Az állampolgárok többségének fogalma sincs arról, milyen válogatott és kifinomult módszerek születtek az állami vagyon kisajátítására. Vegyük például az állami vállalatok, cégek, hivatalok tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadását.
Csuha Ivett
Lépten-nyomon találkozunk olyan esetekkel, amikor irodahelyiségek, műhelyek, raktárak, illetve egész épületkomplexumok kerülnek magánszemélyek használatába anélkül, hogy az államnak ebből egy hrivnya haszna is származna. Mint ismeretes, ez nem azt jelenti, hogy a bérlő ingyen használja az objektumot, csak éppen a „baráti” alapon megállapított bérleti díj nem az államkasszát gazdagítja.
A múlt évben elvégzett, viszonylag felületes ellenőrzések során kiderült, több mint 28 millió négyzetméternyi ingatlan névleges bérbeadásából származó bevétel kerülte el a költségvetést.
A legutóbbi kormányváltás után új törvénnyel szabályozták az állami tulajdonú létesítmények bérbeadását. Bevezették az ingatlanok nyilvános, mindenki által elérhető árverését. Már az első eredmények is reménykeltőek.
A liciteken a meghirdetett bérleti díjak több mint 70 százalékkal emelkedtek, ami több mint 800 millió hrivnyával növelte az állam bevételét. Ez az új rendszer néhány érdekes esetet is produkált.
Megesett, hogy a Boriszpili repülőtér utasfogadójában található 5 négyzetméter nagyságú pavilon bérleti szerződéséért folyt a licitálás. Végül, az eddigi havi 7 ezer hrivnya helyett az új bérlő 125 ezer hrivnyát ajánlott.
Ebből is látszik, az állami vagyon megfelelő kezelése óriási összegekkel gyarapíthatja a büdzsét. Ehhez csak az kell, hogy a megfelelő helyre hozzáértő emberek kerüljenek.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
