A beregszászi konzulátuson folytatódik az Irodalmi kilátó író-olvasó találkozósorozat, amelynek ezúttal is jeles vendégei voltak. Vári Fábián László József Attila és Kossuth-díjas író, költő és Marcsák Gergely, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke, irodalomtörténész mellett Mihályi Molnár László, felvidéki költő, publicista, valamint Papp Ferenc költő a Rimay János Alapítvány által Sárospatakon június 9–13. között, első ízben megrendezett Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál keretében látogatott Beregszászba.
Hegedűs Csilla
Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntése után Szilágyi Mátyás főkonzul elmondta, az Irodalmi kilátó olyan program, mely a helyi irodalmat és irodalmárokat hivatott előtérbe állítani, de ugyanazzal az elkötelezettséggel szolgálja az egyetemes irodalmat is.
– Ennek szerves része a magyarországi, a felvidéki, az erdélyi stb. irodalom is. Ezért is örülök annak, hogy a mai alkalmon vendégül láthatjuk a határon innen és túlról érkező írókat, költőket. Kiemelten az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál résztvevőit. A találkozót Rimay János költőről nevezték el, és ez számunkra, diplomaták számára azért jelkép értékű, mert Rimay János is diplomata volt – jegyezte meg a főkonzul. Szilágyi Mátyás kitért a műfordítás fontosságára is, amely egy nemzetközi költészeti fesztiválon nyilvánvalóan előtérbe kerül. Mint mondta, a magyar nyelvet,
a magyar kultúrát, irodalmat, költészetet úgy lehet a legjobban népszerűsíteni, ha elérhetővé tesszük más nemzetek képviselői számára is.
– De nekünk, magyaroknak is fontos az, hogy lefordítsák a világirodalom remekeit, hogy széles körben megismerhessük egymás irodalmi alkotásait – tette hozzá a diplomata.
Csordás László, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) elnöke mutatta be a találkozón jelen lévő szerzőket. Elsőként Papp Ferencet, a Rimay János Alapítvány elnökét kérte arra, hogy beszéljen a fesztiválról.
– Ahhoz, hogy halljunk és lássunk, és minket is lássanak, nyitnunk kell, ezt szolgálja a fesztivál is. Egy nemzetközi fesztiválon nyilvánvalóan fontos szerepet tölt be a műfordítás, a művek fordíthatóságának a kérdése, és ez a líra kapcsán még inkább előtérbe kerül – fejtette ki Csordás László, aki arra volt kíváncsi, a jelen lévő költőknek mi a véleményük erről, fordították-e már le a verseiket, s ha igen, az mennyire nyerte el a tetszésüket, idegen nyelven hogyan fogadták azokat? Vári Fábián László elmondta, az ő műveit több nyelvre is lefordították, amit jó dolognak tart.
Az alkalom végén a költők felolvasták egy-egy versüket.
