Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a március 8-án tartott nemzetközi nőnap alkalmából hétfőn kiadott nyilatkozatában az ukrán nők és lányok melletti kiállásra és arra szólította fel a strasbourgi székhelyű szervezet tagállamait, hogy tegyenek lépéseket a béke és az emberi méltóság védelme érdekében. A 47 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa nyilatkozatában hangsúlyozta, Európának meg kell hallania és figyelembe kell vennie az ukrán nők és lányok határozott, a béke helyreállítására vonatkozó kéréseit. Kedd, az ukrajnai háború tizenharmadik napja.
21:07
Az orosz megszállás óta már 41 gyermek halt meg Ukrajnában
Egyelőre még nem tudják pontosan megállapítani a sérültek számát Mariupolban és Volnovahában.
Az orosz agresszió következtében már 41 gyermek halt meg Ukrajnában, 76-an pedig megsérültek, írja a TSN.
A rendőrök március 8-án további 300 embert evakuáltak Harkivból. Az egyik édesanya elmondta, a szeme láttára halt meg a szomszédja gyermeke…
Mennyibe kerülhet Lengyelországnak az egymillió ukrajnai menekült befogadása?
Akár kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költhet Lengyelország a jelenleg már az egymillió főt is meghaladó ukrajnai menekültcsoport befogadására – mondta el Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes kedden a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak.
A lengyel határőrség kedd reggeli adatai szerint 1,2 millió személy menekült át Ukrajnából Lengyelországba a háború február 24-i kitörése óta.
Előzetes becslések szerint a menekültek befogadása – beleértve az egészségügyi, társadalombiztosítási, oktatásügyi ráfordításokat – akár 10 milliárd zlotyba (2 milliárd euró) is kerülhet – közölte Jablonski.
Ehhez képest alacsonynak minősítette az Európai Unió (EU) által az ukrajnai menekültek támogatására elkülönített 500 millió eurót.
“Tudjuk, hogy ez az összeg nagyobb lesz, a jelenlegi azonban nem elegendő, ráadásul az összes (befogadó) államot érinti” – jelentette ki.
Szükségesnek nevezte, hogy az EU “határozottabb módon” támogassa a befogadó országokat.
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Háború: lassan két hete már, hogy megváltozott az életünk
Moszkva porig rombolja a békés ukrán városokat, az ukrán erők hősiesen védekeznek.
Közel két hete tart a szörnyű háború. Oroszország azon terve, hogy pár nap alatt lerohanja Ukrajnát és térdre kényszeríti, dugába dőlt. Az ukrán nemzeti ellenállás olyan méreteket öltött, amire csak kevesen számítottak. Oroszországnak sikerült az, ami korábban szinte elképzelhetetlennek tűnt: egységfrontba tömöríteni a társadalmat és az ukrán politikumot. Ám ez sem változtat azon a szörnyűségen, amit nap mint nap látunk: városok semmisülnek meg, emberek millió kénytelenek elhagyni otthonaikat, az áldozatok száma pedig megbecsülhetetlen…
Ukrajna hadserege megfeszítve küzd az agresszor csapatokkal, szárazföldön a támadó erők megrekedtek, ezért mind gyakrabban nyúl légitámadásokhoz és bombáz le védtelen városokat, semmisíti meg az ártatlan civil lakosságot.
A világ gazdasági szankciókkal próbál Ukrajna segítségére sietni, de egyelőre ez sem készteti megállásra Moszkvát.
Miközben Volodimir Zelenszkij elnök támogatottsága soha korábban nem látott magasságokba szökött, a Nyugat aggódik az életéért. Az Egyesült Államok és Európa már azon tanakodik, hogy a Nyugat adott esetben miként támogasson egy száműzetésbe vonuló ukrán kormányt, amennyiben Volodmir Zelenszkij államfőnek el kellene menekülnie Kijevből. A CNN amerikai hírtelevízió szerint két forgatókönyv is készül.
Az egyik azt latolgatja, mi lenne, ha a kormány csak a nyugat-ukrajnai Lembergbe tenné át a székhelyét, a másik pedig arról szól, hogy az elnök Ukrajnát is elhagyná, s Lengyelországban alakítana új kabinetet.
A lépést egyelőre ötlet szintjén ízlelgetik, döntés még semmiről sem született. Annál kevésbé, mivel Zelenszkij többször is kijelentette, hogy nem hajlandó elhagyni a fővárost, s visszautasított minden erre irányuló megbeszélést, ugyanis csak az orosz csapatok elleni harcra akar összpontosítani.
Nyugati diplomaták annak a lehetőségét is felvetették, írja a Magyar Nemzet, hogy csak néhány kormánytagot küldjenek „külső helyszínre”, ahol Kijev eleste esetén új kormányt lehetne alakítani, amennyiben Zelenszkij továbbra sem hajlandó vagy képtelen a távozásra.
A médiában megjelent egy arról szóló hír is, hogy a NATO repüléstilalmi övezetet alakít ki Nyugat-Ukrajna egyik része felett, ahol helyet lehetne szorítani Zelenszkij kormányának, s ahol el lehetne kezdeni egy orosz csapatok elleni felkelés szervezését – ehhez az sem volna szükséges, hogy a főváros elessen.
Megfigyelők szerint a jelek arra mutatnak, hogy az ukrán csapatok központi irányítás nélkül is képesek hagyományos háborút viselni.
A tilalmi övezet létesítése viszont beláthatatlan következményekkel járna, mivel közvetlen összeütközést eredményezne az orosz hadsereggel. De még ha bele is kezdenének az ukrán légtér egy részének lezárásába, ennek kivitelezésére nagy valószínűséggel nem a NATO mint katonai tömb vállalkozna, hanem csak azok a tagállamok, amelyek erre hajlandók. Egyelőre azonban több ország is kizárja ezt a lehetőséget azzal indokolva, hogy többre tartják polgáraik biztonságát, semmint hajlandók lennének szembenézni az orosz megtorlással. Zelenszkij és az ország többi vezetője nem győzik hangsúlyozni, hogy csak a légtér lezárása késztetheti Oroszországot a feladásra. Másrészt
a nemzetközi szakértők viszont úgy látják, egy ilyen lépés miatt akár világháborúvá szélesedhetne a mostani helyzet.
Mindeközben mindenki áttörést remél a megkezdődött béketárgyalásoktól, de az egyeztetések első három fordulója nem sok pozitívumot hozott. A körbezárt városokban élők evakuálásáról ugyan elvi megállapodás született, de a gyakorlatban ez is vontatottan halad, a legtöbb helyen eddig meghiúsult a szervezett menekítés. A többi szegmensben még ennyi előrehaladás sincs, hiszen a Kreml követelései –katonai semlegesség, hatalomváltás, a Krím és a Donbász, mint orosz területek elismerése – Kijev számára elfogadhatatlanok, azok ugyanis kapitulációt jelentenének.
Ukrajna folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg megegyezés nem születik – mondta ugyan a héten Volodimir Zelenszkij, de hozzátette: ultimátumokról szó sem lehet.
Ha minden igaz, csütörtökön Törökországban találkozik egymással Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, kérdés, vajon lesz-e bármilyen elmozdulás.
Addig is az orosz fegyveres erők folyamatosan lövik Harkivot, Szumit, Csernyihivet, a Kijev körüli agglomerációt, és készülnek Kijev ostromára, de ugyanez a sors várhat Odesszára is. Mariupolnál pedig humanitárius katasztrófát idéztek elő, a helyszíni jelentések szerint az ott ragadtak élete pokol. Persze ez más városok, települések esetében is elmondható…
A háború szörnyű hatásai persze a határokon túl is érzékelhetők. Már most kétmillió menekültet tart számon az ENSZ, s ebben még nincsenek is benne a Nyugat-Ukrajnában elszállásolt menekültek. A vérontás gazdasági hatásai szintén nem állnak meg az ország határainál. Mindenki azzal járna a legjobban, ha mihamarabb elhallgatnának a fegyverek, befejeződne ez a felmérhetetlen pusztítás minden szempontból. Ám jelenleg nincs ember, aki megtudná mondani, mikor lesz ennek vége…
Biden: Putyin soha nem fog győzni
Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot, ezzel újabb nyomást gyakorolva Moszkvára az ukrajnai invázió megtorlásaként – jelentette be kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
“Ma bejelentem, hogy az Egyesült Államok az orosz gazdaság fő ütőerét veszi célba. Betiltjuk az orosz kőolaj, földgáz és valamennyi energiahordozó importját” – fogalmazott Biden. “Ez azt jelenti, hogy többé nem fogadjuk az orosz kőolajat az Egyesült Államok kikötőiben, és az amerikaiak újabb erőteljes csapást mérnek Putyin hadigépezetére” – tette hozzá az elnök.
Hangsúlyozta, hogy ezt a döntést Washington a szövetségeseivel “szorosan egyeztetve” hozta meg. “Nem járulunk hozzá Putyin háborújának támogatásához” – fogalmazott.
Biden bejelentette, hogy az újabb szankcióknak “az Egyesült Államokban is meglesznek a költségei”. Az elnök úgy fogalmazott: “a szabadság védelme nekünk is pénzbe fog kerülni”. Felhívta a figyelmet, hogy a törvényhozás demokrata párti és republikánus képviselői is elfogadták ezt és egyetértettek abban, hogy “ezt meg kell tennünk”.
Az Oroszországból származó kőolaj az Egyesült Államok importjának viszonylag kis százalékát teszi ki, a legtöbb kőolaj Kanadából érkezik Amerikába. Tavaly az Egyesült Államok napi közel 700 000 hordó kőolajat importált Oroszországból, miközben napi fogyasztási szükséglete 20 millió hordó.
Biden arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok már több mint egymilliárd dollár értékű biztonsági segítséget nyújtott Ukrajnának.
Az amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem fogja elfoglalni egész Ukrajnát. “Putyin eltökéltnek tűnik, hogy bármi áron folytatja gyilkos útját. Már kétmillió ukránt tett menekültté, de soha nem fog győzni” – tette hozzá. Biden egyúttal elismerését fejezte ki az ukrán népnek a háborúval szembeni ellenállásért.
Az oroszok ismét megsértették az evakuálásra szolgáló tűzszünetet
A délkelet-ukrajnai Mariupolnál ismét megsértették a város evakuálására szolgáló tűzszünetet – közölte kedden Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Twitter-oldalán.
„Orosz erők lövik a humanitárius folyosót Zaporizzsja és Mariupol között” – állította bejegyzésében Nyikolenko. Mariupolból már napok óta mintegy 200 ezer civil próbál elmenekülni.
A külügyi szóvivő szerint nyolc teherautó és harminc busz indult el humanitárius segítséggel a városba, hogy aztán civilekkel induljanak vissza Zaporizzsja felé.
„Növelni kell a nyomást Oroszországra, hogy teljesítse kötelezettségvállalásait” – írta a szóvivő. Az orosz fél egyelőre nem reagált erre az értesülésre. Eduard Baszurin, a donyecki szakadár „népi milícia” parancsnokhelyettese ugyanakkor a reggeli órákban azt állította, hogy ukrán nacionalisták akadályozzák a kimenekítési műveletet.
Szombat óta több evakuálási kísérlet is kudarcot vallott Mariupolból.
Időközben azonban Szumi városát már egy második, civilekkel teli konvoj hagyhatta el – ismertette Kirilo Timosenko, az ukrán elnök kabinetfőnökének helyettese. Kedd reggel a térségben hirdetett fegyvernyugvást összességében betartották, így a civilek első hullámát, köztük ezer külföldi diákot is ki tudtak vinni az ostromlott városból.
Kijev 45 ezer lakosú Irpiny nevű elővárosából eddig csaknem háromezer embert menekítettek ki. Az embereket a szintén ostromlott fővárosba viszik az ukrán katasztrófavédelmi hatóság szerint.
Ukrán állítások szerint vasárnap nyolcan vesztették életüket, mert orosz csapatok tüzet nyitottak a humanitárius folyosóra.
Irpinyben napok óta nincs víz- és áramszolgáltatás, az elővárosban és térségében heves harcok folynak.
Harkiv polgármestere az amerikai CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában azzal vádolta meg az orosz csapatokat, hogy szándékosan ágyúzzák a város polgári infrastruktúráját.
„Óvodákat, iskolákat, szülészeteket és klinikákat érnek csapások” – jelentette ki Ihor Terekov polgármester.
Mint mondta, civil épületek százairól van szó, így ez szerinte nem véletlen, hanem célzott támadás. „Ezt a Harkiv ellen elkövetett népirtásnak tekintem” – húzta alá Ukrajna második legnagyobb városának polgármestere.
Terekov szerint a másfélmillió lakost számláló nagyvárosban megszűnt a vízellátás és a fűtés, jelenleg pedig az áramszolgáltatás helyreállításán fáradoznak. Mint mondta, a város lakóinak élelmiszerre, gyógyszerre és meleg ruhákra van szükségük, és minden segítséget szívesen fogadnak. Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna le fogja győzni a támadókat.
Szijjártó: a visegrádi országok békét szeretnének
A visegrádi országok álláspontja egyértelmű: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is békét szeretne, azt, hogy mielőbb véget érjen a háború Ukrajnában, és újra biztonság legyen Közép-Európában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Londonban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a V4-brit csúcstalálkozó előtt arról számolt be, hogy a négy ország pozíciója egyértelmű, hiszen mindannyian sok terhet viselnek a humanitárius válság miatt.
“Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon is már nagyon sok a menekült, és egy részük természetesen Csehországba is tovább utazott” – mutatott rá, hozzátéve, hogy amikor elkezdték ezt a találkozót szervezni, akkor még nem készülhettek a jelenlegi biztonsági helyzetre.
Zelenszkij kész a kompromisszumokra, de világháborútól is tart
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC amerikai hírcsatorna egyik műsorában kijelentette: készen áll a Krím félsziget és a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár “népköztársaságok” sorsának kompromisszumos rendezésére, de egyúttal aláhúzta: nem enged Moszkva követeléseinek, és nem hajlandó elismerni a szakadár köztársaságok függetlenségét, illetve a Krím fölötti orosz fennhatóságot.
“Készen állok a párbeszédre, de a kapitulációra nem” – szögezte le Zelenszkij. Hozzátette: fontos odafigyelni a szóban forgó térségek lakosaira, akik Ukrajnához akarnak tartozni. Rámutatott: Moszkva követelései nem csak az elismerésről szólnak, hanem valójában újabb ultimátumok.
“Ez a háború nem fog itt véget érni; a világháború kirobbanásához fog vezetni”– jelezte aggodalmát. Az ukrán elnök egyúttal háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a hadsereg parancsnokait, és az ukrajnai támadásban részt vevő katonákat.
Szerinte Putyin véget vethetne a civilek halálának Ukrajnában, ha akarna.
A NATO-val kapcsolatban Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szövetség nem áll készen tagjai között fogadni Ukrajnát. A szövetség tart a vitás kérdésektől és az összeütközéstől Oroszországgal – mondta. Arra utalt: Ukrajna lemond a csatlakozásról, mert nem olyan ország, amely térden állva könyörög valamiért.
Egy másik, a Telegram-csatornáján nyilvánosságra hozott felvételben Zelenszkij bírálta a nyugati országok be nem tartott ígéreteit.
“Tizenhárom napja hallgatjuk az ígéreteket” – hangsúlyozta arra utalva, hogy Vlagyimir Putyin február 24-én adott parancsot Ukrajna megtámadására. “Tizenhárom napja mondják, hogy segítenek nekünk az égben, hogy lesznek repülőgépek, hogy leszállítják őket” – tette hozzá.
Jelezte: felelősség terheli azokat, akik tizenhárom napja képtelenek döntést hozni a Nyugaton, és akik nem biztosították az ukrán légteret az orosz támadások láttán. Megjegyezte: az emberségességnek győzedelmeskednie kell a félelem felett.
Mint ismert, Zelenszkij azt követeli, hogy a Nyugat hozzon létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Kérését eddig mind az Egyesült Államok, mind a NATO határozottan elutasította, arra hivatkozva, hogy az közvetlen katonai konfliktusba sodorná őket Oroszországgal.
Putyin válaszul leszögezte: a zóna létrehozása felérne a fegyveres konfliktusban való részvétellel.
ZNO: Az oktatási minisztérium a vizsgák eltörlését javasolja
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium, a Legfelső Tanács oktatási, tudományos és innovációs bizottsága, illetve a tanügyi és szülői közösségek együttesen azt javasolják, hogy az idén töröljék el a 11. osztályos tanulók záróvizsgáját (DPA), a külső független tesztelést (ZNO) és a felsőoktatási intézményekbe való felvételi vizsgákat.
Ezt Szerhij Skarlet oktatási és tudományos miniszter jelentette be a Telegramon.
„Egy ilyen döntés nehéz, de szükséges! Hiszen az a fő feladatunk, hogy csökkentsük a gyermekek stresszintjét. Nehéz időszakon mennek keresztül, és minden erőfeszítést meg kell tennünk, hogy enyhítsük számukra ezt az időszakot” – mondta az oktatási miniszter.
Hozzátette, a ZNO egyszeri eltörlésére az idén azért lenne szükség, hogy az országban jövőre is biztosítva legyen a hallgatói létszám, a nehéz időszak ellenére is.
Korábban még arról számoltak be, hogy meghosszabbították a ZNO-ra való jelentkezést:
Az oroszok 300 000 embert tartanak túszként Mariupolban
Kuleba arra kéri a világot, segítsen a mariupoliak evakuálásában.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a világot, követeljék az agresszor országtól, hogy engedélyezze a mariupoli lakosok evakuálását. Az ott élőket túszként tartják fogva az oroszok a harcok dúlta városban.
Az ukrán diplomácia vezetője ezt a felhívását Twitteren tette közzé.
Russia holds 300k civilians hostage in Mariupol, prevents humanitarian evacuation despite agreements with ICRC mediation. One child died of dehydration (!) yesterday! War crimes are part of Russia’s deliberate strategy. I urge all states to publicly demand: RUSSIA, LET PEOPLE GO!
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 8, 2022
„Oroszország 300 000 békés civilt tart túszul Mariupolban, a megállapodások ellenére akadályozza a kimenekítésüket. Tegnap egy gyerek a kiszáradás miatt (!) halt meg. A háborús bűnök Oroszország tudatos stratégiájának részét képezik. Felszólítok minden államot, hogy nyilvánosan követeljék: „Oroszország, engedje szabadon az embereket” – írta Kuleba.
DiCaprio 10 millió dollárt adományozott az ukrán hadseregnek
Fontosnak tartja támogatni a nagyanyja szülőföldjét.
Leonardo DiCaprio 10 millió dollárt adományozott az Ukrán Fegyveres Erőknek, ami az eddigi legmagasabb összegű felajánlás az ország számára, írja az Ukrinform.
„A hollywoodi szupersztár, a Titanic főhőse, Leonardo DiCaprio tízmillió dollárt utalt át az orosz agresszióval szemben álló ukrán kormánynak. A hatalmas segély a háborús szükségleteket hivatott támogatni” – áll a közleményben.
A hírportál megjegyzi, DiCaprio az anyai nagyanyja révén ukrán gyökerekkel rendelkezik. A színész határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást.
Kinek jár a 6,5 ezer hrivnya állami támogatás?
Mint ismeretes, az orosz agresszió miatt munkahelyüket elvesztő ukrán állampolgárok 6500 hrivnya állami támogatásban részesülnek, melyet – az ezer hrivnyás oltási támogatáshoz hasonlóan – a Gyija alkalmazáson keresztül igényelhetnek – tájékoztat a Kiszo.news.
Az összegben bármely adózási kategóriába tartozó magánvállalkozó, illetve munkavállaló részesülhet, aki/akikért befizette/befizették 2021 egészére vagy utolsó negyedévére a rájuk eső egységes szociális hozzájárulást.
Kivételt képeznek az állami intézmények és állami biztosítási alapok alkalmazottai, illetve a közszolgálati dolgozók.
Az állami támogatás egyelőre csak meghatározott megyékben igényelhető. A területek listáját a Miniszteri Kabinet hagyta jóvá. Ez alapján az összeget a Kijevben és Kijev megyében, Mikolajiv, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsja, Harkiv, Herszon, Luhanszk és Doneck megyében állástalanná váltak kérvényezhetik.
6,5 ezer hrivnyát kapnak a háború miatt munkanélkülivé vált ukránok
Az igénylést a teljes oltottságért járó ezer hrivnyához hasonlóan a Gyija alkalmazásban nyújthatják be.
A programra összesen 21,5 milliárd hrivnyát különítettek el.
Egy héttel meghosszabbították a tavaszi szünidőt a Beregszászi kistérség iskoláiban
Kedd délelőtt tanácskoztak a Beregszászi kistérség elöljárói. A megbeszélésen szó esett többek között a háború elől menekülő személyek étkeztetéséről, a tanintézmények működéséről és a kommunális díjak kifizetéséről – tette közzé Babják Zoltán közösségi oldalán.
Az ülésen több napirendi pontot is megvitattak:
- elsőként a Vodokanal Kárpátvíz Kft. krízishelyzet alatti zavartalan működésének biztosításáról tárgyaltak, mivel több ügyfél számára a jelenlegi helyzetben nehézséget okoz a vízellátási és vízelvezetési díjakat kifizetése, ezért a vállalatnak nem lesz elegendő tőkéje ahhoz, hogy törlessze a cég energiatartozását;
- tanácskoztak azon belső menekültek étkeztetéséről, akiket a kistérség kommunális intézményeiben szállásoltak el;
- szóba került az élelmiszercsomagok átvételéhez szükséges elektronikus regisztrációs kártyák kérelmezésének menete, a rászoruló családoknak szánt élelmiszercsomagok összeállítása már folyamatban van;
- a kistérség tanintézményeiben a szünidőt további egy héttel meghosszabbították, mivel számos pedagógus vesz részt a belső menekültekkel és a humanitárius segélyekkel kapcsolatos folyamatokban.
Hétfőtől újranyithatnak az iskolák és az óvodák Kárpátalján
Az alsó osztályosok számára március 14-től folytatódik a jelenléti oktatás. Az óvodák is működni fognak, közölte Marjana Maruszinec, a megyei oktatási osztály vezetője.
Arról már Szerhij Skarlet oktatási miniszter is beszélt, hogy azokon a területeken, ahol a helyzet megengedi, folytathatják a tanítást. Maruszinec tájékoztatása szerint szerdán megbeszélést tartanak a helyi önkormányzatok vezetőivel, amely során az 5-11. osztályosok oktatási rendjéről is döntenek.
„Azokban a járásokban, ahol többé-kevésbé normális a helyzet, a gyerekek visszatérnek az iskolákba. A távoktatás most nem jöhet szóba.
Sok tanintézménybe menekülteket szállásoltak el.
Holnap megbeszéljük, hogy hogyan működhetne az oktatás hétfőtől.” – mondta Marjana Maruszinec.
Arról is szó volt, hogy az itteni iskolákba fognak járni azok a gyerekek is, akik Ukrajna más megyéiből érkeztek ideiglenesen Kárpátaljára.
Újabb tíz kamionnyi segélyszállítmány érkezett Magyarországról
Magyarország Kormánya újabb tíz kamion humanitárius segélyt küldött Kárpátaljára. A szállítmányokat a jelenleg rendkívül nehéz helyzetben lévő régiók támogatására fordítják – jelentette be Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
Az adományokat Vargha Tamás, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának államtitkára, Bacskai József ungvári főkonzul és Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója adta át.
A rakomány 2 milliárd forint (közel 170 millió hrivnya) értékben orvosi felszereléseket, tartós élelmiszert, higiéniai eszközöket és más szükséges használati cikkeket tartalmaz.
„Nyilvántartásba vesszük a szállítmány tartalmát, majd a harcok dúlta régiókba továbbítjuk azokat. Köszönjük magyar partnereink segítségét és támogatását!” – hangsúlyozta Viktor Mikita.
Bombázták Szumit, sok az áldozat
Bombatalálat érte tegnap késő este Szumi városát, tudatta az Ügyészi Hivatal sajtószolgálata. Továbbra is folyamatosan lövik és bombázzák a békés lakosságot.
Találat következtében egy többszintes lakóház teljesen megsemmisült, további 16 házban komoly károk keletkeztek. Egy közzétett videofelvételen kiégett autók és rengeteg törmelék szemlélteti a Szumiban történt pusztítást. Információk szerint a 21 áldozat között két gyerek is életét vesztette. A sebesültek pontos számának megállapítása folyamatban van.
Menekültek ezreiről gondoskodnak a Beregszászi kistérségben
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere megbeszélésre hívta a térségben működő karitatív szervezetek vezetőit, képviselőit. Arról egyeztettek, milyen segélyszállítmányok érkeztek eddig a térségbe, és azokat hogyan lehetne minél szakszerűbben szétosztani az arra rászorulóknak.
Hegedűs Csilla
A Beregszászi kistérség raktárt üzemeltet, ahol a közvetlenül Beregszászba juttatott szállítmányok kerültek elhelyezésre. Jelenleg négy tonnányi áru van ott, és az a cél, hogy a tartós élelmiszereket minél hamarabb eljuttassák az arra rászorulóknak. A segély több magyarországi és romániai városból érkezett.
Babják Zoltán kitért arra is, hogy jelenleg hány menekült tartózkodik a Vérke-parti város iskoláiban, óvodáiban, akiknek az ellátásáról az önkormányzat gondoskodik.
– Beregszászban öt helyszínen szállásoltak el belső Ukrajnából érkezett menekülteket, ez száz főt jelent. Természetesen ennél sokkal több menekült van a térségben – négy és hatezer fő közé tehető azok száma, akik ideiglenesen élnek most a Beregszászi járás területén. Az említett száz személy a beregszászi önkormányzathoz jelentkezett szállást és ellátást igényelve.
Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat vezetője kártyás rendszer bevezetését javasolta, ami megoldaná a segély operatív eljuttatását.
– Az a legfontosabb, hogy átlátható és érthető rendszeren keresztül jusson el a rászorulók számára az adomány. Ennek érdekében ki fogjuk dolgozni azt a rendszert, amiben speciális kártyákat adunk azoknak, akik adategyeztetés után regisztrálnak. A rendszer lényege, hogy ne maradjon ki senki, mindenki, aki rászoruló, megkapja az egységcsomagot – hangsúlyozta az egyeztetés végén Babják Zoltán.
Elfogták a moldáv határon az ukrajnai díva, Szofija Rotaru fiát és unokáját
A népszerű ukrajnai énekesnő fiát és unokáját éjszaka fogták el a Vinnica megyei ukrán–moldáv határon.
A hadkötelezettségről szóló törvényt megsértve egy csónakon nyolcadmagukkal igyekeztek Moldáviába. A csoportot őrizetbe vették az ukrán hatóságok.
Szofija Rotaru, a 60-as években népszerűvé lett táncdalénekesnő Kijevben él, előadói tehetségét számos ukrán és orosz kitüntetéssel méltatták.
Közel 180 ezer menekült érkezett eddig Magyarországra
Kedd reggelig 178 894 ember érkezett Magyarországra Ukrajna felől az öt határátkelőhely valamelyikén – közölte a kormányszóvivő kedden Budapesten.
Szentkirályi Alexandra azt mondta: az országba érkező menekültek ellátása folyamatos, akár átutazóban vannak, akár hosszabb ideig tartózkodnak Magyarországon. A segítségpontok ellátása folyamatos. Ezekben a napokban Magyarország és a magyar emberek humánumból, együttműködésből és segítségnyújtásból, emberségből jelesre vizsgáznak – emelte ki.
Hozzátette: az egyre hevesebb harcok miatt egyre többen lesznek azok, akik az egyelőre biztonságot jelentő Kárpátalja felé menekülnek. Magyarország fel van készülve ezeknek az embereknek a fogadására, ha úgy döntenek, hogy az országban keresnek menedéket – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Kiemelte: a segélyszervezeteknek nyújtott hárommilliárd forintos támogatás mellett mintegy kétmilliárd forint értékű támogatásról döntött a kormány az ukrán oldalon maradók megsegítésére. A Hungary Helps Programban biztosított 1,350 milliárd forint mellett 600 millió forint értékben segélyszállítmányt és katasztrófavédelmi eszközt is felajánlott Magyarország.
A kormányszóvivő az elmúlt napok fontos döntései közé sorolta azt, hogy a határátlépéskor a rendőrség kiállítja a 30 napig érvényes ideiglenes tartózkodási engedélyeket, amellyel a belépést gyorsítják.
Szentkirályi Alexandra arról is beszámolt, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyprogram számára a telefonhívásokból és sms-ekből, valamint a számlaszámra érkezett pénzadományokból már több mint 591 millió forint gyűlt össze.
Magyarországról folyamatosan jönnek a segélyszállítmányok Ukrajnába.
Eddig másfél millió ukrán hagyta el vasúton Kelet-Ukrajnát
Az Ukrzaliznicja állami vasúttársaság közleményben az emberek megértését kérte a kialakult helyzetből fakadó kellemetlenségekért, kiemelték, jelenleg a legfontosabb, hogy, aki szeretné az mielőbb el tudja hagyni a háborús övezetet és biztonságba kerüljön.
A közlemény szerint tíz nap alatt 1,5 millió ember hagyta el a háború sújtotta keleti régiókat vonattal.
“1,5 millió ukrán számára a vasút jelentette az életben maradást. A kényelemet jelen esetben felülírta a gyorsaság és a biztonság. Most ez a legfontosabb” – áll a közleményben. A vasúttársaság közleményében az emberek megértését kérte az utazási kellemetlenségekért, és kiemelték, most a legfontosabb, hogy, aki szeretné mielőbb el tudja hagyni a háborús övezetet és biztonságba kerüljön. Hozzátették: az összehangolt munkának köszönhetően az érintett pályaudvarok minden nap végére szinte teljesen kiürültek.
Londonba utazott Orbán Viktor
A visegrádi országok és az Egyesült Királyság csúcstalálkozójára Londonba utazott kedden reggel Orbán Viktor miniszterelnök, a megbeszélés fő témája az ukrajnai háború – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország kormányfői először egymás között folytatnak egyeztetést, majd Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalnak a londoni Lancaster House-ban – mondta Havasi Bertalan. Hozzátette: a nap folyamán Orbán Viktor és Boris Johnson kétoldalú megbeszélést is folytatnak egymással.
A magyar tárgyalódelegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.
Nyilvánosan szégyenítettek meg hadköteles férfiakat a kárpátaljai határőrök
A beregszászi járási nevetlenfalunál az ukrán-román államhatár közelében egy mikrobuszban tizenkét 18 és 60 év közötti férfi próbált meg kijutni az országból illegális módon, írja a Mukachevo.net.
A kisbusznyi hadköteles férfi az ország különböző régióiból érkezett Kárpátaljára. Saját elmondásuk szerint azt tervezték, hogy elhagyják az országot, hogy kibújjanak a katonai szolgálat alól.
A határőrség emberei az általános mozgósítás keretében az érintetteknek a helyszínen átnyújtották a behívóparancsot, valamint a nőnap alkalmából, megszégyenítő módon egy szál tulipánt nyomtak mindegyik kezébe. A kisbusz sofőrje ellen embercsempészés miatt indult büntetőeljárás.
Autóbuszokon evakuálják Szumi lakosságát
Néhány tucat autóbuszon mentik ki a városból a lakosokat. A tűzszünet 21 óráig tart.
A humanitárius folyosót megnyitották – közölte Dmitro Lunyin. Poltava megye megbízott vezetője hozzátette: az útvonalat egyeztették az ukrán és az orosz féllel, a tűzszünet 21 óráig marad érvényben. Az autóbuszokat a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői kísérik.
Lunyin elmondta: az evakuációt a megye katonai közigazgatása ellenőrzi. A menekülők között külföldi diákok is vannak. A humanitárius folyosón segélyszállítmányok érkezhetnek a sokat szenvedett városba.
ENSZ: Rövidesen kétmillióra nőhet a menekültek száma
Kevesebb mint két héttel azután, hogy Oroszország február 24-én katonai offenzívát indított Ukrajnában, legkésőbb kedden vagy szerdán eléri a kétmilliót az ukrajnai háború miatt elmenekültek száma – mondta Filippo Grandi, az ENSZ Le Monde által idézett menekültügyi főbiztosa a France Internek.
“A biztonságos tér egyre kisebb” – tette hozzá, így szerinte elkerülhetetlen, hogy az emberek tömegei megpróbáljanak a határokon átmenekülni.
“A többség Lengyelországban, majd a többi szomszédos országban van” – folytatta Grandi, Magyarországot, Romániát, Moldovát, és Szlovákiát is megemlítve.
„Már most is más országokba mennek, van egyfajta természetes eloszlása az ukrán menekülteknek, akik oda indultak, ahol vannak kapcsolataik” – fogalmazott a főbiztos. „Ami nagyon aggaszt minket, hogy hamarosan egy második hullám is érkezik. Attól tartunk, hogy az emberek sokkal kevesebb forrással és kapcsolattal rendelkeznek majd, így még kiszolgáltatottabbak lesznek.”
Próba ZNO: Eltörölték a vizsgákat
Ukrajnában eltörölték a külső független tesztelés (ZNO) próbavizsgáit, amelyekre március 19-én és 26-án került volna sor, számolt be az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ.
Tájékoztattak, hogy az orosz agresszió miatt nincs lehetőség az előzetes megmérettetésre. Azt, hogy mikor kerülhet sor a próba érettségire, a központ később határozza meg.
Mint arról korábban beszámoltunk, a próbatesztelés ukrán nyelvből, valamint ukrán nyelv és irodalomból március 19-én, más tantárgyakból (Ukrajna története, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, angol, spanyol, német és francia nyelv) március 26-án kerül sor a vizsgára. Minden végzős kizárólag egy tantárgyból mérettetheti meg magát előzetesen.
A kárpátaljai végzősök számára egy vizsga 282 hrivnyába kerül.
Arról is beszámoltunk, hogy a ZNO fő vizsgaidőszakára történő jelentkezést meghosszabbították.
Háború: Janukovics üzent Zelenszkijnek
Viktor Janukovics volt ukrán államfő azt kérte Volodimir Zelenszkijtől, hogy tegyen meg mindent a háború megfékezéséért.
Az Ukrajinszka Pravda azt írja, hogy Janukovics arra kérte az ukrán államfőt, “minden áron állítsa meg a további vérontást”.
Az Oroszországba menekült egykori államfő azt írta Zelenszkijnek írt üzenetében, hogy ő tudja, “sok a tanácsadója, de az ukrán nép azt várja tőle, hogy akadályozza meg a további vérontást és érje el a békemegállapodást”. Janukovics szerint ezt várják tőle Ukrajnában, a Donbászon és Oroszországban is.
A 2014-es Euromajdan során az országból elkergetett oroszpárti politikus neve az elmúlt napokban már többször is felmerült, mint a Kreml bábja. Megnyilatkozása azonban ez volt az első. Szavainak sok realitása nincs, két ok miatt sem. Egyrészt Oroszország támadta meg Ukrajnát, így a vérontást mindenekelőtt az oroszok állíthatják le, másrészt Janukovics és az általa képviselt politika jelenleg semmilyen szín alatt nem talál támogatásra Ukrajnában.
Árstopot léptetnek életbe a gyógyszerekre, az üzemanyagra és az alapvető élelmiszerekre
Az ukrán kormány felhatalmazta a megyei katonai kormányzóságokat az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek és az üzemanyagok árának hatósági kontrollálására.
Denisz Smihal miniszterelnök tájékoztatása szerint erre azért van szükség, hogy gátat szabjanak az árak drasztikus emelkedésének. A hadiállapot idejére hatósági árplafont vezetnek be a nélkülözhetetlen élelmiszercikkekre és az alapvető orvosságokra, hangzott el. A rendelkezés betartását a katonai vezetés a rendőrséggel közösen fogja ellenőrizni.
Már a budapesti repülőtéren is fogadják a menekülteket
Újabb helyszínen segíti a menekülőket a Magyar Református Szeretetszolgálat – erről hétfőn este közleményben adtak tájékoztatást. A karitatív szervezet emlékeztetett arra: az elsők között mozgósították munkatársaikat és önkénteseiket, hogy azonnal segítséget nyújthassanak a fegyveres harcoktól szenvedőknek.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kitörése óta több tízezer menekülőnek tudott már segítséget nyújtani.
Kiemelték, hogy az alapítvány munkatársai és önkéntesei éjjel-nappal megtalálhatóak a Nyugati pályaudvaron és Záhonyban, de további határátkelőhelyeken – köztük Tiszabecsen és Beregsuránynál is – segítik élelemmel, információkkal, tolmácsokkal a menekülőket.
Március első hétvégéjétől bővült az ellátási helyszínek köre, már a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is találkozhatunk az egyre gyakrabban zöld angyalokként emlegetett munkatársakkal, akik élelemmel és tolmácsolással tudnak leginkább a repülőtérre érkezőknek segíteni – hangsúlyozták.
A Magyar Református Szeretetszolgálat mindeközben tárgyi adományokkal is segíti a rászorulókat: mostanáig összesen 116 tonna adományt juttatott célba a szervezet, amely többségében tartós élelmiszerekből és higiénés termékekből áll. A kiadott adományokból 35 tonnányit közvetlenül Kárpátaljára vittek át az egyházi karitatív szervezet munkatársai.
Előzmények:
Élő, 11. nap – Már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából
Élő, 10. nap – Ideiglenes tűzszünet lépett életbe két ukrán városban
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
