt első királyunk?
Intelmeit olvasva (melynek kultúrtörténeti, szellemi, erkölcsi, politikai(!) jelentősége elvitathatatlan, s az sem elhanyagolható, hogy az első magyar irodalmi műnek tekinthető) bölcs, szelíd, vallásos ember, egyben a realitásokkal számoló, környezete és a nagyvilág dolgait pontosan felmérő uralkodó jelenik meg előttünk, aki küldetésének az európai Magyarország megalapítását tartotta…
…és megvédését is!
„Német-Római Birodalommal ideiglenesen megromlott a viszony. Német és főleg bajor csapatok többször fosztogatták a Fischa és a Lajta közét 1029 környékén, amire válaszul a magyar csapatok is a bajor területekre való betörésekkel reagáltak. Erre való hivatkozással II. Konrád német-római császár 1030-ban megtámadta Magyarországot, azonban István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget.
A győzelemnek külön jelentősége az volt, hogy István országa bizonyította: képes megvédeni magát a külső ellenségekkel szemben is.” (Pálóczí Antal: István király élete és halála).
S van egy, a mi helyzetünkben, az adott körülmények közt ugyancsak megszívlelendő intelem: „Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik. Ezért hát kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert így teszel.” (István király intelmei Imre herceghez).
