A Segítség.ma projekt az anyanyelvi ellátásról szól.
Segítség, otthon, magyarul – ez a Segítség.ma néven elindult, a határon túl és a diaszpórában élő magyarok anyanyelvű egészségügyi ellátását biztosító weboldal alapgondolata. A páciensek online, könnyen és gyorsan juthatnak a kívánt szakemberhez az otthonukhoz közel, akivel az anyanyelvükön tarthatják a kapcsolatot. Az egyszerű és nagyszerű kezdeményezés részleteibe Veres Márton ötletgazda, projektvezető avat be.
Simon Rita
– Már régóta kapcsolatban van a külhoni magyarokkal, korábban egészségügyi szűréseket is szerveztek Kárpátalján. Ebből nőtte ki magát a Segítség.ma ötlete?
– A történetet jóval korábbról kell kezdenem. Édesapám Csonkapapiban született. Sok rokonunk él Kárpátalján, én is gyakran vendégeskedtem ott, mindig képben voltam az ottani helyzettel. Viszont akkor mélyültem el igazán a témában, amikor a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál (HÖOK) dolgoztam. Az volt a feladatom, hogy kiépítsünk egy határon túli hálózatot Prágától Belgrádon át Bukarestig. Ezzel ernyő alá tömörítettük a magyar szervezeteket, több mint 15 külhoni közösség lett tag. Ez elősegítette azt, hogy több határon átívelő projektet valósítsunk meg. Azt akartuk, hogy a fiatalok megismerjék egymást, és tudomást szerezzenek egymás problémáiról. Folyamatosan jártam a Kárpát-medencét és a közgyűlések alkalmával rendszeresen be is számoltam a kisebbségben élők gondjairól. Megjegyzendő, sok anyaországinak ez megfoghatatlan volt.
Szerettük volna, ha a magyarországi diákok testközelből tapasztalják, milyen a külhoni helyzet. Kitaláltuk, hogy ezeket a kiutazásokat hallgatói programok révén valósítsuk meg.
A leendő hivatásukat gyakorolva mehettek ki egy adott területre, ahol segíthettek az embereknek, és eközben megismerhették azt a közeget is, amiről addig csak a közgyűléseken hallottak. Az egyik ilyen együttműködés a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatával jött létre. Felvetettem nekik, hogy végezzenek egészségügyi szűrővizsgálatokat, ami nagy sikert aratott. 2016-ban indultak el a szűrések. Öt alakalommal voltam ezek vezetője, aztán amikor 2018-ban átvettem a MIK elnökségét, a külhoni program vezetését is átadtam. Azóta Menyhárt Barbara felel érte.
– Kárpátalján ritkaságszámba menő esetekkel is szembesültek.
– A hat alkalommal nagyjából négyezer komplex szűrést végeztünk. Az volt a cél, hogy így alkossunk képet a helyi magyarságról és a legfontosabb problémáikról, felmérjük, milyen ellátásra szorulnak, miben kellene nekik segíteni. Nyilván a jogi keretek nem tették lehetővé, hogy gyógyító tevékenységet végezzünk vagy gyógyszert írjunk fel, de akinél diagnosztizáltunk valamilyen bajt, azt időben jeleztünk. Máshol már rég elfelejtett fertőző betegségekkel találkoztunk. Több infarktus közeli állapotban lévő embert találtunk, őket azonnal kórházba irányítottuk.
Olyat is tapasztaltunk, hogy valakinek a vércukorszintje olyan magasan volt, hogy azt még az eszköz sem tudta mérni, pedig nem olcsó kütyüt használtunk.
Hozzá mentőt hívtunk, mert fennállt a veszélye, hogy perceken belül kómába esik. Egyszóval tanulságos útjaink voltak. A diákok is átérezték tevékenységük jelentőségét, amint meghallották, hogy lehet regisztrálni, percek alatt több mint négyszázan jelentkeztek. Végül 60 fős hallgatói gárdával indultunk el. Külföldi hallgatók is jöttek velünk. Még egy magyarországinak is meglepők voltak ezek a problémák, nemhogy egy japán vagy amerikai diáknak, akik valószínűleg soha nem tapasztaltak még ilyen körülményeket.
Az önkéntesek felvették a kórtörténetet, és talán az volt a helyieknek a legértékesebb, hogy az anyanyelvén mondhatta el az orvosnak az életét, a fájdalmát. Ha ezt ukránul vagy románul kell megtenni, az nagyon nehéz, sokakat eltántorít. De ami még talán ennél is rosszabb: a felállított diagnózist egy idegen nyelven szinte lehetetlen megérteni.
A szűréseknek az volt a fő tanulsága, hogy rámutatott, nincs olyan platform, amely gyűjtené és kereshetővé tenné a magyar szakembereket a páciensek számára a külhonban.
– Milyen szakaszban jár most a Segítség.ma?
– 2018-ban kezdtünk forrásért lobbizni a Magyar Ifjúsági Konferenciával. Néhány visszautasítást követően az egyik helyettes államtitkár látott az ötletben fantáziát, és 2019-ben megszületett a döntés a kezdőtőke biztosításáról. Hozzáláttunk a helyzet felméréséhez, hogy a probléma csak Kárpátaljára jellemző, vagy a többi helyen sincs ilyen adatbázis. És kiderült, máshol sincs ilyen szolgáltatásokat tömörítő platform. 2020-ban indult el a rendszer fejlesztése. Novemberre lett kész nagyjából a felület, 2021. januárjától pedig megnyitottuk, nemsokára érkezik a következő fejlesztési csomag. Viszont eddig már közel 800-an regisztráltak a felületre, ebből 150 szakember. A Segítség.ma megálmodói egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a külhoni területeken az anyanyelvű egészségügyi, mentálhigiénés és speciálpedagógiai ellátás elérhetősége és biztosítása az otthonmaradás egyik kulcsa.
– Elképzelhető, hogy a külhoni emberek nem bíznak a saját szakembereikben, és még a platform nyújtotta lehetőség ellenére is inkább magyarországit választanak?
– Abból indulok ki, hogy amit ki lehet hozni a helyi lehetőségekből, azt ki kell hozni. Nekünk az a dolgunk, hogy megteremtsük a lehetőséget a helyi ellátásra. Viszont nem csak orvosokról van szó. Az anyanyelvű egészségügyi ápolás mellett mentálhigiénés és speciálpedagógiai ellátást is biztosítanánk.
Vegyük például a logopédust: egy ukránnal nem fog előrébb jutni a magyar anyanyelvű gyerek. Továbbá annak a gyermeknek, akinek hetente többször kell gyógypedagógushoz járnia, nem mindegy, hogy helyben kapja meg az ellátást vagy a határon kell ingáznia, több óra várakozással egybekötve.
Ezt elkerülheti, ha veszi a fáradtságot, felmegy a www.segitseg.ma oldalra és keres egy helyi szakembert. Úgy vélem, annál minden jobb, mintha egyáltalán nem kezelteti magát az illető.
– A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet 2013-ban indította el az Itt Magyarul Is…, azaz az IMI-mozgalmat. Az volt a céljuk, hogy az ügyfél szülőföldjén találjon magyar nyelvű szakembert (orvost, jogászt, villanyszerelőt), illetve tudja, melyik hivatalban és kivel beszélhet magyarul is.
– Az Itt Magyarul Is egy remek program és megvalósítás, amihez ezúton is gratulálunk. A különbség a mi projektünk és az IMI között, hogy ebben az adatbázisban nem csak egészségügyisek szerepeltek, így sokkal kevésbé átlátható, mint a Segítség.ma. Mi célzottan csak egészségügyi ellátással foglalkozunk, nem csak Kárpátalján, hanem az összes határon túli régióban. Továbbá szeretnénk, ha május végétől nálunk lenne egy olyan funkció is, amellyel időpontot kérhetnek. A kapcsolatfelvétel után akár a konzultáció is történhet online, telefonon vagy videóhívásban.
A cél, hogy kössük össze a két embert, gyorsítsuk fel a folyamatot.
Tudjuk, hogy az emberek nem szeretik az ügyintézést, főleg, ha lassú és körülményes. Mi nem a spanyolviaszt találtuk fel, csupán az igényekre reagáltunk.
– Kárpátaljáról mekkora az aktivitás?
– Egyelőre gyenge, de még az elején járunk. Ez annak is betudható, hogy az egészségügyi rendszer átalakítása zajlik, továbbá még nem épült ki a felhasználói oldal bizalma. Viszont bizakodó vagyok, működni fog, főleg ha végre sikerül személyesen is ellátogatnunk a vidékre.
Egyelőre huszonöt regisztrált szakemberünk van. Mindenkit arra biztatok, hogy éljen a lehetőséggel, mert mindenképp előnyös.
– Online várandósgondozást indítottak kárpátaljaiaknak.
– Gyermekvállalás előtt rengeteg kérdés és aggály fogalmazódik meg a fiatal szülőkben. Ha ezekre nem kapnak választ, vagy nem érzik a támogató környezetet, akkor talán nem is vállalnak gyereket. Nagyon fontos, hogy ha egy család a gyermekvállalás mellett dönt, akkor mindennemű ellátást megkapjon helyben is. Ezen dolgozunk. Jelenleg ez a szolgálat teszt jelleggel zajlik.
Tíz kárpátaljai kismamának nyújtunk komplex tanácsadást videóhívások keretében.
Heti rendszerességgel tartanak előadásokat magyarországi szakemberek – nőgyógyász, pszichológus, dietetikus –, akik a legfontosabb témaköröket beszélik át a kismamákkal, és felkészítik őket a szülésre. A projektben résztvevő kismamák visszajelzései rendkívül pozitívak, így ez bizakodásra ad okot a jövőt tekintve. Remélem, hogy nemsokára tovább tudjuk bővíteni az ellátást Grezsa István miniszteri biztos úr csapatával, illetve többek között a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületével.
– A platformnak már nagykövetei is vannak.
A projekt népszerűsítése érdekében ismert embereket kértünk fel arra, hogy egy-egy megosztással, videóval segítsék a munkánkat. Kárpátaljáról három nagykövetünk van, Tarpai Viktória, Pál István Szalonna és ifj. Vidnyánszky Attila. Felvidékről, Vajdaságból is vannak nagyköveteink, mindenki nagyon lelkes, amiért rendkívül hálásak vagyunk!
– Hol látják magukat pár év múlva?
– A 2021-es évben a szakmai felhasználók bővítésére koncentrálunk, nagyjából 500-600 szakmai regisztráltat szeretnénk elérni, és kb. 2000 főre kívánjuk felvinni a páciens oldal felhasználóink számát. Ez a kettő nyilván összefügg: több orvos, több páciens. Hosszú távon pedig az a cél, hogy 5 éven belül a magyar nyelvű ellátás húsz százaléka rajtunk keresztül zajlódon a külföldi területeken. Vagyis a szakember felkutatása, az időpontfoglalás és az összeköttetés. Ez már nagyjából 50 ezer felhasználóval futna. Ambiciózus céljaink vannak, de jól haladunk.
