Törökországban, az antalyai nemzetközi diplomáciai fórum kezdete előtt tárgyalnak. A találkozót a török külügyminiszter kezdeményezte, ő közvetítene a két fél között. Ez lesz a legmagasabb szintű diplomáciai találkozó a két fél között a háború kirobbanása óta. Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán azt mondta, nincsenek nagy elvárásai, de megpróbálják kihozni a legtöbbet. Csütörtök, az ukrajnai háború tizenötödik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
21:15
Csak Kijevet kétmillió ember hagyta el, lecsapnak az orosz vagyonra
Az ukrán fővárost már lakóinak mintegy fele elhagyta, mondta el Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Zelenszkij arról döntött, szabadon lefoglalható az orosz vagyon Ukrajnában. A keleti országrészből csütörtökön folytatódott az evakuálás.
A városvezető egyúttal hangsúlyozta, hogy Kijev jól védett, “olyanná vált, mint egy erődítmény”. Az oroszok kulcsfontosságú célja Kijev bekerítése, hogy megdöntsék a kormányt. A mi fiaink azonban meghiúsítják ezeket a terveket – hangoztatta Klicsko.
A területvédelmi alakulatokat – amelyekbe bárki beléphet, aki kész megvédeni az országot – Ukrajnában még az orosz támadások kezdete előtt elkezdték országszerte felállítani a településeken, a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény alapján.
A polgármester elmondta, hogy a legfrissebb becslések szerint minden második kijevi polgár elhagyta a várost, s jelenleg valamivel kevesebb, mint kétmillió fővárosi lakos maradt Kijevben. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy sokan kimenekítik a családjukat Kijevből, de ők maguk visszatérnek. Hangsúlyozta: a lényeg az, hogy az emberek összetartanak.
Az állami határőrszolgálat közben nyilvánosságra hozta, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv városának valamennyi felsőoktatási intézményéből kimenekítették az összes külföldi diákot: csütörtökön 26 ország 768 állampolgára hagyta el Ukrajnát Lengyelország felé.
Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője arról számolt be a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a Harkiv közelében fekvő Izjum városból mintegy kétezer lakost sikerült evakuálni 44 autóbusszal.
Volodimir Zelenszkij elnök közben aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében Oroszország állampolgárainak ukrajnai vagyona ellenszolgáltatás nélkül lefoglalható. Zelenszkij azt is közölte, hogy a nap folyamán telefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel. Utóbbival elsősorban az esetleges béketárgyalásokról beszéltek.
KISZó-videó: Példaértékű az ungvári vendéglátók összefogása
Az Ukrajna keleti felén zajló háború egyre több ember életét nehezíti meg, kényszerít arra, hogy elhagyják otthonukat. Sokan külföldre utaznak, míg mások az ország nyugati megyéiben keresnek menedéket. Ungváron az egyik Ung-parti étteremben ingyenes étkezdét nyitottak számukra.
Az Úr megőriz bennünket most; Akik nem hagyták el Kárpátalját…; Magyarország segít: így fogadják a menekülteket Budapesten; Folyamatosan érkezik a támogatás
A Kárpáti Igaz Szó csütörtöki számából ajánljuk:
AZ ÚR MEGŐRIZ BENNÜNKET MOST – Kárpátaljára hozott adományokat Novák Katalin jószolgálati nagykövet.
GONDOLATOK OMLÓ ÉG ALATT – Horváth Sándor publicisztikája
MAGYAR SEGÍTSÉG AZ ELESETT NAGYSZŐLŐSI KATONA CSALÁDJÁNAK – A tizenkilenc éves nagyszőlősi Valerij Méhest álmában érte a támadás.
MENEKÜLTEK EZREIVEL TÖRŐDNEK A BEREGSZÁSZI KISTÉRSÉGBEN – A segély több magyarországi és romániai városból érkezett.
AKIK NEM HAGYTÁK EL KÁRPÁTALJÁT… – Menni vagy maradni – óriási dilemma. Meséljenek most azok, akik utóbbi mellett döntöttek.
A SZÜLŐFÖLDÖN MARADT NÉLKÜLÖZŐK TÁMOGATÓI – A Szent Panteleimon Karitász Kárpátaljai Görögkatolikus Jótékonysági Szervezet a helyiek megsegítését tűzte ki célul.
MAGYARORSZÁG SEGÍT: ÍGY FOGADJÁK A MENEKÜLTEKET BUDAPESTEN – „A fiam éjszakánként még most is felriad” – riport a Nyugati pályaudvarról.
HÁBORÚ: KÉT HETE MÁR, HOGY MEGVÁLTOZOTT AZ ÉLETÜNK – Moszkva porig rombolja a békés városokat, az ukrán erők hősiesen védekeznek.
„… NEM SZERETEM A SZÓCSÉPLÉST” – Kulcslyuk rovatunk vendége Vezsdel László, a Kárpátaljai Hazajáró Egylet titkára, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársa.
A KIHÍVÁSOK IDEJÉN IS SEGÍTENEK – Jótékonysági gyűjtést indított a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkaközössége.
FOLYAMATOSAN ÉRKEZIK A TÁMOGATÁS – Az Ökumenikus Segélyszervezet tartós élelmiszerekkel segíti az átutazókat.
HOGY SEGÍTSÜNK MAGUNKNAK HÁBORÚ IDEJÉN? – Ha leterít a betegség, ezt tegyük!
A BATÁTA BEREGVIDÉKI MEGHONOSÍTÓJA – Bemutatjuk a Kárpátaljai Márkacsaládot.
„…AZON MUNKÁLKODUNK, HOGY ÖSSZEHOZZUK A TÁMOGATÓKAT A RÁSZORULÓKKAL” – A Szent Anna Karitásznak köszönhetően ötven rászoruló kap ebédet Beregszászban és környékén.
FOHÁSZ EGY EMBERARCÚ, BÉKEHITŰ VILÁGÉRT – Képeken a Kárpátaljára érkező menekülthullám.
CSALÁDI 
NÉZŐ mellékletünkben a legnézettebb TV 
csatornák műsorkínálata mellett humor, 
bulvár, 
recept, 
teszt, 
életmód 
és agymozgató keresztrejtvény, horoszkóp 
. Lapunk megrendelhető bármely postahivatalban, online a www.ukrposhta.ua oldalon, de az újságstandokon is kapható.
Ittas vezetők autóit kobozták el a Beregszászi járásban
Két járművet is lefoglalt a rendőrség a Beregszászi járásban, mert igazoltatás közben kiderült, hogy a sofőrök ittas állapotban ültek a volán mögé, írja a Mukachevo.net. Az elkobzott autókat az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsájtják, nyilatkozta Jaroszlav Kolesznik, a megyei polícia parancsnoka.
Mint ismeretes, a március 1-én hatályba lépett rendelet értelmében Kárpátalja egész területén tilos a szeszes italok árusítása. Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke korábban azt közölte, hogy az ittasan vezetők autóit a hadsereg céljaira elkobozzák.
Menekülthullám: Kárpátalján elszabadultak az ingatlanárak
A Kárpátalját elárasztó menekültáradat napok alatt átrendezte az ingatlanpiacot. Egyesek hatalmas hasznot húznak belőle. A megyében mára gyakorlatilag elfogytak a bérelhető szálláshelyek. A katonai közigazgatás vezetője pénzügyi vizsgálattal fenyegette meg a nyerészkedőket.
A megyei válságstáb becslése szerint már eddig 60 ezer menekült jött Kárpátaljára, s folyamatos az utánpótlás. Többségében szociális ellátóhelyeken próbálják átvészelni a háborút, ami miatt elhagyni voltak kénytelenek otthonaikat. Ugyanakkor megjelent egy nagyon tehetős réteg is, amely elképesztően nagy pénzeket fizet egy-egy lakásért, házért. Ungváron és a nagyobb városokban mára havi ezer dollár alatt szinte képtelenség albérlethez jutni, de már ennyiért sem lehet lelni, mert egyszerűen nincs. Faluhelyen is több száz dollárt fizetnek egy-egy ideiglenes otthonért, de már ott sem nagyon lehet találni kiadó házat vagy akár szobát.
A jelenség hatására már most legalább 20 százalékkal megemelkedtek az értékesítésre kínált ingatlanok árai, s szakértők szerint ez csak a kezdet, mert elképzelhető, hogy a nagyon tehetős réteg most ingatlanfelvásárlásba kezd Kárpátalján befektetési céllal.
A pokolian elszabadult bérleti díjakra reagálva Viktor Mikita katonai kormányzó csütörtöki sajtótájékoztatóján mélyen elítélte a nyerészkedőket, kilátásba helyezve adóhatósági és rendőrségi ellenőrzéseket is. Azt mondta, lista készülhet azokról, akik visszaélnek a helyzettel, ami után pénzügyi szankciókról születhetnek döntések.
Közben az önkormányzati szervek és az önkéntesek figyelmeztetnek: Kárpátalja lassan eléri menekültügyi kapacitásának végét, ezért arra kérik az érintetteket, inkább Ivano-Frankivszk, Voliny, Ternopil, Csernyivci megyébe tartsanak, mert ott nyugalmasabb ilyen téren a helyzet. Kárpátaljánál csak a szomszédos lembergi régióban kritikusabb a helyzet, ott két napot kell fagyoskodni a sorban az utcán, hogy az ember beférkőzhessen a vasútállomásra, ahonnan Lengyelországba kívánnak utazni a legtöbben.
Akár civilek is lőhetnek az orosz katonákra, nem jár büntetés érte
Egy új törvény értelmében ukrán civilek és külföldiek is tüzet nyithatnak “ellenséges harcosokra”.
A szóban forgó jogszabály szerint a legálisan Ukrajnában tartózkodó külföldiek mellett hontalanok is kaphatnak fegyvert, és bevethetik őket a támadásban részt vevő orosz katonák ellen. A fegyverek kiadását a belügyminisztérium fogja szabályozni. A fegyvereket és a megmaradt lőszereket legkésőbb a hadiállapot megszűnését követő 10 napon belül vissza kell szolgáltatni.
A háború első napjaiban válogatás nélkül adtak ki támadófegyvereket és lőszert a lakosságnak, főleg Kijevben. Az első napokban legalább 25 ezren jutottak fegyverhez. Akadtak olyanok is, akik fosztogatásra használták azokat, ezért velük szemben is született egy jogszabály, ami alapján akár 15 éves börtönbüntetésre ítélhetik azokat, akik az üresen hagyott házakat fosztogatják a háború árnyékában.
Az ukránok közel fele nem hisz Ukrajna és Oroszország baráti viszonyában a háború után sem
Az ukrajnai lakosság 42 százaléka lehetetlennek tartja az ukrajnai és oroszországi lakosság közötti barátság felélesztését, derül ki a Rejting szociológiai csoport friss felméréséből.
Dél-Ukrajnában a megkérdezett emberek 36, keleten 38, az ország központi részében 43 százaléka nem hisz a kapcsolatok normalizálásában a háború utáni időszakban sem. A nyugati régiók lakosai voltak a legkategorikusabbak ebben a kérdésben, 49 százalékuk nem tartja valószínűnek az Ukrajna és Oroszország közötti baráti kapcsolatok helyreállítását.
22 százaléknyian 20–30, 18 százaléknyian 10–15 év múlva tartják elképzelhetőnek a változást ezen a téren.
Azok a legoptimistábbak, akiknek rokonaik vannak a másik országban.
Háború: a nyugati vezetők sem tudnak hatni Putyinra
Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő megállapodott, hogy szoros kapcsolatban maradnak a következő napokban – közölték német kormányzati körök csütörtökön.
A tájékoztatás szerint csütörtök délelőtt Olaf Scholz és Emmanuel Macron telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Követelték tőle, hogy gondoskodjon az azonnali tűzszünetről az ukrajnai háborúban. Hangsúlyozták, hogy Oroszország és Ukrajna konfliktusát a két ország közötti tárgyalásokon kell rendezni.
A három vezető megállapodott, hogy a következő napokban szoros kapcsolatot tartanak egymással – közölték német tisztségviselők.
A német kancellár legutóbbi, szerdai nyilatkozatában ugyancsak azonnali tűzszünetet sürgetett, és azt is követelte Vlagyimir Putyintól, hogy vonja vissza az orosz inváziós erőket Ukrajnából. Hangsúlyozta, hogy “a katonai megoldásnak nincs értelme”. Egyben elutasította a varsói vezetés azon javaslatát, hogy a lengyel légierő Mig-29-es vadászgépeit adják át az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton.
Mint arról tájékoztattunk, ma az ukrán és az orosz külügyminiszter Törökországban találkozott egymással, de előrelépésről sajnos nem jött hír.
Megrázó kép: rokkant kutyákat menekítenek Kijev mellől
Az állatbarátok számára szívbemarkolóan megrázó kép jelent meg az interneten.
A fotón egy önkéntes nő látható, aki sérült kutyákat menekít az oroszok által megtámadott Irpiny városából. A négylábúak a Kijev melletti város kutyamenhelyén voltak, de menekülni kénytelenek ők is. Istápolójuk nem hagyta magukra őket, önfeláldozó módon próbálja kijuttatni őket az ostrom alatt álló településről…
Lukasenko aggódik Csernobil miatt
Alekszander Lukasenko utasította saját energiaügyi miniszterét, hogy biztosítsanak áramot a csernobili atomerőműnek, közli az Ukrinform hírügynökség a fehérorosz BELTA hírforrásra hivatkozva.
A fehérorosz elnök a használaton kívül helyezett vezeték azonnali felújítását kérte, hogy ezáltal ismét biztosítva legyen az áram nélkül maradt erőmű biztonságos működése. Azzal is megbízta a katonaságot és a határőrséget, hogy figyeljék az „Ukrajnában felfedett zsoldosok” akcióit. A titkosszolgálati jelentések szerint ezek a zsoldosok a fehérorosz határ mentén haladnak Csernobil irányába.
Korábban az ukrán fél jelentette, hogy Csernobilban leállt az áramszolgáltatás, a generátorok pedig csak 48 óráig képesek biztosítani azt, utána viszont fennállhat akár a szivárgás veszélye is. Az orosz csapatok a háború első napjaiban foglalták el a csernobili erőművet, ahonnan azóta sem engedték ki a személyzetet. A zaporizzsjai atomlétesítményt szintén orosz fegyveresek kontrollálják.
1,4 milliárd dollár segélyt ad Ukrajnának az IMF
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy döntött, hogy 1,4 milliárd dollár sürgősségi támogatást biztosít Ukrajnának – jelentette be az Ukrán Nemzeti Bank sajtószolgálata.
Az összeget az állami költségvetés kiemelt kiadásainak finanszírozására és Ukrajna fizetési mérlegének támogatására fordíthatják.
“Köszönjük az Alapnak a megkeresésünkre adott gyors reagálást, és reméljük, hogy a források beérkezésével kapcsolatos összes eljárást mielőbb véghez tudjuk vinni. Rendkívül fontos ebben a nehéz időszakban a nemzetközi partnerek azonnali támogatása” – fejtette ki Kirilo Sevcsenko, a központi bank elnöke.
1,4 milliárd dollár segélyt ad Ukrajnának az IMF
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy döntött, hogy 1,4 milliárd dollár sürgősségi támogatást biztosít Ukrajnának – jelentette be az Ukrán Nemzeti Bank sajtószolgálata.
Az összeget az állami költségvetés kiemelt kiadásainak finanszírozására és Ukrajna fizetési mérlegének támogatására fordíthatják.
“Köszönjük az Alapnak a megkeresésünkre adott gyors reagálást, és reméljük, hogy a források beérkezésével kapcsolatos összes eljárást mielőbb véghez tudjuk vinni. Rendkívül fontos ebben a nehéz időszakban a nemzetközi partnerek azonnali támogatása” – fejtette ki Kirilo Sevcsenko, a központi bank elnöke.
Állami élelmiszer-tartalékot képeznek Ukrajnában
Az állami költségvetés eszközeiből gabona- és más tartalékokat készleteznek – jelentette be a miniszterelnök.
A kenyérnekvaló mellett elsősorban más alapvető élelmiszereket szereznek be akkora mennyiségben, ami elegendő az ország lakosságának egy éves ellátására.
„ Ez lehetővé teszi, hogy elegendő élelmiszert biztosítsunk az ország számára” – mondta Denisz Smihal. A miniszterelnök szavai szerint a vásárolandó importtermékek listáját tovább bővítik, és mindezt az állami költségvetésből fedezik.
Ukrajna jelentős élelmiszer-exportőr, de mezőgazdasági szakértők szerint az orosz invázió miatt jelentősen csökkenhet a termésmennyiség, ami világszerte hiányhoz vezethet. Bár a harcok által nem érintett területeken a megszokott időszakban megkezdődhet a vetés, de a gazdák üzemanyag- és vetőmaghiánnyal küszködnek.
Kuleba Lavrovnak: Ukrajna nem adja fel!
Amint arról elsőként számoltunk be, nem hozott áttörést Dmitro Kuleba és Szergej Lavrov csütörtöki törökországi tárgyalása.
A két külügyminiszter másfél órán át egyeztetett török közvetítéssel, de úgy álltak fel az asztaltól, hogy nem sikerült megállapodásra jutniuk a sokak által remélt tűzszünet tárgyában. Amit elértek, az a humanitárius folyosó biztosítása a leginkább ostromlott városokból, de mint látjuk, ezek a menekítések is csak vontatottan haladnak. Az orosz fél azon ügyködik, hogy Harkivból és Mariupolból Oroszország irányába meneküljenek az emberek, amit Ukrajna arcátlanságnak tart.
Visszatérve a mai tárgyaláshoz, Kuleba kijelentette: “Oroszország a tűzszünetet Putyin követeléseinek a teljesítéséhez köti. Ukrajna nem adta meg magát és nem is fogja. Mi készek vagyunk a diplomáciai rendezésre, de addig is, amíg ez megszületik, a végsőkig fogjuk védelmezni a saját földünket az orosz agresszióval szemben.”
Az ukrán külügyminiszter cáfolta azt az orosz vádat, hogy Ukrajna atomfegyver kidolgozásába kezdene. A kijevi diplomácia irányítója kijelentette azt is: országa nem tudja megállítani a háborút, amennyiben a támadást kezdeményező agresszornak nincs erre való szándéka.
Szergej Lavrov a konzultáció végeztével szintén elmondta a véleményét. Jelezte, átadták Ukrajnának az orosz fél kéréseit, várják az erre adandó ukrán választ. Hangsúlyozta, Moszkva ragaszkodik mind az öt követeléséhez: a Krím orosz fennhatóságának elismerése, a kelet-ukrajnai “népköztársaságok” Kijev általi legitimitása, Ukrajna független katonai státusza, az ukrán haderő leépítése és az ország vezetésének “nácitalanítása”.
Ugyanakkor azt is mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem zárja ki a lehetőségét egy közvetlen tárgyalásnak Volodimir Zelenszkijjel, de ennek még nem jött el az ideje. Üzent a Nyugatnak is, amikor arról beszélt, Oroszország megtisztulva és minden korábbinál erősebben jön majd ki a nemzetközi gazdasági szankciók jelentette kihívásokból.
A szerdai mariupoli bombázásról azt mondta, információik szerint ott nem is gyerekek és várandós anyák tartózkodtak, hanem az Azov katonai alakulat tagjai székeltek. Arcátlanul azt is kijelentette: Oroszország nem támadta meg Ukrajnát, ez csupán egy speciális katonai operáció…
Háború: kártérítést kaphat, kinek lerombolták otthonát
Egy héten belül lehetőség nyílik az ukrán állampolgárok számára, hogy a Gyija alkalmazásban regisztrálni tudják a jelentős károkat elszenvedett vagy éppen teljesen megsemmisült ingatlanjaikat – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
Minden olyan ember számára adott a lehetőség, aki hajléktalanná vált. Akinek a házát vagy lakását az agresszor lerombolta, az kártérítési igényt nyújthat be a Gyija alkalmazás által – magyarázta a miniszterelnök.
Továbbá emlékeztetett arra is, hogy korábban létrehoztak egy pénzügyi alapot az elpusztult ingatlanok és infrastruktúra helyreállításáért.
Hozzátette, amint a háború véget ér, elkezdik újjáépíteni mindazt, amit az ellenség elpusztított, írja az Unian hírpotál.
Szijjártó: a háború kitörése óta már több mint 200 ezer menekült érkezett Magyarországra
Magyarország történetének legjelentősebb humanitárius segélyakciója zajlik, mivel a háború kitörése óta már több mint 200 ezer menekült érkezett hazánkba Ukrajnából – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az Országgyűlés ülésén.
Napirend előtti felszólalásában a tárcavezető arról számolt be, hogy Ukrajna felől eddig 201 706 fő lépett be Magyarországra.
Leszögezte: a magyar állam intézményei felkészültek arra, hogy minden menekültről gondoskodjanak, a hosszabb ideig maradók számára munka, gyermekeik számára pedig iskolai, óvodai vagy bölcsődei ellátás lesz biztosítva.
Tájékoztatása szerint a segítségpontokon eddig 115 ezer ember kapott segítséget, miközben a kormány által indított a Híd Kárpátaljáért segélyprogram számlájára már 638 millió forintnyi adomány érkezett.
Emellett a kormány 583 millió forint értékben 800 tonna élelmiszert és 200 tonna higiéniai terméket szállított Kárpátaljára, illetve teljes körű egészségügyi ellátást ajánlott fel a kórházi kezelést igénylő ukrán gyerekek számára – mutatott rá, hozzátéve, hogy jelenleg 128 beteg gyerek befogadásának technikai lebonyolításáról folynak tárgyalások.
Szijjártó Péter fontosnak nevezte a világos és egyenes beszédet ebben a helyzetben, és hangsúlyozta, hogy Magyarország elítéli a katonai agressziót, kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása, kiáll az ukránok mellett.
“Szörnyű és megdöbbentő, hogy a 21. század első negyedének végén Európában városostromok és brutális háborús cselekmények történnek. Szörnyű látni, ahogy családok élete, eddigi teljesítménye válik semmissé, és egy-egy bőröndbe vagy hátizsákba kell belezsúfolni egy élet munkájának gyümölcsét, és meg kell indulni a bizonytalan helyzetből, az életveszélyből a menedék reményében” – fogalmazott.
A miniszter ezt követően arról beszélt, hogy a kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának megóvása, a honvédség ezért erősítette meg a jelenlétét a keleti határ közelében, illetve meg kell előzni a belesodródást a háborúba.
Utóbbi érdekében a kormány egyértelmű döntést hozott: sem katonát, sem fegyvert nem küld a háborúba, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását az ország területén közvetlenül Ukrajnának, “hiába tartja ezt az ellenzék miniszterelnök-jelöltje árulásnak” – jelentette ki. Aláhúzta, hogy az ilyen szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontnak számítanak, márpedig az emberek nem tehetők ki ennek a veszélynek.
Szijjártó Péter fontosnak nevezte az Európai Unió egységének fenntartását, és emlékeztetett rá, hogy Magyarország minden egyeztetésen részt vett, részese minden szankciós döntésnek.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy hazánk energiabiztonságának veszélyeztetése “vörös vonalat” jelent, ezért a kormány nem fogja támogatni egy esetleges gázembargó bevezetését Oroszországgal szemben.
“A földgázszállítás nem ideológiai, nem politikai, nem filozófiai, hanem fizikai kérdés. Vagy vannak gázforrások, vagy nincsenek. Vagy vannak vezetékek, vagy nincsenek” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy meg kell akadályozni, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg.
Véget ért a külügyminiszteri tárgyalás Törökországban: nincs előrelépés
Érdemi megegyezés nélkül ért véget az ukrán és az orosz külügyminiszter törökországi tárgyalása.
A feleknek sajnos nem sikerült megállalodniuk egy esetleges tűzszünetben. Csupán a humanitárius folyosók biztosításáról tárgyaltak érdemben. Az orosz fél ragaszkodik az összes követeléséhez, amibe Kijev nem hajlandó belemenni, hiszen az kapitulációval érne fel.
Ukrajnában létrehozták az önkéntesek honlapját
A platformot egy ukrán informatikus, Artur Fedorenko fejlesztette ki.
A weboldal célja, hogy felhívja az emberek figyelmét az önkénteskedés fontosságára és hatékonyan összefogja az erre vállalkozó szellemű embereket a háború ideje alatt.
Az oldalon, a regisztrálást követően, jelezni tudjuk, hogy segíteni szeretnénk vagy épp nekünk van szükségünk segítségre.
Amennyiben valaki önkénteskedni szeretne, úgy számtalan lehetőség közül választhat. Keresnek többek között fuvarozót, tolmácsot, pszichológust és ápolót. Továbbá kiválaszthatjuk annak a módját is, hogy hogyan szeretnénk segítséget nyújtani: online vagy offline formában, esetleg bizonyos dolgokat (autó, ágy, ruházati cikkek) biztosítva.
A kárpátaljai vámhivatal az elkobzott dolgokat átadja az ukrán katonáknak
Olekszandr Scsuckij, az Ukrán Állami Vámszolgálat első helyettes vezetője felkereste a kárpátaljai vámraktárakat, ahol a vámszabályok megsértése miatt elkobzott árukat őriznek.
A magas rangú tisztségviselő személyesen ellenőrizte, milyen holmik állnak rendelkezésre, és melyeket kell mielőbb átadni a katonaság, az országon belül letelepedett menekültek és az árvaházak számára.
A lefoglalt és eltulajdonított tárgyak között találhatóak a drága orvosi felszerelések, dohánytermékek, ruházati cikkek, lábbelik, bútorok, háztartási gépek és vegyszerek, kenőanyagok, nagy teljesítményű generátorok, teherautók, pótkocsik és sok más értékes dolog.
Hadiállapot bevezetése végett a vámszolgálat munkatársai kötelesek mihamarabb átadni az elkobzott holmikat, különösen a járműveket, az ukrán hadsereg részére – jelentette ki Olekszandr Scsuckij.
Megkezdődött a külügyminiszteri tárgyalás Törökországban
Az ukrán és az orosz külügyminiszter találkozója Törökország közvetítésével jött létre.
Antalyában tárgyalóasztalhoz ült Dmitro Kuleba és Szergej Lavrov. A tanácskozáson részt vesz a török diplomácia vezetője is.
A történésekről egyelőre annyi ismert, hogy Dmitro Kuleba ismertette török kollégájával az általa javasolt napirendi pontokat. Ezek: a támadások azonnali felfüggesztése, a humanitárius helyzet Mariupolban, Harkiban, Szumiban és Volnovahában, az orosz csapatok kivonulása Ukrajna területéről.
Egy nap alatt több mint 40 ezer embert evakuáltak
Március 9-én 40 000 nőt és gyermeket sikerült evakuálni az ország különböző megyéiből, ezenkívül több mint 3 ezer főt a megszállás alatt lévő Irpenyből és Vorzelből – jelentett be David Arahamija, a Nép szolgája parlamenti frakciójának vezetője.
Hozzátette, több mint 100 ezer embert szerettek volna kimenekíteni a háború dúlta térségekből, különösképpen Mariupol, Harkiv és Kijev megyékből.
A rendőrség jelentése szerint a Kijev megyében található Bucha járásból mintegy száz autóbusz és mentőautó vett részt az emberek kimenekítésében.
Kijev közelében létrehoztak egy evakuációs tábort, ahol meleg étellel és teával várták az embereket, továbbá orvosi ellátást is biztosítottak helyben a számukra.
Sajnos a megszállók feltartóztatták a Buchából, Gosztomelből és Borogyankából induló humanitárius konvojokat, ezért az emberek kénytelenek voltak az életüket kockáztatva elhagyni Buchát és Irpenbe menekülni, ahol a helyiek járműveivel tudtak csak a fővárosba jutni – közölte a rendőrség.
Ukrán ellentámadás Kijev alatt
A katonai akció során 5 ellenséges tankot semmisítettek meg.
Az Ukrán Fegyveres Erők ellentámadást hajtottak végre a főváros térségében – jelentette be Vadim Deniszenko. A belügyminiszter tanácsadója. Hozzátette, az éjszaka eléggé bonyolult volt.
„Az ukrán hadsereg ellentámadást hajtott végre Kijev alatt. Öt tankot semmisítettünk meg” – jelentette Deniszenko. A tanácsadó hozzátette: a helyzet összetett, de kontrollált.
Felmentik a katonai szolgálat teljesítése alól az ukrán mezőgazdászokat
Nem mozgósítják a kárpátaljai agrárcégek dolgozóit – jelentette be az üzleti élet képviselőivel folytatott megbeszélésen Alekszandr Muzicsenko, a megyei toborzási és szociális támogatási központ biztosa.
A kritikus infrastrukturális létesítmények képviselői felszólították a biztost, hogy szüntessék meg alkalmazottaik mozgósítását, illetve a nemzetközi fuvarozók számára pedig egyszerűsítsék a határátlépési eljárást, írja a KISZó.ua.
Békeidőben a vállalkozások, intézmények és szervezetek vezetői megőrizhetik saját embereiket. Az érintett gazdaságok, vállalkozások nyújtsák be a szaktárcához a nélkülözhetetlen férfi alkalmazottiak névsorát. Ők továbbítják a felmentésre jogosult személyek listáját a védelmi minisztériumhoz, ahol ezeket a férfiakat felmentik a hadi állapot idején a katonai szolgálat alól – mondta Alekszandr Muzicsenko.
Ingyenes orvosi konzultáció
A háború okozta megváltozott életkörülmények mellett jelenleg még többen szorulnak orvosi segítségre. Viszont számos klinika bezárta kapuit, nem fogad. Ukrajnában a Telegram ingyenes, üzenetküldő alkalmazásban létrehoztak egy Turbota nevű chat-bot-ot, melyben egészségügyi szakemberek nyújtanak ingyenes segítséget, adnak online konzultációt a betegeknek.
Jelenleg 1500 különféle szakorvos – például pszichológus, oftalmológus, ideggyógyász, endokrinológus stb. – csatlakozott a csoporthoz. A chat IDE KATTINTVA érhető el.
Vagy belépve a Telegram alkalmazásba a következőre kell rákeresni: @Doc2rbot.
Ha Ön páciens, nyomja meg a Segítségre szorulok menügombot (Potribna dopomoga), válassza ki az orvost és várja, míg jelentkezik.
Ha Ön orvos és szeretne segíteni, nyomja meg a Segítek (orvos vagyok) menügombot.
Már 616 millió forint érkezett a Híd Kárpátaljáért Program segélyvonalára
Már 616 millió forint támogatás érkezett a Híd Kárpátaljáért Program által működtetett 1357-es segélyvonalon keresztül az ukrajnai menekültek megsegítésére – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Barabáson.
Soltész Miklós, aki egyben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, hangsúlyozta, hogy ez az elmúlt évtized legnagyobb támogatási összege és a magyar emberek segítőkészségének a jele.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pénzadományok mellett elsősorban tartós élelmiszerre, pelenkára van szükség, amelyeket a segélyszervezetekhez, illetve az ukrán határ mentén, Aranyosapátiban már működő, és péntektől már 8-20 óráig nyitva tartó segélyraktárba juttathatnak el az adományozók.
Ugyancsak péntektől fogad adományokat a főváros közelében, Biatorbágyon, a DHL bázisán megnyíló segélyraktár, ahová elsősorban a nagyobb adományokat, a céges és külföldi adományokat várják – fűzte hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán határ menti falvakban működő segítségpontok megteltek, ezeken a helyeken helyhiány miatt már nem tudnak adományokat fogadni. Ezért arra kérnek mindenkit, hogy a segélyraktárakban vagy a karitatív szervezeteknél helyezzék el az adományokat.
Azzal kapcsolatban, hogy kedden felkereste a határ mentén működő segítségpontokat Stephanie Woldenberg, az UNHCR, vagyis az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közép-európai képviseletének vezetője, arról szólt: azt kérik az ENSZ-től, illetve az UNHCR-től, hogy első ütemben 11 milliárd forinttal támogassa a menekültek ellátásában részt vevő hat nagy karitatív szervezet, illetve a magyar kormány menekültek ellátását segítő tevékenységét.
Előzmények:
ÉLŐ, 13. nap – Az ukrán nők melletti kiállásra szólított fel az Európai Tanács
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
