Hétfő hajnalban légiriadó volt Kárpátalja-szerte. Kijevi idő szerint nem sokkal 3 óra előtt szólaltak meg a légvédelmi szirénák, s csak reggel 7 óra 42 perckor hallgattak el… A megyét nem érte támadás, de Ukrajna-szerte – Kijev, Rivne, Mariupol, Harkiv, Szumi, Doneck és Mikolajiv megye – voltak bombázások az orosz csapatok részéről! Hétfő, az ukrajnai háború tizenkilencedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:58
150 ezer embert menekítettek ki a háború sújtotta területekről
Az evakuáció a harcok övezetéből bonyolult körülmények között zajlik, mivel az orosz fegyveresek nem tartják be a tűzszünetet.
A humanitárius folyosók megnyitása óta 150 ezer embert tudtak kimenekíteni – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes. Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter hozzátette, az evakuáció bonyolult körülmények között történik, mivel az orosz fél nem tartja be a fegyvernyugvást.
„Az emberek időről-időre veszélybe kerülnek még a humanitárius konvojban is, mely teljes védelmet kellene, hogy biztosítson számukra” – mondta Verescsuk. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy nem minden zöld folyosó használható.
Keddtől ismét lehet sört és bort kapni a kárpátaljai boltokban és kocsmákban
A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás rendelete értelmében , 2022. március 15-től a megye területén engedélyezik az alacsony alkoholtartalmú italok, mint például a bor és a sör forgalmazását, a hadiállapot időszaka alatt reggel 8 és este 8 óra (kelet-európai idő) között – közölte hétfőn az adminisztráció sajtószolgálata.
Az alkoholforgalmazási tilalom feloldása az égetett szeszesitalok árusítására nem tér ki, töményet továbbra sem lehet forgalmazni a boltokban és a vendéglátó helyeken. Valamint, továbbra sem adható el alkohol a rendőrség, a hadsereg, a nemzeti gárda, a területvédelmi erők és más erőszakszervezetek kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára.
Március 1-től vezettek be Kárpátalján teljes körű alkoholstopot.
Közel 200 ezer menekült érkezett Kárpátaljára
Február 24-e óta csaknem 200 ezer, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyt fogadott be Kárpátalja – jelentette be Viktor Mikita, az Kárpátaljai Katonai Közigazgatás vezetője.
Elmondása szerint naponta akár 3000 ember határon való átjutására is fel van készülve a megye vezetése Magyarország és Szlovákia irányába. Folyamatos egyeztetések zajlanak Bulgáriával, Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal, hogy minél hatékonyabban megtudják szervezni azoknak a menekülteknek az utaztatását, akik az Európai Unió országaiba szeretnének eljutni.
Továbbá több nagyvárosban – Volócon, Munkácson és Szolyván – is ideiglenes menedékhelyek működnek, hogy Kárpátalján továbbra is lehetőséget tudjanak biztosítani az ország belső területeiről érkező menekültek elszállásolására.
Több mint 100 kórház rongálódott meg a harcok kezdete óta
öbb mint 100 egészségügyi intézmény rongálódott meg Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta – közölte Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter.
Hét teljesen megsemmisült, további 97 pedig megrongálódott a lövések és bombázások következtében, valamint 34 mentőautót ért támadás – tudatta Facebook oldalán a miniszter.
Hozzátette, hogy az egészségügyi rendszer továbbra is működőképes. Jelenlen 34 külföldi orvos és ápoló segíti az ukrán orvosok munkáját a háborús sérültek ellátásában, továbbá 1900-an jelentkeztek az egészségügyi minisztérium honlapján önkéntesnek.
90 gyerek vesztette életét a háborúban
Ukrajnában az orosz invázió kezdte óta 90 gyermek halt meg, 100-an pedig megsebesültek – közölte Legfőbb Ügyészség sajtószolgálata.
A legtöbb gyermek Kijev, Harkiv, Doneck, Csernyihiv, Szumi, Herson, Mikolajiv és Zsitomir megyékben vesztette életét.
Mindeddig 379 oktatási intézményt értek bombatámadások, amelyek közül 59 teljesen megsemmisült. A legtöbb tanintézményeket ért tüzérségi támadás Doneck megyében (119) történet, ezt követi Mikolajiv(30), Szumi(28), Kijev(35) és Herszon(21) megye, majd a főváros(24).
“Ezek a számok nem véglegesek, mivel nem tudunk vizsgálatot indítani a háború dúlta térségekben, valamint az ideiglenesen megszállt területeken” – olvasható a Legfőbb Ügyészség honlapján.
Csehország lassan befogadóképességének végéhez ér a menekültek kapcsán
Csehország az Európai Unióhoz fordult, hogy segítsen az ukrajnai menekültek elszállásolásának biztosításában, miután a cseh állam lehetőségei rövidesen kimerülnek – jelentette vasárnap a CTK hírügynökség.
Vít Rakusan belügyminiszter a hírügynökségnek azt mondta, hogy Csehország lakókonténereket kér Brüsszeltől mintegy 50 ezer személy elszállásolására. Egy-egy konténeres lakóegységben kétezer embert lehet elszállásolni megfelelő komforttal, kielégítő feltételek mellett.
“Az állam lehetőségei kimerültek, lassan abba az állapotba jutunk, hogy már csak egyszerű tetőt tudunk biztosítani a menekültek feje fölé” – mondta Rakusan a CT24 közszolgálati hírtelevízióban szombaton este.
A miniszter szerint eddig több mint 200 ezer menekült érkezett Csehországba Ukrajnából, döntően nők és gyermekek, akiket megfelelő módon el is tudtak helyezni.
A tárcavezető már korábban jelezte: a cseh állam komfortos ellátást 250 ezer menekültnek képes biztosítani, azon felül már problémák jelentkeznek. Csehország ezt a felső határt legkésőbb két-három héten belül biztosan eléri, állítják a hatóságok. A menekülteket azután már csak különféle táborokban, sátrakban, tehát szükséghelyeken tudják elhelyezni.
A konténeres lakóházközpontok nagy előnye, hogy felépíthetők a települések szélén és rákapcsolhatók a helyi vízvezeték- és csatornarendszerre. “A konténeres házakat semmiképpen sem az erdőkben vagy más elszigetelt helyeken állítanánk fel” – jegyezte meg Vít Rakusan.
Az eddigi több mint 200 ezer menekültből mintegy 133 ezren már nyilvántartásba is vetették magukat a segélyközpontokban. A menekültek mintegy 30 százaléka Prágában telepedett le, és a cseh főváros ezzel gyakorlatilag megtelt menekültekkel. Hasonló a helyzet Dél-Csehországban és Dél-Morvaországban is. A kormány határozata alapján a menekültek anyagi segélyt is kapnak, igénybe vehetik az orvosi ellátást és engedély nélkül azonnal munkát vállalhatnak.
Ukrajnában eltörölték az anyakönyveztetési díjakat
Ukrajnában a hadiállapot idejére eltörölték a születés, a házasság és a halálozás anyakönyveztetési díját – tudatta Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter.
Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk minden hivatali ügyintézés menetét leegyszerűsíteni. A háborús helyzet következtében digitális rendszerünk nem működik megfelelően, így elektronikusan nem mindig van lehetőségünk befogadni ügyfeleink regisztrációs kérelmeit. A jelenlegi helyzetben érdemesebb felkeresni az önkormányzatokat és személyesen kérelmezni a nyilvántartásba vételt – magyarázta a miniszter.
Több millió dolláros vagyonnal próbálta meg átlépni a határt egy ukrán pár
A román vámosok őrizetbe vettek egy párt, akik több mint egy millió dollár készpénzzel és milliókat érő luxus cikkekel próbálták meg elhagyni az országot, írja a GolosKarpat.
Az ukrán állampolgárságú férfi és nő több mint 1,6 millió dollárt, 50 ezer eurót tartott magánál, ezenfelül 9 darab luxusórát, 24 darab, egy millió dollárnál többet érő táskát, valamint értékes ékszereket találtak náluk a határátlépés során.
Az egyetemek kifizetik a munkabért és az ösztöndíjakat
A Miniszteri Kabinet határozata szerint engedélyezik a felsőoktatási intézmények dolgozóinak bérkifizetését a háború idején is, jelentette be Szerhij Skarlet oktatási és tudományos miniszter.
A rendelet lehetővé teszi, hogy minden olyan kutató- és oktatószemélyzet, aki kapcsolatban áll az intézménnyel, fizetést kapjon a hadiállapot idején is, a hallgatók pedig megkapják az ösztöndíjaikat, jegyezte meg a tárcavezető.
Az egyetemek rektorai támogatták a minisztérium döntését arra vonatkozóan, hogy az idén eltöröljék az érettségi és a felvételi vizsgákat.
Mint ismeretes, hétfőn az ország 14 megyéjében, ahol a helyzet lehetővé teszi, újraindították az oktatási folyamatot. Egységes összukrán online-órarendet állítottak össze a távoktatás megszervezéséhez.
Kárpátalján a menekültáradat miatt még egy hét szünidőt rendeltek el.
Az ukrán nagykövet is hálás Magyarország segítségéért
„Látjuk, és meg vagyunk hatódva attól az összefogástól, amit a magyar nép tanúsít az ukránok megsegítésében.” Ukrajna és Magyarország nem ellenségek, Oroszország agressziója gyökeresen átalakítja a világot, a fronton harcoló kárpátaljaiak pedig hazánkat is védik – többek között erről is beszélt a Mandinernek adott interjújában Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet.
Béketárgyalások: technikai szünet, március 15-én folytatják
Holnapig szünetel az orosz-ukrán béketárgyalás.
Ezt az ukrán delegáció részéről Mihajlo Podoljak jelentette be.
Az elnöki iroda tanácsadója hozzátette: az albizottságokban folyik a további egyeztetés, március 15-én pedig folytatják magasabb szinten a tárgyalásokat.
Munkácson a légiriadó idején megloptak egy menekültet
Munkácson egy 36 éves nő tett feljelentést a rendőrségen, ugyanis míg a hajnali légiriadó közben az óvóhelyen tartózkodott, addig valaki meglopta az ideiglenes szálláshelyén.
Az áldozattól, aki a háború elől menekült Kárpátaljára, 10 ezer hrivnyát és 300 dollárt tulajdonítottak el a munkásszállón lévő szobájából. A rendőrség nyomozása során kiderült, hogy egy 34 éves nő volt az elkövető, aki kihasználta, hogy üresen hagyták a szobát. A pénzt elkobozták az illetőtől és visszaszolgáltatják a gazdájának. A tolvajt, aki ellen a Btk. 185. cikke 4. része alapján indult eljárás, előzetes letartóztatásba helyezték.
Miután Ukrajnában a háború miatt szigorították a fosztogatásért járó felelősségre vonás mértékét, a tolvaj akár 8 év börtönt is kaphat.
Menekülthullám: egyre zsúfoltabbak a kárpátaljai városok
Változatlanul rengeteg ember érkezik vidékünkre, ami a kárpátaljai városokban észlelhető leginkább.
Andrij Baloga, Munkács polgármestere Facebook oldalán fordult azokhoz a menekültekhez, akik személygépkocsival érkeztek a városba, hogy minden esetben tartsák be a közlekedési szabályokat. Ne hagyják járműveiket olyan helyen, ahol akadályozzák a forgalmat, így dugók alakulhatnak ki a városban. A szabálytalanul parkoló autósokat nemcsak megbírságolják, hanem a járműveket elszállíthatják és a hadsereg rendelkezésére bocsájthatják, figyelmeztetett a városvezető.
A KISZó Online-on arról is olvashattak, hogy az ittasan közlekedők járműveit lefoglalja a rendőrség:
Ungvár szintén megtelt, a város vezetője jelezte: a kárpátaljai megyeszékhely egyszerűen nem tid több menekültet befogadni, ezért a kistérségek vezetőitől kért segítséget. Mint arról írtunk, Ungváron már legalább 30 ezer menekült tartózkodik.
Több mint 500 belső-ukrajnai vállalkozás települne át Kárpátaljára
A háború sújtotta régiókban tevékenykedő vállalkozók közül már 500-an regisztráltak a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztérium honlapján. Valamennyien Nyugat-Ukrajna területére költöztetnék vállalkozásukat.
Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás alelnöke elmondta, két cégnek már sikerült Kárpátaljára költöznie. A tervek szerint további 130 létesítményt bocsátanak a háborús övezetből áttelepült vállalkozások rendelkezésére. Jelenleg folynak a tárgyalások.
Ivancso hozzátette, a költözés egyetlen feltétele Kárpátalja környezetbiztonságának megóvása.
„Aki a térségünkben szeretne vállalkozni, az használhatja a Telegram-csatornán újonnan létrehozott chatbotot. A felület már működik, jelenleg mintegy 20 vállalkozó van jelen rajta” – fejtette ki.
A legtöbb vállalkozás a magánszektorban találja meg az új helyét, ám a továbbiakban a kommunális tulajdonban lévő ingatlanokat is bevonják a programba.
A megyei katonai közigazgatás sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján az első hónapokban a bérleti díjat minimális szinten kell tartani. Az állam pedig felvállalja az eszközök háborús övezetből történő elszállítását.
Kevesebb a menekült a kárpátaljai határállomásokon
Március 14-re csökkent az ország nyugati kapuinál kijelentkezésre váró menekültek száma, közölte az állami határőrszolgálat.
Kárpátalján Magyarország, Szlovákia és Románia irányába nem voltak sorok a közúti határátkelőkön hétfő délelőtt. Jelentősen csökkent a Lemberg megyéből Lengyelországba utazók száma is.
A csapi vasútállomáson azonban továbbra is sokan várakoznak. Innen Magyarországra és Szlovákiába indulnak evakuációs járatok.
A Munkácsi Városi Tanács tájékoztatása szerint eljuttattak Romániába egy nőkből és gyerekekből álló nagyobb csoportot, onnan pedig Olaszországba és Franciaországba fuvarozzák őket. A héten újabb csoport kelhet útra.
WHO: már 7 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat Ukrajnában
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Ukrajna lakosságának már közel fele szenvedő alanyává vált a háborúnak.
Az orosz agresszió következményeként 6,8 millióra tehető azok száma, akik elhagyták otthonukat, 3 millióan külföldre mentek. Az áruszállítás rendje felbomlott, sok nagybani beszállító leállította tevékenységét a katonai akciók miatt, ebből kifolyólag számos helyen elfogytak a gyógyszerek, a kórházak nehézségekkel küzdenek, mivel hiányoznak a betegek ellátásához szükséges készítmények, eszközök.
A szervezet március 12-i adatai szerint eddig 31 egészségügyi intézményt ért támadás, ezek során 12 személy elhunyt, 34 megsérült. Közülük 8 sérült és 2 elhunyt egészségügyi dolgozó volt.
A WHO határozottan elítéli az egészségügy elleni erőszakos cselekményeket. Minden egyes támadás létfontosságú szolgáltatásoktól fosztja meg az embereket, áll a közleményben. Az egészségügyi rendszer elleni támadások egyaránt sértik a nemzetközi humanitárius és az emberi jogokat.
Újabb kárpátaljai áldozatai vannak a háborúnak
Harmadik hete zajlik Oroszország Ukrajna ellen indított brutális támadása. A háborúnak egyre több áldozata van. Most már napi szinten érkeznek hírek kárpátaljai elesett katonákról is.
Az egyik legújabb ilyen jelentés szerint a Kijev melletti harcokban életét vesztette Volodimir Biszaga. Az ungvári harcos a 2014-es Euromajdan során ragadott először fegyvert, majd hosszú ideig a kelet-ukrajnai fronton teljesített szolgálatot. A mostani háború kirobbanásakor pedig a főváros védelmére kelt, s a Bucsában zajló harcokban veszítette életét. A gyászhírről Tarasz Deak, a Kárpáti Szics vezetője számolt be közösségi oldalán.
Március 14-én, hétfőn kísérik utolsó útjára Volodimir Litvinenkót Munkácson, aki a 128-as dandár kötelékében teljesített tiszti szolgálatot, s március 8-án hunyt el a fronton.
Amint arról beszámoltunk, a múlt héten Ungváron két elhunyt katonát helyeztek végső nyugalomra. Eddig két magyar származású hősi halottról tudunk. Az ungvári Kis Sándor – ő volt a háború első kárpátaljai áldozata – és a nagyszőlősi Méhes Valerij családjainak Magyarország gyorssegélyt nyújtott az ungvári főkonzulátus közreműködésével.
Elnöki tanácsadó: zajlik a béketárgyalások újabb fordulója
Március 14-én, hétfő délelőtt online formában megkezdődött az orosz–ukrán béketárgyalások újabb fordulója.
Az egyeztetések megkezdéséről az ukrán delegáció egyik tagja, Mihajlo Podoljak számolt be. Az elnöki iroda tanácsadója Twitter posztjában a következőket írta:
“Tárgyalások. Negyedik forduló. Békéről, a fegyverek elhallgatásáról, a csapatok visszavonásáról és a biztonsági garanciákról.”
Hozzáfűzte, az egyeztetések nehézkesek, mert az orosz fél próbál érvelni az agressziójuk helyességéért, s illúziót kergetnek arról, hogy a 19 napja tartó, békés lakosság elleni erőszak helyes megválasztása a stratégiájuknak.
A KISZó Online egyik korábbi cikkében azt fejtegettük, mennyi az esélye egy esetleges Zelenszkij–Putyin csúcstalálkozónak.
Zelenszkij bizakodó: Ukrajna megnyeri a háborút!
Ukrajna meg fogja nyerni a háborút – ezt nyilatkozta hétfő éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a háború legújabb fejleményeiről elmondta: a lengyel határ közelében fekvő Javoriv reptér elleni támadásban összesen 35-en haltak meg, egyúttal ismét felszólította a NATO-t, zárják le az ukrán légteret. Hozzátette: bízik benne, hogy sikerrel járnak az Oroszországgal folytatott tárgyalások, amelyek következő fordulójára ma, vagy holnap kerülhet sor. Részletekért kattintson a cikk címére!
Petíció a hadkötelesek határátkelése ügyében
Egyre élénkebb társadalmi diskurzus zajlik arról Ukrajnában, hogy mennyire célszerű a 18 és 60 év közötti férfiakra vonatkozó határátlépési tilalom.
Mint ismert, a hadköteles korúakkal szemben életbe léptetett országelhagyási tilalom február 25-től lépett életbe, miután előző nap Ukrajnát megtámadta Oroszország, az országban pedig hadiállapotot és mobilizációt hirdettek. Eleinte félő volt, hogy kevesen lesznek, akik hajlandóak fegyvert fogni a kezükbe, de nem így történt. A területvédelmi egységeket azonnal megrohamozták a férfiak, sokakat azért nem tudnak felvenni a soraikba, mert már túljelentkezés van. Több tízezren külföldről is hazatértek, hogy beálljanak a seregbe.
Emiatt aztán egyesek azt tanácsolják, oldják fel a szóban forgó korlátozást. Jurij Romanenko kijevi politológus szerint az ország is jobban járna ezzel. Meglátása szerint azok a férfiak, akik mégsem kívánnak fegyvert fogni, vagy éppenséggel alkalmatlanok a harcokra, nagyobb hasznára lennének Ukrajnának, ha külföldre mennének és az ott megkeresett pénzzel támogatnák családjaikat, közvetve pedig a hazai gazdaságot, hiszen az ukrajnai vendégmunkások által hazaküldött pénz nagyon nagy tételt képez az ország pénzügyi rendszerében. Emellett enyhülhetne a hatalmas menekültkrízis is, hiszen szálláshelyek szabadulnának fel, amire nagyon nagy szükség lenne, a Kárpátalján kialakult válságról már írtunk is egyik korábbi cikkünkben.
Mindeközben az Openpetition európai digitális demokrácia weboldalon létrehoztak egy erre vonatkozó petíciót is, amit egyetlen nap leforgása alatt 28 ezren támogattak. Ennek a kezdeményezésnek is az a lényege, hogy a hatóságok enyhítsenek a szigorú határátlépési feltételeken. Sokan egyébként trükkökkel is próbálkoznak, hogy kijátsszák a tilalmat. Mások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy jelentős korrupciót is kiválthat a “kiskapuk” keresése, hiszen egyesek nagyon sok pénzt hajlandóak fizetni azért, hogy kiengedjék őket az országból.
Háború: mikor ülhet egy asztalhoz Zelenszkij és Putyin?
Az ukrán és az orosz politikusok elejtett félmondataiból arra lehet következtetni, hogy a háttérben közeledhettek az álláspontok az esetleges fegyverszünet tárgyában és a remélt békemegállapodás vonatkozásában.
Egyre többen és többet beszélnek arról, hogy belátható időn belül sor kerülhet Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin személyes találkozójára. Az ukrán elnöki iroda részéről erről Mihajlo Podoljak is beszélt, valamint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem zárta ki kettejük csúcstalálkozóját.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint elmozdulás jelei láthatók az orosz tárgyalási pozícióban a makacs ukrán katonai ellenállás nyomán. “Most elkezdtek valamiről beszélni, s nem egyszerűen ultimátumokat támasztani” – mondta az ukrán államfő a hétvégén külföldi újságíróknak nyilatkozva. A 44 éves politikus úgy fogalmazott: elégedett azzal, hogy több mint két éve Moszkva végre kész a párbeszédre.
Ugyanakkor kifogásolta Ukrajna nyugati partnereinek elégtelen bevonását a tárgyalásokba. A biztonsági garanciákra tekintettel Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna “egy ilyen véres háborút követően többé nem bízhat” Oroszországban.
Zelenszkij beszámolt arról is, hogy beszélt Naftali Bennettel az ukrán–orosz béketárgyalások kilátásairól. Putyin orosz elnök is tárgyalt Naftali Bennettel, aki személyesen is felkereste az orosz elnököt Moszkvában. Akár Jeruzsálem is otthont adhat kettejük megbeszélésének.
Vlagyimir Putyin elnök szóvivője szintén pozitív fejleményekről beszélt az online térben gyakorlatilag napi szinten tartott béketárgyalásokról. Lehetséges időpontot azonban Peszkov sem nevezett meg, szerinte előbb a feleknek el kell készíteniük egy bázisdokumentumot, ami kiindulási alap lehet a két ország államfője számára. Moszkva sosem utasította el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle – jelentette ki Dmitrij Peszkov. Korábban Putyin mereven elzárkózott a Zelenszkijjel való közvetlen tárgyalástól, sőt, egyenesen náci jelzőkkel illette. Ám az Ukrajna ellen indított hadművelet elakadása nyilván módosításokat eszközölhet a terveiben.
A végleges békemegállapodás azonban még mindig távolinak tűnik, hiszen nyilvánosan Moszkva még egyetlen követelését sem vonta vissza, sőt, újabban azt hallani, hogy szeretné rávenni Kijevet, hogy az oroszt nyilvánítsák második államnyelvnek. Emellett az sem kedvez a béketerveknek, hogy sajtóinformációk szerint az oroszok Herszon megyében is tervbe vették egy “bábállam” kikiáltását.
A tárgyalási pozíciókra a legnagyobb hatással a katonai frontok állása lehet. Szárazföldön az orosz csapatok megtorpantak, ám a légitámadásokkal egyre nagyobb csapásokat mérnek ukrajnai katonai és civil célpontokra is, a halottak száma pedig egyre csak nő. Zelenszkij emiatt jelezte is, szeretné megállítani hazája infrastruktúrájának további megsemmisítését és megóvni az emberek életét, csakhogy kapitulációról szó sem lehet.
Háború: a NATO-főtitkár vegyi fegyverek bevetésétől tart
Előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva abszurd állításokat tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel.
Ukrán tisztségviselők azt állították vasárnap, hogy a megszálló orosz hadsereg foszforbombát is bevetett Luhanszk régióban, ami a nemzetközi egyezmények szerint tilos. Azt, hogy foszforbombát vetettek be az orosz harci gépek, Olekszij Bilocsickij, a popasznai rendőrség vezetője állította, majd ugyanezt mondta Ljudmila Deniszova ukrajnai emberi jogi ombudsman. Az ombudsman egy fényképet is megosztott a Reuters hírügynökséggel a bomba hatásával kapcsolatban, de hozzátette, hogy egyelőre nincs bizonyítékuk.
Visszatérve Stoltenbergre, az észak-atlanti tanács vezetője rámutatott, háborús bűncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml “hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant”.
Jens Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót. Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erőszaktól tart. “Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak” – mondta.
A NATO főtitkára ismét kizárta a szövetség beavatkozását az ukrajnai háborúba. A NATO védelmi szövetség, nem keresi a bajt, nem akar összecsapni Oroszországgal. Ezért egy NATO-által felügyelt ukrajnai repüléstilalmi övezetről sem lehet szó, mert az az orosz inváziós erők megtámadását, azaz közvetlen konfrontációt jelentene, ami akár világháborút idézhet elő.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
