Nyílt, barátságos, közlékeny. Kitartása és akaratereje a nehezebb időszakokon is átsegítette. Édesanyja vágyát is beteljesítve lett pedagógus. Kalandvágyónak vallja magát, aki nem fél belevágni számára teljesen ismeretlen tevékenységekbe. Családja támogatását folyamatosan magáénak tudhatja, jó példája ennek közös vállalkozásuk dolgainak egyengetése és fejlesztése. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Hete Katalin vállalkozó, a Csongori Gimnázium pedagógusa.
Csuha Ivett
– Két hivatás között hezitált, majd pedagógus lett.
– Az újságírás és a tanári pálya között vacilláltam. Mindenképp emberközpontú szakmára vágytam, hiszen lételemem a kommunikáció. Végül az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Karán kötöttem ki. A negyedik évfolyam megkezdésekor állást ajánlottak a Szolyvai 1-es Számú Középiskolában. Nagyon jó kollektívába kerültem, segítették kezdeti lépéseimet, formálták a személyiségemet. Egyedüli magyarként mindenben támogattak, nem ért hátrányos megkülönböztetés. A kollégákkal történő aktív társalgásnak köszönhetően megfelelő szinten elsajátítottam az ukrán nyelvet is.
– Öröklődött a tanári pálya iránti elköteleződés?
– Édesanyámnak jó érzéke volt a kémiához, ám akkoriban nem volt lehetősége kiteljesedni benne. Az iskola elvégzése után munkát vállalt, így nem tudta beteljesíteni vágyát. Hivatásommal az ő álmát is megvalósítottam.
– Aktívan részt vett a közösségi élet szervezésében.
– Már tizenévesen is pörgősen éltem a mindennapjaimat. 2004-ben felvételiztem a Nagydobronyi Református Líceum biológia-kémia tagozatos osztályába. Az intézményben töltött három év meghatározó szerepet játszott az életemben. Tevékenyen kivettem a részem a közösségi élet szervezéséből. Tagja voltam a líceum énekkarának, rendszeresen jártunk kórustalálkozókra. Emellett a focicsapatban is kipróbáltam magam, illetve az osztálytársaimmal diakóniai szolgálatot is végeztünk. Létrehoztuk a Gimicsoda iskolaújságot, ahol rendszeresen publikáltam.
– Felnőttként is folytatta a lendületes életformát.
– A Szolyván töltött éveim alatt az iskolai teendőim mellett státuszon kívüli fordítóként is tevékenykedtem, két magánközjegyzővel működtem együtt. Emellett vasárnapi iskolát vezettünk, táborokat szerveztünk, etnofesztiválokra jártunk.
– Majd a Csongori Általános Iskolában kötött ki.
– Nagyon jól éreztem magam Szolyván, ám közbeszólt a szerelem. Emellett az akkori alacsony fizetés sem ígért szép jövőt, így – a lakodalomra gyűjtés jegyében – a minden jóval kecsegtető külföldi munkavállalást is kipróbáltam. Két év kihagyás után, 2017-ben a Csongori Általános Iskolában helyezkedtem el, ahol osztályfőnöki teendőket is rám bíztak. Megtisztelő volt az a bizalom, amit irántam tápláltak. 2018-ban megszületett a kisfiunk, így azóta gyermekgondozási szabadságon vagyok.
– Szernyén töltötte a gyermekkorát.
– A húgommal, Melindával jó gyerekek voltunk. Egy-egy játékkal órákon keresztül elvoltunk. A családunk tartott állatokat, így gyakran besegítettünk azok feldolgozásában. Természetesen a korunkhoz megfelelő feladatokat bíztak ránk, ám már akkor is belénk nevelődött a munka iránti szeretet.
– Meséljen a családjáról.
– A férjemmel, Sándorral hamar megtaláltuk a közös hangot, így néhány hónap udvarlás után megkérte a kezemet. Váratlanul ért, azonban nagyon kellemes meglepetés volt. Különös egybeesés, hogy két év eltéréssel, ám egy napon van a születésnapunk is. Házasságkötésünk után vállalkozásba kezdtünk, időközben pedig megszületett a kisfiunk, Martin. Sajnos az édesanyám már nem láthatta őt, ám ha rá nézek, gyakran eszembe jut, mennyire várta az unokát.
– Nagydobronyba sodorta az élet.
– Amit nem is bánok. A líceum befejezése után vágytam Nagydobronyba. Az itteniek barátságosak, nyitottak, kicsit olyanok, mint én. Mindig számíthatok segítségre, támogatásra. A szokások és az értékrend némileg különbözik, ám az anyósom mindenbe beavatott.
– Milyen önök között az anyós–meny viszony?
– Hamar elfogadott. Mindenben sokat segített. Nem jellemző ránk a viszálykodás. Kikérjük egymás véleményét.
– Mivel tölti a szabadidejét?
– Régebben az olvasás, az engem körülvevő teljes csend töltött fel. Örök kedvencek a Gyűrűk Ura-trilógia, a Harry Potter-regények, tehát minden, ami sci-fi. Édesapám szerettette meg velem az olvasást, ám ezt az utóbbi időben sajnos elhanyagoltam. Mostanában a kertészkedés az, ami kikapcsol. Szeretek a természetben lenni, „bogarászni”. Örömmel szépítgetem a házunk előtti kiskertet, bekapcsolom a zenét, és virágba borítom az udvart. Érdeklődöm a gasztronómia titkai iránt, böngészem az életmódváltással kapcsolatos írásokat.
– Hústálak készítésével is foglalkozik.
– Baráti összejövetelre komponált menüsorom után merült fel, hogy rendelésre is készítsek finomságokat. Az alapanyagok egy részét az általunk működtetett Hete húsbolt polcairól szerzem be, így biztos, hogy friss és megfelelően előkészített termékekből varázsolhatok ételeket. Kárpátalja több településére is eljutott már a tálam, illetve a külföldi ismerősök is jelezték, hogy alkalomadtán szívesen megkóstolnák a készítményeimet.
– Maximalista?
– Törekszem a tökéletességre. A vállalkozásunkban és az iskolában is igyekszem precízen és pontosan dolgozni, csak olyat adok ki a kezemből, amivel maximálisan elégedett vagyok. Nekem is vannak azonban korlátaim, így előfordul, hogy hibázok.
– Könnyen alkalmazkodik?
– A jég hátán is megélek. Rugalmasan kezelem a változásokat, jó példa erre az életutam. Sokat köszönhetek a családomnak, mindig biztattak és bátorítottak arra, hogy ne féljek belevágni az új dolgokba.
– Tud nemet mondani?
– Idővel megtanultam visszautasítani embereket, kéréseket, feladatokat. Sokszor vállaltam túl magam, aminek meg is lett a következménye.
– Haragtartó?
– Nem érzem magam annak. Könnyen fel tudnak bosszantani, ám hamar el is engedem a haragot.
– Mi az, ami felbosszantja?
– A hazugság, attól nagyobb galádság nincs. Azt sem szeretem, ha a bolondját járatják velem.
– Hová utazna el legszívesebben?
– Horvátországi tengerparti nyaralásra nem mondanék nemet. Mindig is szerettem világot látni, ám az utóbbi időben a vállalkozás és egyéb elfoglaltságok mellett nem sok időm jut erre. Ezen most már a férjemmel együtt próbálunk változtatni.
– Mik a céljai?
– Szeretném letenni az angol középszintű nyelvvizsgát.
– Mi a legnagyobb motivációja az életben?
– A kisfiunk, mindent érte teszünk.
