Május 21-én startolt el az idei külső független tesztelés (ZNO) Ukrajnában. A felmérők június 15-ig tartottak. Az első érettségi vizsgát kémiából írták, az utolsót földrajzból. A végzősök legfeljebb 5 tantárgyból vizsgázhattak. Utánajártunk, hogyan értékelik egy-egy tantárgyból az idei érettségit a tanárok.
Simon Rita
Az idén országszerte közel 390 ezer diák regisztrált a ZNO-ra. Ez az egyik legmagasabb szám az elmúlt években. Tavasszal ismét úgy döntöttek, hogy nem kötelező az érettségi, csak annak kell részt vennie a ZNO-n, aki a felsőoktatásba készül. Ezzel szemben, aki arra szánja magát, hogy mégis megpróbálja az emelt szintű érettségit, már a matematika vizsgával is meg kell birkóznia. Ettől az évtől ugyanis ebből a tantárgyból is kötelező tesztet írni. Két szint – a standart és az emelt – között lehetett választani.
Szintén ez évi újítás, hogy külön ukrán nyelvből, illetve ukrán nyelv és irodalomból is lehetett a külső független tesztet írni. A vizsgaidőszak lezártával megkértünk néhány oktatót, értékelje az idei érettségit. A Péterfalvai Kölcsey Ferenc Alap- és Középfokú Oktatási Intézmény 17 végzőséből 15-en mérettették meg magukat, közülük mindössze 4-en vállalták a komplex, ukrán nyelv és irodalom vizsgát.
– Az idei feladatsor nehezebbnek bizonyult a tavalyinál – magyarázza Kónya Valéria igazgatóhelyettes, ukrán nyelv- és irodalomtanár. – Több újítás is volt benne, például bevezették a mértani alakzatokkal való jelölést, ami picit összezavarta a diákokat. A hagyományos számozáshoz vagy betűjelöléshez voltak szokva. Az ukrán nyelv és irodalom vizsgában néhány kérdésre önállóan kellett megfogalmazni a válaszokat. Ez valószínűleg egy ukrán anyanyelvűnek nem jelent túl nagy kihívást, de magyar anyanyelvűeknek meglepetést okozott.
– A ponthatárokról mit lehet tudni?
– Nem jelezték, hogy csökkentettek volna a ponthatáron, sőt, még talán magasabb lesz, mint tavaly. A múlt évben ugyanis 16-tal át lehetett menni, az idén pedig 20 feletti számokról beszélnek. Mi szorgalmasan készültünk, rengeteg ZNO-s feladatot oldottunk meg, de az új ukrán nyelv vizsgára nem lehetett teljesen felkészülni, mert még nem tudtuk mire számíthatunk. Viszont összességében azt mondhatom, nem volt egyszerű, illetve annak sem volt nehezebb dolga, aki az ukrán nyelv és irodalom vizsgát választotta. A diákjaink bizakodóak, a többség szakiskolába készül, négyen pedig a főiskolára.
– Mit tartogatott az idei Ukrajna történelme érettségi?
– A szabványdolgozat – az eddigiekhez hasonlóan – két részből állt. Az első rész a 20. századi és a 21. század eleji ukrán történelmet kérte számon a diákokon, míg a második az őskortól a 19. század végéig tartalmazott kérdéseket – jegyzi meg Orbán László, a Nagyberegi Református Líceum történelemtanára. – A történelmet kedvelő diákok számára az Ukrajna történelme ZNO az egyetlen lehetőség, amin kibontakoztathatják a tehetségüket, mivel egyetemes (világ) történelemből 2015 óta már nincs mód vizsgázni.
– Könnyítettek a feladatokon a digitális oktatásra való tekintette?
– Az idei vizsgakérdések nehézségi szintje és felépítése megegyezett az előző éviekkel, illetve a 2021-es ún. próba ZNO szerkezetével. Az elmúlt két tanév karanténokkal és távoktatással tűzdelt időszaka nem volt kihatással a feladatok nehézségi szintjére, összetételére. Mindeddig úgy tudjuk, hogy ponthatárokon sem csökkentettek. Mindez azért is elgondolkodtató, mert a távoktatás és a távtanulás – minden igyekezet ellenére – nem lehetett olyan minőségű, mint a hagyományos. A feladatsor fedte a tananyagot, tartalma korrekt, megoldható volt. Az egyetlen furcsaságnak a kérdések túlzott forrásközpontúsága bizonyult, ami – bár a trendek ebbe az irányba mutatnak – nem jelenik, s nem is jelenhet meg ilyen szinten a tankönyvekben és a tanórai oktatásban sem. A magyar nyelvű fordítás jó minőségű és érthető volt, tehát ez nem akadályozta a diákokat. Egyetlen eltérést találtunk benne, amikor a megszokott és a tankönyv által is használt klenódium (felségjelvény) helyett a „klejnodák” kifejezés szerepelt.
– Hogyan teljesítettek a diákjai?
– Az idei tanévben a Nagyberegi Református Líceumból kilenc diák vágott neki az Ukrajna történelme ZNO–nak, s bár még hivatalos eredmények nincsenek, de saját számítások alapján mindegyikőjüknek sikerült megszerezniük a vizsga teljesítéséhez szükséges pontokat, illetve a legtöbb esetben ennél jóval többet.
Kovács Attila 2016 óta készíti fel a végzősöket biológia érettségire. A Nagydobronyi Líceum (korábbi középiskola) tanárának tapasztalatai alapján az idei feladatsorban nem volt jelentősebb eltérés a korábbi évekhez képest.
– Kellemes meglepetés ért az idén, mert a diákjaim túlnyomó többsége választotta a biológia vizsgát, a két osztályból összesen 21-en – magyarázza Kovács Attila. – A tanulók hozták a formájukat, a többség bizakodó az eredményeket tekintve. 48 kérdés volt, általános felmérés, a tananyagnak megfelelően.
– Mi okozott fejtörést a diákoknak?
– A vércsoport és a rhesus-faktor (RH) meghatározására irányuló kérdés. Ezt gyakran összekuszálják a gyerekek, hiába magyarázzuk, erre oda kell figyelni.
Ezen kívül a Thomas Hunt Morgan-féle kapcsolt öröklődésnél bizonytalanodtak még el, annyira bonyolult volt a kérdés megfogalmazása.
– A távoktatás rányomta a bélyegét a felkészülésre?
– Csoportos, tanórán kívüli foglalkozásokon is készültünk a ZNO-ra. Úgy gondolom, aki eltökélten és céltudatosan készült a vizsgára, annak nem okozott gondot. Megtartottuk az online órákat Zoom-on, a kollégáimmal bármikor elérhetők voltunk, a diákok rendelkezésére álltunk. Hiszen ez a dolgunk. Szerintem egy pedagógusnak mindegy, hogy online vagy offline kell oktatni a gyereket, meg kell találnunk a módját, hogy segítsünk és útbaigazítsunk.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
