Kárpátalján idén később kezdődött az aratás, ezért a szezon vége még várat magára. Most az időjárási viszontagságokról, a koronavírus-járvány hatásairól és a várható terméshozamról érdeklődünk. – kérdezte a KISZó Molnár Ádámot, a Pro Agricultura Carpatika Megyei JA falugazdászát.
– Mikor kezdődött az őszi vetésű szántóföldi növények aratása, és előreláthatólag meddig tart még?
– Az aratás idén jóval később vette kezdetét, így tovább is tart, mint az előző években. Ennek oka egyrészt a bőséges csapadék, mely hátráltatta a gabonafélék érését, másrészt a sok esős nap miatt a kombájnok nem tudtak rámenni a mezőkre. Az éven július első felében kezdődött az aratás, már ahol az időjárás és a talaj engedte. Remélhetőleg augusztus végére minden őszi szemes termény a tárolókba kerül.
– Milyen hatással voltak a termésre az időjárási viszontagságok?
– A sok csapadék, illetve annak gyakorisága gondokat okozott. A víz kimosta az előre kijuttatott tápanyagokat a talajból, ezért a termés minősége és mennyisége is elmarad a várttól. Ugyanezen okból a táblák jelentős részén növényvédelmi problémák adódtak. A gyomok újrakelése, mely szinte minden gazdánál előfordult, valamint a gombafertőzés, az üszög és a kalászfuzárium is rontott a helyzeten. A gazdák elmondása szerint alig volt egymást követő kétnapos folyamatos aratás. A kombájnok fokozott igénybe vétele miatti gyakori üzemzavarok is hátráltatták a munkát.
– Befolyásolták-e a betakarítást a koronavírus-járvány miatti korlátozások?
– A szemes terményt vető gazdák eleinte megrémültek, féltek a piaci helyzettől, azonban hamar beigazolódott a tény, hogy étel mindig kell az asztalra. A betakarítás szezonjára általában növekednek az üzemanyagárak, ez 2020-ban elmaradt. Munkaerő is akadt bőven, a körülményeket csak kis mértékben befolyásolta a járvány.
– Milyen hozamokra lehet számítani?
– Árpából hektáronként átlagosan 3,5 tonnára, búzából 3-5 tonnára, tritikáléból 5-6 tonnára, zabból 4 tonnára számítunk. A termésátlagok nagyon széles skálán mozogtak. Míg egyes táblákról akár 8 tonnát is sikerült betakarítani, addig néhány helyen az egy tonnát is alig érte el ugyanazon gazda. A termelők panaszkodnak, ám ennek ellenére is rengeteg felajánlás érkezik A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági megmozdulásra. Arra buzdítom a termelőket, hogy lehetőségekhez mérten juttassák el hozzájárulásukat a kijelölt gyűjtőpontokra.
– Változott-e a termés hasznosítása? Várható-e többlet vagy hiány egyes növényfélékből?
– A termés jelentős részét közvetlenül aratás után értékesítik. Az állattartás igencsak visszaszorulóban van vidékünkön, éppen ezért egyre kevesebb mennyiséget tárolnak a gazdák. Még mindig sokan küzdenek a megfelelő raktárak hiányával, ez az egyik legnagyobb probléma. Így kénytelenek csökkentett áron értékesíteni. Szinte minden szemesből hiány van, ezért jóval magasabb áron értékesíthetőek, mint az előző évben. Elsősorban az árpa és a búza iránti kereslet nő, s miután ezek elfogynak, akkor következik a tritikálé és a zab. A gazdák rá vannak kényszerülve a gyors eladásra, mivel az elhúzódó aratási szezon miatt alig maradt idő az új vetés előkészületeire, illetve sürgetővé vált az anyagi források előteremtése is.
Csuha Ivett
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
