Szombat hajnalban több kárpátaljai településen megszólaltak a légvédelmi szirénák. A Zakarpattya.net.ua tájékoztatása szerint Ungvár egyes kerületeiben és néhány városban hallatszott a riasztás, más helyeken a jelzőkészülékek némák maradtak. A közigazgatás arra szólította a lakosokat, hogy vonuljanak az óvóhelyekre. Szombat, az ukrajnai háború tizenhetedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:50
Egyre több autót koboznak el a hadsereg számára Kárpátalján
Sorra foglalják le az ittas vezetők autóit Kárpátalján. Az elkobzott járműveket a hadsereg rendelkezésére bocsátják.
A kárpátaljai megyei rendőrség sajtójelentése szerint – amit a KISZo News is idéz – eddig már hat járművet koboztak el a hatóság munkatársai. Ittas vezetőket “kapcsoltak le” az Ungvári és a Munkácsi járásban, illetőleg Beregszászban, Huszton és Técsőn.
A lefoglalt járművek között Peugeot, Mercedes, Volkswagen és BMW típusú kocsik vannak, de egy illegális farakományt szállító teherautót is elkoboztak a hadsereg számára.
Gyász: újabb kárpátaljai áldozata van a háborúnak
Újabb kárpátaljai áldozatról számolnak be a helyi híradások.
A Kőrösmezői Kistérségi Tanács tájékoztatása szerint az orosz csapatok elleni harcban életét vesztette a kistérség 22 éves lakosa, Viktor Fejbus.
A 2000 szeptemberében született fiatalember sorkatonai szolgálatát töltötte a seregben. Halálának pontos körülményeiről egyelőre nem jelent meg bővebb információ.
Viktor Fejbus már a sokadik kárpátaljai áldozata a február 24-én kirobbant háborúnak. Az első elesett katona a magyar gyökerekkel rendelkező, ungvári születésű Kis Sándor volt.
Ukrán menekültáradat: folyamatos a Magyarországra való beléptetés
Biztonságos, emberséges beléptetés a menekülteknek és soron kívüli kiléptetés a segélyszállítmányoknak, ez jellemzi a magyar–ukrán határátkelőhelyeket – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter szombaton Záhonyban, miután látogatást tett az ottani határkirendeltségen.
Varga Mihály elmondta, Ukrajnából február 24. óta több mint 200 ezer menekült kelt át a két ország közös határszakaszán, a háborús helyzet ellenére a beléptetés nyugalomban és szervezetten zajlik, a cél pedig az, hogy az érkezőket minél humánusabban és gyorsabban be tudják léptetni Magyarországra.
A tárcavezető emlékeztetett, Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik, amelyben komoly szerepet kapnak a határokon szolgálatot teljesítő pénzügyőrök. A magyar vámhivatal rögtön a konfliktus első napján kidolgozta a könnyített vámkezelési eljárást, ami nagy segítség a menedékkérőknek, ugyanis az újfajta eljárás – a vámmentesség segítségével – rendkívül gyors beléptetést tesz lehetővé – hangoztatta.
Hangsúlyozta, a magyar–ukrán határállomásokon keresztül eddig több mint 1500 segélyszállítmány lépett ki Ukrajnába, ezeket a pénzügyőrök soron kívül és gyorsan léptetik ki Magyarországról, hogy minél hamarabb célba érjenek. Az ilyen szállítmányok ügyintézése gyors, egyszerű és adminisztráció nélküli, mert egy szóbeli nyilatkozat is elegendő – tette hozzá.
A háború árnyékában: mikor lesz itt újra futball?…
Az ukrán élvonalbeli labdarúgó-bajnokság február utolsó hétvégén indult volna újra, de a február 24-én kirobbant háború mindent elsodort.
Az országban teljesen leállt a sportélet, a létesítményeket menekültszállásokká alakították át. Nemcsak a profi sport, az utánpótlásnevelés is megakadt. Jelenleg megtippelni sem lehet, mikor népesülhetnek be újra a focipályák, a sportcsarnokok… A háborús térségben az agresszor a sportpályákat is bombázza, Csernyihivben teljesen megsemmisült az élvonalban szereplő Deszna stadionja. Máshonnan is érkeznek ilyen hírek…
A kárpátaljai gyerekek is sportolási lehetőség nélkül maradtak. Nagyon sokan valamelyik magyarországi akadémián leltek “túlélésre”, Tarpán és Kisvárdán is nagyon sok fiatalt fogadtak be, Kárpátaljáról és annak határain túlról.
A Minaji FC U13-as és U16-as korosztálya pedig Lettországba tette át székhelyét, ahol a helyi Daugavpils bázisán fejlődhetnek tovább és tanulni is ott fognak ideiglenesen. A gyerekek még a héten elutaztak oda. Szintén a Minaji FC telephelyéről indult útnak Olaszországba egy 80 fős ificsoport, amely Ukrajna különböző régióiból verbuválódott. Útnak indulás előtt Viktor Mikita katonai kormányzó kívánt nekik minden jót, olasz földön a Juventus kötelékében űzhetik kedvenc sportágukat.
Magyarország segít: így fogadják a menekülteket Budapesten │KISZó-riport
„A fiam éjszakánként felriad a bombázásoktól tartva” – KISZó-riport a Nyugati pályaudvarról.
Három év körüli kisfiú játszik a járda kövén a Nyugati pályaudvar Váci út felőli oldalán a patinás királyi váróterem kijáratánál. Autót tologat. Néhány méterrel arrébb fekete-afrikai férfi zokniban, strandpapucsban és mackónadrágban telefonál. A pályaudvar tövében népes roma család táborozik közel egy tucat kisgyerekkel, szortírozzák a nem sokkal korábban megkapott segélycsomagot. Kisebb csoportokban emberek álldogálnak, kezükben kék-sárga A4-es laminált lap, rajta a „tolmács”, „szállás” felirat ukránul és magyarul.
Szabó Sándor (Budapest-Ungvár)
Odabent a váróteremben a segélyszervezetek munkatársai és önkéntesei tartják a frontot már napok óta, folyamatosan töltik fel szendvicsekkel, tartós élelmiszerrel, édességgel, itallal a pultokat, de igény szerint gyógyszerrel, pelenkával, bébiétellel és tisztálkodószerekkel ellátják az ide érkező menekülteket. A peron felőli bejáratnál egy kartondobozban plüssjátékok tornyosulnak. A háziállatokra is gondoltak, állateledelt biztosítanak azoknak, akik a kis kedvenceikkel érkeznek ide. Szinte folyamatosan érkeznek magánemberek, cégek, vállalatok képviselői a felajánlásokkal, kerekes kiskocsi kell az adományok mozgatásához. Zöldben a Magyar Református Szeretetszolgálat, pirosban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a máltaiak, a Magyar Vöröskereszt önkéntesei. Az utcán a Hit Gyülekezete oszt meleg ételt.
– Forgó rendszerben dolgozunk, folyamatosan érkeznek az önkéntesek, akik regisztrálás után segíthetnek az adományok szétosztásában, szortírozásában – mondta lapunknak Domján Sós Otília, a Magyar Református Szeretetszolgálat egyik önkéntese.
– Előfordul, hogy a különvonatokkal több százan érkeznek ide. A MÁV a menekülthullám kezdete óta plusz kocsikat is csatol a Záhonyból induló menetrend szerinti járataihoz. Ezzel tehermentesítve a különvonatokat és egyenletessé téve az itt működő ellátási láncot.
A civilben traumákkal és krízisintervencióval foglalkozó középkorú hölgy elmondta, egymás után érkeznek a felajánlások, jönnek magánszemélyek kisebb-nagyobb élelmiszercsomagokkal, az előre elkészített szendvicsekkel, tartós élelmiszerrel, ivóvizet. De hoznak plüssjátékokat, ruhaneműt is. Elmagyarázta, a Nyugatiban csak egy tranzitállomás működik, itt maximum néhány órát töltenek az ukrajnai menekültek. Bent a váróban meleg ételt, folyadékot vesznek magukhoz, a parkolóban melegedő buszokra lehet szállni.
Kint két szervezet gondoskodik a szállás megszervezéséről azok számára, akik nem utaznak tovább, vagy nincs itt rokonuk, ismerősük, ahol meghúzhatják magukat, ezenkívül az A-ból B-be való eljutásról is gondoskodnak.
– Az a tapasztalatunk, hogy vonattal a távolabbi területekről érkeznek a menekültek, többnyire azokból az ukrajnai városokból, ahol bombázások, harcok dúlnak – fogalmazott az önkéntes, aki már napok óta segít az ide érkezőknek. – De nagyon sokan jöttek Kárpátalja határhoz közeli településeiről, magyar és ukrán nemzetiségűek egyaránt. Nyilván ez egy szűk keresztmetszet, csak azokról tudok beszélni, akikkel én találkoztam. Nyilvánvalóan mindenki megviselten, meggyötörve érkezik meg ide. Jellemző, akik az utóbbi napokban érkeztek, hátrahagytak mindent, kisebb vagy nagyobb veszteségeik vannak, az életük gyökeresen megváltozik ezután.
Van, aki napokat utazik, rendkívül rossz, sokkos, traumatizált állapotban érkezik meg.
Az önkéntesek és személy szerint én is azt éreztetem az emberekkel, hogy nem maradtak magukra ebben a nehéz helyzetben. Nekünk az élelmezés mellett mentális, fizikai, egészségügyi, emberi, esetenként rendvédelmi segítséget kell nyújtanunk.
A Nyugatiba február 28-a óta hozza a kisebb-nagyobb menekültcsoportokat a vonat Záhony felől. A menekültek vonatai a 10-es vágányra érkeznek. Amikor befut egy szerelvény, a civil önkéntesek, tolmácsok információs tábláikkal felvonulnak a peronra, az itt ügyeletet teljesítő rendőrök lezárják a peront, hogy a szerelvényekről leszálló menekültek a segélypont irányába induljanak. A láthatóan megviselt és fáradt emberek között vannak ukránok és magyarok egyaránt. Sokan, akik konkrét tervekkel érkeznek, tudják, hová és mivel mennek tovább, nekik az önkéntesek segítenek jegyet váltani, vagy elmagyarázzák, hogyan tudnak eljutni a Keleti pályaudvarra, esetleg a reptérre.
Ez a többség, vannak azonban olyanok, aki teljesen tanácstalanok, szinte azt sem tudják, hol vannak. Egyedül, családostul, mindenféle csoportban érkeznek az ilyen emberek, őket kell a leginkább segíteni.
Valahogy mindenkire jut egy segítő, pedig a menekültek jóval többen vannak.
– Oldalról hallani, ahogy egy öttagú – szülők két gyerekkel és egy nagymama – kárpátaljai magyar családnak szállást próbál szervezni az egyik tolmács. Miután sikerül elhelyezni őket egy befogadó családnál, elmondja, hogy amikor csak az ideje engedi, itt van.
– Tolmácsolok, segítek jegyet váltani azoknak, akik tovább szeretnének utazni, és ahogy most is történt, összehozom a menekülteket azokkal, akik a saját autóikkal ingyen fuvarozást vállalnak, saját lakásaikba ingyen befogadják az embereket – mondta a viski születésű Méhes Erzsébet, aki négy éve Budapesten él és reggeltől estig itt segít. – Egyeztetünk, megbeszéljük, ki hová és hogyan szeretne eljutni, kinek hány napra van szüksége szállásra. Van, aki idejön hozzám, megadja a telefonszámát azzal, hogy szívesen befogadnak embereket. Mások a buszokon várakoznak, amíg elszállítják őket az átmeneti menekültszállásokra. Ma hat családnak sikerült szállást találnom néhány napra, míg tovább tudnak utazni.
Elmondta, a többség úgy jött el otthonról, hogy nem akar visszamenni.
Egyre többen érkeznek olyanok, akiknek porig rombolták a házát, lakását. Gyakorlatilag egy bőrönddel a kezükben, minimális pénzösszeggel menekültek el otthonról. Lelkileg megviseltek, sokaknak szakember kell, hogy fel tudja dolgozni ezt a traumát.
Miközben beszélgettünk, odajött egy önkéntes, aki arra kérte a tolmács hölgyet, hogy figyelmeztesse a menekülteket, ne váltsanak az utcán pénzt, ugyanis voltak, akiket hamis bankókkal vertek át.
Sokan érkeznek kis gyerekekkel, az egyik egy autót tologat a járdán, ukrán anyuka telefonálgat, szervezi az útját Csehországba. Elmondta, hogy Mikolajivból érkeztek és február 24-én hajnalban indultak útnak, miután a házuk közelében fekvő repülőtérre becsapódtak az első rakéták.
– Hajnali ötkor (kelet-európai idő) óriási robbanás ébresztett minket, hirtelen azt sem tudtuk, mi történik – kezdi a beszélgetést Marijana. – Percekkel később a házunk felett húztak el az ukrán légierő gépei.
Két óra alatt összepakoltunk a férjemmel és a 3 és a 9 éves fiunkkal az autóba ültünk és elindultunk.
A reggeli híradásokból tudtuk meg, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Késő este értünk Csernyivci megyébe. Szerettünk volna Romániába utazni, de mire odaértünk, már hatalmas kocsisor fogadott minket. Megszálltunk egy szállodában abban bízva, hogy napokon belül rendeződik a helyzet és visszatérhetünk Mikolajivba. Sajnos nem így lett, tovább romlott a helyzet, ezért Kárpátaljának vettük az irányt, egy éjszakát az ismert ukrajnai síparadicsomban, Bukovelen töltöttünk, majd a férjem elhozott minket a magyar határhoz, a haranglábi határátkelőn gyalogosan jöttünk át Magyarországra. A férjemet nem engedték, ő visszafordult, folyamatos kapcsolatban állok vele.
Visszament Bukovelbe, ahol csatlakozott a területvédelmi zászlóaljhoz. Nem akartunk elválni, de muszáj volt, a gyerekek biztonsága miatt.
A nő elmondta, Magyarországra érve tudott teljesen megnyugodni. A határátkelőnél a barátaik várták őket, onnan Debrecenbe mentek. Miután sikerült felvenni a kapcsolatot a Lengyelországban élő rokonaival, elindultak Budapestre. Kiemelte, hogy a magyarok segítőkészsége példamutató, sok támogatást kaptak, amióta Magyarországon vannak.
– A 9 éves fiam már többször is megjegyezte, hogy itt milyen jó emberek laknak, ingyen ételt, szállást kaptunk – ecsetelte a szemmel láthatóan hálás édesanya. – Több ismerősömmel is tartom a kapcsolatot, akik hozzám hasonlóan Magyarországra jöttek, és hasonló történetekről számolnak be. Aggódunk az otthon maradtakért, a férjem elsírta magát, amikor eljöttünk.
A tervezőként dolgozó nő elmondta, hogy a hároméves kisfiam még nem sok mindent érzékel az egészből, egy nagy utazásként fogja fel az egészet, viszont a nagyobbik fiam éjszakánkét még most is felriad, azt kérdezi, hol az édesapja, hol vagyunk, és ugye itt nem fognak bombázni az oroszok, biztonságban vagyunk.
Elmondta, egy rövid ideig Lengyelországban maradnak, amennyiben Ukrajnában rendeződik a helyzet, kivonulnak az oroszok, és a házuk még épségben van, akkor visszatérnek. A férje építési vállalkozó, így szükség lesz rá az újjáépítésben. Ha nem lesz biztonságos Ukrajnában, akkor maradnak Lengyelországban és új életet kezdenek ott, gyakorlatilag a nulláról. Két bőrönddel jöttek el, ez most mindenük.
Vannak olyanok is, akik napokkal a konfliktus kitörése után indultak el, ilyen az Ungváron élő Katalin is, aki két kisgyermekével jött Budapestre. Az állomáson az itt élő testvére és a férje fogadta őket.
– Nagyon nehezen jutottunk át a határon, vonattal a csapi vasúti határátkelőn léptünk be az országba – mondta a fiatal édesanya. – Rengetegen voltak a vasútállomáson, nehezen jutottunk fel a vonatra. A férjem otthon maradt, a testvérem aggódott értünk, részben ezért is jöttünk el. Kárpátalja még biztonságos, de a férjem, aki belépett a területvédelmi egységbe ragaszkodott ahhoz, hogy néhány hétre utazzunk el, akkor nyugodt ő is, ha itt vagyunk. Amíg otthon voltunk, sokat segítettünk a Közép- és Kelet-Ukrajnából érkező menekülteknek, ételt és a gyermekeim által kinőtt ruhákat is elvittük a rászorulóknak. Eljártam álcahálót kötni.
Katalin kiemelte, elképesztő, amennyi jó szándék és szeretet árad a magyarországi emberekből. Záhonyban és itt, a pályaudvaron is rengeteg segítséget kapnak, holott ők nem is szorulnak rá úgy, mint azok, akik az evakuált ukrán városokból érkeznek ide.
Háború: eltemettek két ungvári katonát – mikor lesz béke?
Franciaország és Németország első embere tovább folytatja a telefonos egyeztetéseket az orosz kormányfővel, de áttörést egyelőre nem sikerült elérni – írta a BBC. Zelenszkij jelezte, a háttérben folynak az egyeztetések Moszkvával.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz korábban többször is azonnali tűzszünetet kért Vlagyimir Putyintól. Moszkva mindeddig elutasította az ilyen felhívásokat. Marcon ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozza, hogy nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat a Kreml vezetőjével. A francia elnök saját bevallása szerint a háború kitörése óta kilenc alkalommal beszélt telefonon Putyinnal.
Szombaton újra egyeztettek, de konkrétumok nem születtek. Sajtóhírek szerint az orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna teljesítse a követeléseit.
Volodimir Zelenszkij államfő szombaton arról beszélt, hogy a diplomáciai csatornákon keresztül folynak a háttéregyeztetések Moszkvával. Megerősítette, kész személyesen találkozni a béke érdekében orosz partnerével. Moszkva azonban csak akkor hajlandó tárgyalni, ha Kijev gyakorlatilag kapitulálna.
Az ukrán elnök ma hivatalos adatot közölt az elesett ukrán katonák számáról. Bejelentése szerint 1300 ukrán egyenruhás halt meg az oroszok elleni harcokban. Eddig csak egyszer hangzott el hivatalos közlés, február 25-én azt közölték, hogy a háború első napján 137 ukrán katona vesztette életét. Az ukrán katonai vezetés szerint az orosz hadállomány személyi vesztesége meghaladja a 12 ezret.
Sajnos, egyre nő a kárpátaljai áldozatok száma is. Hét személy haláláról biztosan lehet tudni, de a valós helyzetet senki sem ismeri. Pénteken két ungvári katonától vettek búcsút a kárpátaljai megyeszékhelyen: Tarasz Hajdukot és Jan Beszedivszkijt kísérték utolsó útjára.
A harcoknak már magyar származású halottjai is vannak. Két kárpátaljai áldozat hozzátartozóinak Magyarország gyorssegélyt nyújtott.
Ungvár “megfulladhat” – 30 ezer menekült költözött a városba
Kárpátalja székvárosa megtelt. Ungváron 30 ezer menekült tartózkodik – közölte Denisz Man megyei képviselő.
Tájékoztatása szerint ötezer háborús menekültet különböző intézményekben szállásoltak el, több helyet egyszerűen már nem tudnak kialakítani. Huszonötezren a magánszektorban találtak menedéket. Jelenleg már képtelenség kiadó lakást találni. A megyei tanács korábbi alelnöke arra szólította fel a kistérségek vezetőit, alakítsanak ki a településeken ideiglenes ellátóhelyeket, mert Ungváron és más nagyobb városokban erre már nincs mód.
A kárpátaljai megyeszékhely lakossága a háború előtt körülbelül 110 ezer főt tett ki, de ez a szám alig két alatt gyakorlatilag a harmadával nőtt. Félő, hogy a város működőképessége belerokkanhat.
Viktor Mikita is megszólalt a téma kapcsán. Korábban a nyerészkedőket szólította fel önmérsékletre, most pedig azt kérte a menekültektől, akik saját járművel érkeztek ide, hogy tegyék le gépkocsijaikat és gyalogosan közlekedjenek, mert Ungvár “megfullad” a hatalmas járműáradattól.
Kárpátalja előzetesen 50 ezer menekült elszállásolására készült, de ennek többszöröse érkezett és a hullám még nem ért véget. A kaotikus helyzet könnyen vezethet társadalmi feszültségekhez is, vélik szakemberek.
Aresztovics mérlegelte Belarusz hadba lépésének esélyét
A belarusz hadsereg nem készül részt venni az Ukrajna elleni háborúban, legalábbis saját állításuk szerint.
Olekszij Aresztovics is úgy véli, hogy az ottani katonák jól értékelik a szituációt.
„A belarusz hadsereg nem fog részt venni az Ukrajna elleni hadjáratban, mert principiális álláspontot foglalt el, nem készülnek részt venni ebben, a közkatonától a tábornokig. Ez elvi álláspont, ezt ki is nyilvánítják” – fejtette ki az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az Összukrajnai maraton című tv-műsorban. Ukrajnában jelenleg az országos médiumok egy közös műsorfolyamot sugároznak.
Aresztovics hozzátette: a belarusz hadsereg nem fél, és „józanul ítéli meg a helyzetet”.
Közben a belarusz hatóságok közölték, csapatokat vezényelnek az ukrán határhoz, az ott állomásozó egységeket kívánják csak lecserélni, nem pedig támadásra készülnek. Pénteken felmerült, Minszk is csatlakozik Oroszország Ukrajna elleni agressziójához.
Elnöki tanácsadó: az orosz csapatok újult erővel támadhatnak, de…
Az orosz csapatok újabb lendülettel vághatnak neki a szárazföldi támadásoknak, de próbálkozásaik kudarcra vannak ítélve, mondta az ukrán elnöki iroda tanácsadója.
Olekszij Aresztovics ismertetése szerint az agresszor mintegy 90 harcászati zászlóaljjal támadta meg Ukrajnát, melyek közül 15-öt már megsemmisített az ukrán haderő, további 20-at pedig lefegyverezett. A tanácsadó szerint az oroszok most Abháziából és Hegyi-Karabahból csoportosítanak át egységeket, valamint részleges mobilizációval készülnek megerősíteni a személyi állományt.
Aresztovics úgy gondolja, az orosz haderő elsősorban ott készül újabb támadásokra, ahol részleges sikereket tudott elérni: a kelet-ukrajnai térség donbászi területein, Harkivnál és Mariupolnál, valamint kísérletet tehet Kijev ostromára is.
Az elnöki iroda tanácsadójának prognózisa szerint a várható új orosz támadások 2-3 hét alatt kifulladhatnak, ami után egyszerűen nem lesz mivel harcolniuk Ukrajna területén. A megszaporodó légicsapások okozta lerohanásokról ugyanakkor nem ejtett szó a tisztségviselő.
Aresztovics másra is kitért. Szerinte a biztonságos nyugat-ukrajnai régióban mindenkinek munkába kell állnia, mert a gazdaságot működtetni szükséges. Máskülönben olyan szinten elmélyülhet a gazdasági válság, s okozhat szociális katasztrófát – az embereknek egyszerűen elfogy a pénze –, hogy az magával ránthatja a politikai egyensúlyt, magyarázta Zelenszkij hivatalának a tanácsadója.
Mariupol: az orosz hadsereg már a szentélyeket is lövi
A megszállók tűz alá vették a mariupoli mecsetet, ahol több mint 80 civil keresett menedéket.
A Nagy Szulejmán szultánról és feleségéről, Rokszolánáról (Hürrem) elnevezett mecsetben több mint 80 felnőtt és gyerek tartózkodik, köztük török állampolgárok is – áll a külügyminisztérium közleményében.
A város közigazgatása üzenetet küldött Törökországba, melyben azt kérik, szólítsák fel Oroszországot a szentély támadásának beszüntetésére, mivel a mecsetben 86 török nemzetiségű ember – köztük 34 gyerek – esett csapdába.
A jelentésben áldozatokról nem esik szó.
Eltörlik az üzemanyag jövedéki adóját Ukrajnában
A benzinhiány kialakulását és a benzinár brutális elszabadulását megakadályozó rendeletet fogadtak el az ukrán kormány szombat reggeli ülésén – jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, egyben gazdasági miniszter.
A Miniszteri Kabinet rendeletében módosított az üzemanyagok kiskereskedelmi árát szabályozó képleten. Ez lehetővé teszi, hogy a benzinkút-hálózatok beépítsék a szállítási és logisztikai többletköltségeiket az üzemanyagok árába. A módosítással arra ösztönzik az ágazat szereplőit, hogy növeljék behozatali kapacitásaikat.
„Ez a döntés áremelkedést von maga után, amit a kormány nem engedhet meg, mivel az üzemanyag társadalmilag fontos árucikk. Ezért a parlamenthez benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely eltörli az üzemanyagok jövedéki adóját, és 20 százalékról 7 százalékra csökkenti az áfakulcsot” – közölte Szviridenko. Hozzátette: mindkét határozat egyszerre lép hatályba. Kiemelte, hogy hasonló adózási döntés született már Lengyelországban és más uniós országokban is.
A miniszterelnök-helyettes abban bízik, hogy a döntések alapján az ukrán benzinkút-hálózatok árrése nem fog növekedni, és az orosz invázió előtti szintre csökken az üzemanyagok kiskereskedelmi ára.
Porig bombázták az oroszok Vaszilkiv repülőterét
A Kijev térségében lévő Vaszilkiv polgármestere közösségi oldalán arról számolt be, szombat éjszaka találat ért egy lőszer és egy üzemanyagraktárt, a település közelében lévő repülőteret Porig bombázták az oroszok.
“Ma reggel 7 óra (kelet-európai idő) körül az ellenséges erők Vaszilkiv városát ágyúzták, 8 rakéta csapódott a repülőtér területére. A rakétatámadás következtében a repülőtér teljesen megsemmisült, a kifutópálya használhatatlanná vált, a közelben felrobbant egy lőszerraktár, még reggel is robbanásokat lehetett hallani” – mondta videoüzenetében Natalija Balaszinovics. A polgármester hozzátette, hogy az üzemanyag- és kenőanyag-raktár is megsemmisült.
A polgármester arra kérte a város lakosságát, hogy maradjanak otthon és az óvóhelyen, és ha nem szükséges ne menjenek ki az utcára.
Hatéves ukrán kislány keresi a szüleit Tiszabecsen
Nagya Molcsec vagyok Lebegyinből, Tiszabecsen vagyok és keresem a szüleimet – olvasható a kislány által tartott papírlapon.
Többen is megosztották a Facebook-oldalukon a könnyes szemű kislány fényképét, aki a szüleit keresi. Egyelőre nem világos, hogy ott hagyták a szülei Tiszabecsen a kislányt, vagy Nagyija elkeveredett a szüleitől.
Bacskai József főkonzullal egyeztetett Kárpátalja kormányzója
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője Bacskai József ungvári magyar főkonzullal tartott munkamegbeszélést szombat reggel. A kormányzó közösségi oldalán számolt be a találkozó részleteiről.
A beszámoló szerint Mikita a Magyarországról érkező humanitárius segélyek, konkrétan az élelmiszerek, gyógyszerek és higiéniai termékek, valamint a segélyszolgálatok zökkenőmentes működéséhez elengedhetetlen üzemanyagok szállításának növelését kérte a főkonzultól. A kormányzó közölte kérésüket továbbították a magyar kormánynak.
A felek megállapodtak abban, hogy további gyermekcsoportokat fogad Magyarországra. A találkozón szóba került a térség biztonsági helyzete is.
Közel 1,6 millió ukrán menekült Lengyelországba
Közel 1,6 millió ember menekült Ukrajnából Lengyelországba a háború kezdete óta – írták a BBC brit hírportál cikkében a lengyel határőrség közlésére hivatkozva.
A feltételezések szerint nem mindegyik menekült tartózkodik jelenleg Lengyelországban. Maciek Duszczyk, a Varsói Egyetem rektorhelyettese becslése szerint körülbelül egymillió menekült maradt az országban.
A menekültek közül sokan a nagyvárosokba mentek a jobb munkalehetőségek és szolgáltatások reményében. A varsói és krakkói helyi hatóságok azt mondják, hogy már nagy nehézségeket okoz számukra az újabb érkezők befogadása.
Álhír terjed arról, hogy robbanások történtek Munkácson
A közösségi média oldalakon az az álhír terjed, hogy a szombat hajnali légiriadó alatt több robbanást is hallani lehetett a Latorca-parti városban.
A hír forrásának Belarusz Telegram-csatornák lettek feltüntetve. A Zakarpattya24 hírportál megkeresésére a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás azt közölte, hogy a Munkácsi robbanásokról szóló információknak nincs valóságalapja. Az állami katasztrófa-elhárítási szolgálat megyei főosztálya és a kárpátaljai rendőrség azt jelentette, hogy nem kaptak ilyen eseményre vonatkozó lakossági bejelentést.
Kapcsolódó írásunk:
Hogy segítsünk magunknak háború idején? │ KISZó-háttér
Ha leterít a betegség, ezt tegyük!
Háború idején sokat stresszelünk, megtörténhet, hogy az embereknek huzamos időt kell eltölteniük pincékben, óvóhelyeken, rosszul alszunk, rendszertelenül étkezünk. A megváltozott életmód legyengíti az immunrendszerünket és sokkal könnyebben megbetegszünk, szervezetünket megtámadják a különféle hűléses, influenzás betegségek, esetleg a Covid. Sokan elköltöztek, nem tudják elérni családorvosukat, s kétségbe esnek, hogy nincs, akitől segítséget kérjenek. Mihajlec Gréta ungvári családorvos elmondta, mi a teendő, ha azt érezzük, testünkön kezd elhatalmasodni a betegség.
Magyar Tímea
– Heveny felső légúti betegség vagy Covid esetén az első napokban nincs szükség semmilyen gyógyszerre. A rendellenesség magától is elmúlik néhány nap alatt, ha sok folyadékot fogyasztunk. Láz, fejfájás, hidegrázás esetén vegyünk be ibuprofent, felnőttek számára 400 mg engedélyezett. Ha nincs felválthatjuk paracetamollal (panadol, teraflu, farmacitron, helpex készítmények), de segít a nimesulid, nimesil vagy najz készítmény is.
Amennyiben nincs lázunk, de fáj a fejünk, szóba jöhet a dexalgin, a ketanov, a ketolak vagy a diklofenak tabletta.
Ezek többnyire ott vannak minden háztartásban. Ha hiányoznak, kérjünk a szomszédtól.
Orrfolyáskor vagy orrduguláskor ajánlatos sóoldattal vagy hidratáló spray-kkel öblögetni az orrunkat, ami lehet nosol, hjumer vagy aquamaris készítmény. De egy pohár a langyos vízben feloldott kiskanál só is megfelel.
Ha eldugult az orrunk és légzési nehézségeink vannak, az olyan érszűkítő spray-k segítenek, mint az otrivin, a nazivin, a farmazolin.
Az orrdugulást jól megszünteti a fizikai tevékenység is, ha például guggolásokat végzünk, ugrálunk, lépcsőzünk.
Amennyiben fáj a torkunk és a fülünk, azokat a készítményeket ajánlom használni, amelyeket láz esetére ajánlottam. Ezenkívül szopogassunk toroktisztító pasztillákat, ha genny van a mandulánkon, gargalizáljunk sós, szódás vízzel.
Mikorra várható a gyógyulás? A felső légúti betegségekből, főleg a védőoltással rendelkezők, többnyire néhány nap alatt felépülnek.
Ha viszont légszomj kezd kialakulni, érdemes megmérni a szaturációt, mely 93-as mutatóig számít normálisnak.
Emelni lehet, ha hasra fekszünk, s lassan, mélyeket lélegzünk. Tartsuk szem előtt, hogy a pánik is gyakran imitál légzési nehézségeket.
Ha a láz 3 napnál tovább tart, és a fent említett gyógyszerek nem segítenek, valamint hideglelés, hányás, fejfájás, légzési nehézség, erős hasi, fül-, torokfájás, eszméletvesztés, néhány napos normál hőmérséklet után ismétlődő láz jelentkezik, akkor viszont mindenképpen fel kell keresni egy orvost, javasolja a doktornő.
Több ukrajnai települést ért támadás
Szombaton reggel az ellenség több város támadott. Vaszilkivet legalább nyolc robbanás rázta meg.
Vaszilkovban a légitámadás után tűz keletkezett az üzemanyag-tárolóban – közölte Olekszij Kuleba, a Kijev megyei közigazgatás vezetője.
Robbanásokat jelentettek Koropivnickből és Dnyipróból is. Brovari megyében találat ért egy raktárt, melyben mélyhűtött termékeket tároltak.
Kora reggel robbanások voltak Rivne és Voliny megyében. A légicsapásokban találat ért repülőteret, stadiont, gyárat és könyvtárat is.
Kárpátalja több településén megszólaltak a szirénák
Hajnalban több kárpátaljai településen megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A Zakarpattya.net.ua tájékoztatása szerint Ungvár egyes kerületeiben és néhány városban hallatszott a riasztás, más helyeken a jelzőkészülékek némák maradtak.
A közigazgatás arra szólította a lakosokat, hogy vonuljanak az óvóhelyekre.
A helyzet részleteiről egyelőre nincs bővebb információ.
Ungváron 6 óra 40 perckor (közép-európai idő) ismét hallani lehetett a szirénákat. A hivatalos közlés szerint a légiriadó két órán át – 4.40-től 6.30-ig – tartott. Nem történt támadás a megyében.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere a Facebookon azt közölte, hogy nincs légi veszély.
Nagydobrony kistérség polgármestere, Nagy Ferenc videóban fordult a lakossághoz:
Kapcsolódó írásunk:
https://kiszo.net/2022/02/28/mi-a-teendo-legi-riado-eseten/
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
