2019 februárjában a parlament megszavazta azt az alkotmánymódosítási tervezetet, amellyel bekerült Ukrajna alaptörvényébe, hogy az ország az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére törekszik.
Az indítványt 334 képviselő támogatta a 450 fős parlamentben, és mivel alkotmánymódosításról volt szó, elfogadásához legalább 300 szavazatra volt szükség.
Az előterjesztés értelmében az alkotmányban rögzítették, hogy Ukrajna stratégiai célkitűzése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Unióban és a NATO-ban.
Mint ismeretes, 2021. május 17-én Kijevben Dmitro Kuleba ukrán, David Zalkaliani grúz és Aureliu Ciocoi moldovai külügyminiszter memorandumot írt alá országaik uniós integrációért való együttműködéséről.
A tárcavezetők ezzel létrehozták az úgynevezett Társult Triót. A három ország egyértelmű álláspontja: Ukrajna, Grúzia és Moldova szerves része egy egységes Európának, és csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz.
Mindezek alapján joggal jelenthető ki: az ukrán vezetés elkötelezett az euroatlanti integrációt illetően.
Az ország lakossága már nem ilyen egységes a kérdésben. Erre utal (ez egyben figyelmeztetés is) az, hogy Ukrajnában a fiatalok körében csökken az ország euroatlanti integrációját támogatók száma – jelentette ki a minap Olekszij Reznyikov miniszterelnök-helyettes.
Az euroatlanti integrációért is felelős politikus szerint az utóbbi két esztendőben az említett korosztályhoz tartozók 5 százaléka változtatott véleményén.
A Demokratikus Kezdeményezés Alapítvány felmérése szerint Ukrajnában a lakosság 48 százaléka támogatja Kijev csatlakozási törekvéseit. Nyugat-Ukrajnában a megkérdezettek 72 százaléka az EU-ban és a katonai-politikai szervezetben képzeli el az ország jövőjét. A központi régióban a nyugati orientációt 52 százalék tartja a helyes útnak. A déli megyékben a válaszadók 36, a keleti országrészben pedig mindössze 24 százaléka híve az EU-nak és a NATO-nak.
Horváth Sándor
