Közel 6,5 millió állampolgár keresett menedéket Ukrajna más régióiban, mintegy 3,3 millió menekült külföldre – áll az ENSZ jelentésében. Az országon belül maradtak és a határon túlra menekültek összlétszáma mintegy 9,8 millió, azaz a lakosság 23 százaléka volt kénytelen elhagyni otthonát.Legutóbbi KISZó-kérdésünk e témához kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon arra voltunk kíváncsiak, hogy visszatérnek-e Ukrajnába, akik külföldre menekültek? Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók 76 százaléka szerint a háború befejezése után az ukránok visszatérnek hazájukba, míg 24 százalék válaszolta azt, hogy a menekültek külföldön kezdenek új életet. Szombat, az ukrajnai háború huszonnegyedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:28
Kárpátalján is az egekbe szökhetnek az ingatlanárak
Ukrajna nyugati régióiban – beleértve Kárpátalját is – igen jelentős áremelkedés várható az ingatlanpiacon, figyelmeztetnek szakértők.
Az ingatlanügyi szakembereket tömörítő egyesület adatai szerint már most legalább 7 százalékos áremelkedés figyelhető meg a piacon, főként a leginkább kelendő 1-2 szobás használt lakások vonatkozásában.
Ukrajna nyugati megyéiben minimum félmillió menekült tartózkodik, számuk egyre csak nő. Közülük nagyon sokan maradni fognak, a szakemberek szerint akár a tizedük. Ez pedig óhatatlanul felhajtja az ingatlanárakat, albérletet gyakorlatilag nem is lehet találni, az árak pedig megsokszorozódtak a bérlemények területén.
Jelenleg még gondot okoz, hogy az állami nyilvántartási rendszer akadozása miatt a közjegyzők nem tudják rendesen elkönyvelni az ingatlanügyi adás-vételi szerződéseket, de miután rendeződik a jogi helyzet, rohamosan elkezdenek felfelé kúszni a lakásárak. Elsősorban a használt lakások drágulása várható, ami magával hozza a piac más szegmenseiben is az áremelkedést.
A jelenség Kárpátaljára is begyűrűzhet. Becslések szerint megyénkben már most 200 ezer menekült van, egy részük – a tehetősebbek feltétlen – ingatlanba fektethetik pénzüket. A magyar falvakban már a háború előtt is meglehetősen sok eladó ház volt, melyek most könnyebben gazdára találhatnak.
A háború ára – belpolitikai vitákhoz vezethet Ukrajna NATO-tagságának kérdése
Miközben nemrég még úgy tűnt, teljesen egy oldalra sodorta a háború Volodimir Zelenszkij államfőt és elődjét, Petro Porosenkót, ma már ismét a konfrontáció jelei mutatkoznak.
A Strana hírportál elemzése szerint egyes Porosenko-párti politikusok megpróbálják árulásnak beállítani azt, hogy Kijev kész lehet lemondani a NATO-csatlakozás lehetőségéről. Ruszlan Sztefancsuk házelnök már azt is felvetette, hogy akár az alkotmány is módosításra szorulhat, hiszen a NATO-integráció kérdését korábban az alapokmányban is rögzítették.
A NATO-közeledésről való önként történő lemondást élesen kritizálta Porosenko egyik közeli bizalmasa, Anatolij Hricenko volt védelmi miniszter is.
Kritikáikra már többen is keményen reagáltak Volodimir Zelenszkij környezetéből. Olekszij Aresztovics és Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda két tanácsadója a NATO-kérdésében kritikát megfogalmazóknak megüzenték, nézzék meg konkrétan, mit segített a katonai tömb Ukrajnának a háború kirobbanása óta? Válaszoltak is saját kérdésükre: semmit…
A belpolitikai egységet megbontani kívánóknak üzent Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök is. Azt mondta, hogy akik úgy gondolják, nagyon jól tájékozódnak a katonai-politikai ügyekben, inkább ragadjanak fegyvert és álljanak országuk védelmére.
A KISZó Online idézte Podoljak azon szavait is, miszerint akár hetekig eltarthatnak még a béketárgyalások:
19:01
ENSZ-főtitkár: világméretű éhínség fenyeget
Oroszország ukrajnai agressziója világméretű éhínséget okozhat – figyelmeztet az ENSZ főtitkára.
A háború már megsértette az ellátási láncot, a fűtőanyag, az élelmiszer, a szállítás árának meredek növekedését okozza – közölte António Gutierres. Az ENSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a háború tömeges éhínséget okozhat világszerte, valamint a globális élelmiszer ellátás rendszerének összeomlásához vezethet.
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megállítsuk az éhség hurrikánját” – fogalmazott az ENSZ főtitkára.
Egy korábbi hír szerint az orosz agresszió miatt Afrika és a Közel-Kelet egyes országaiban már most hiány van gabonából. Az utóbbi években az ukrán búza- és kukoricaexport 40 százaléka e térségekbe irányult.
Nagyon szennyezett Kijev levegője a háború miatt
Az ukrán főváros levegőjének szennyezettsége pillanatnyilag a harmincháromszorosa a megengedett határértéknek.
A légszennyezettség tekintetében Kijev az első helyen végzett a világon, megelőzve Lahore (Pakisztán) és Dakka (Banglades) városát.
Március 19-i adatok alapján az ukrán főváros levegőjében egyre magasabb a káros anyagok koncentrációja.
A szakemberek tájékoztatása szerint ez legfőképp a szélirány változásának tudható be, ugyanis emiatt az orosz légicsapások által érintett szomszédos megyékből származó füst a fővárosba áramlik.
A kijevi városi közigazgatás ugyanakkor megjegyzi, hogy a fővárosban enyhe füst érzékelhető, a levegő minősége azonban megfelel az előírásoknak. Továbbá felhívják a lakosság figyelmét, hogy zárják otthonaik ablakát és ne hagyják el feleslegesen lakásaikat.
Hiperszonikus rakétát is bevethettek az oroszok
Az orosz hadsereg föld alatti rakéta- és lőszerraktárakat rombolt le a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében hiperszonikus rakétával – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca közlését hivatalosan még nem erősítették meg Kijevben, de a szárazföldi erők parancsnoksága elismerte, hogy rakétatámadás ért Ivano-Frankivszk térségében, Deljatinnál egy föld alatti raktárat.
A bejelentés azért érdekes, mert Oroszország korábban még nem vetett be hiperszonikus rakétát sem Ukrajnában, de még csak Szíriában sem.
Első sikeres 2018-as tesztje óta a fegyverrendszert több hadgyakorlaton is felvonultatták. Moszkva szerint ez a nagyon jó manőverező képességű ballisztikus rakéta minden légvédelmi rendszerrel szemben ellenálló, jegyzi meg a Reuters.
Korábban a NATO főtitkára már figyelmeztetett, hogy az oroszok tiltott fegyvereket is bevethetnek Ukrajnában:
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy szombatra virradó éjszaka az orosz erők 69 katonai létesítményt támadtak Ukrajnában. Kilenc ember meghalt és tizenheten megsebesültek a dél-ukrajnai Zaporizzsja város külvárosának bombázásában – ezt már Anatolij Kurtijev, Zaporizzsja alpolgármestere közölte.
Az ukrán hadsereg 38 órás kijárási tilalmat rendelt el a városban, amely szombaton 14 órakor kezdődött és hétfő hajnalig tart. – Senki se menjen ki az utcára ebben az időszakban – üzent a lakosoknak Kurtijev internetes bejegyzésében, hozzátéve, hogy Zaporizzsját aknavetőkkel, tankokkal, helikopterekkel és rakétarendszerekkel is támadják. A megyeszékhely fontos tranzitállomássá vált, miután a becslések szerint mintegy 35 ezer ember menekült el Mariupol kikötővárosból délkelet felé.
Andrij Szadovij lembergi polgármester mindeközben azzal vádolta meg szombaton a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy nem készültek fel megfelelően az Ukrajna elleni orosz támadásra.
Rohamosan fogy a hadsereg pénze
Csupán egymillió hrivnya maradt az ukrán haderő ellátására létrehozott speciális jegybanki számlán, tudatta a nemzeti bank.
Az Unian hírportál értesülése szerint az Ukrán Nemzeti Bank a háború kitörése óta 12,2 milliárd hrivnyát utalt erre a számlára. 3,6 milliárd hrivnyányi összeg külföldről érkezett különféle valutafelajánlások formájában.
Az eddig kifizetett több mint 12 milliárd hrivnyából 950 millió jutott a nemzeti gárda céljaira, 1,65 milliárd a rendőrség ellátására, 980 millió a határőrségre. A legtöbb pénzt, 8,6 milliárd hrivnyát az ukrán hadsereg kiadásainak a finanszírozására fordították.
A február 24-én kirobbant háború óta Ukrajnában már 411 oktatási intézmény, 36 egészségügyi intézmény, 1600 lakóház, 26 üzem és ipari lerakat, 15 reptér, 6 hőerőmű, 15 ezer kilométernyi autóút, 5 kilométernyi vasúti pálya, 350 híd semmisült vagy rongálódott meg.
Az ukrán fél közlése szerint a háború első három hetében Ukrajna 62,5 milliárd dollár kárt okozott Oroszország számára.
Menekültek: konténerházak telepítését tervezik Kárpátalján
A moduláris konténerházak külföldről történő behozatalára vonatkozó ügymenet egyszerűsítéséről és gyorsításáról egyeztetett Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke és Olekszandr Scsuckij, az Ukrán Állami Vámszolgálat első helyettes vezetője Ungváron.
A találkozóról a megyei közgyűlés vezetője számolt be közösségi oldalán. Csubirko Facebook-oldalán arról írt, hogy az EU a közeljövőben egy jótékonysági projekt megvalósítását tűzte ki célul, amelynek keretében a menekültválság kezelésére előre gyártott konténerszállásokkal látják el Ukrajnát. Hozzátette: ezeknek a jogszerű behozatalát központi szinten kell rendezni.
Scsuckij a találkozó során megjegyezte, hogy a humanitárius segélyek behozatalának eljárását már korábban leegyszerűsítették, és a gördülékenyebb ügyintézés érdekében megnövelték a vámhivatalokban dolgozók létszámát is.
Háború: hetekig elhúzódhatnak az orosz–ukrán béketárgyalások
Még hetekig elhúzódhatnak az orosz–ukrán béketárgyalások, nyilatkozta a Bloombergnek az ukrán elnöki iroda tanácsadója.
Mihajlo Podoljak szerint az Oroszországgal folytatott béketárgyalások még legalább hetekig eltarthatnak, bár úgy látja, az oroszok követelései már “adekvátabbak”, mint korábban voltak.
Megismételte Ukrajna legfontosabb követeléseit: a fegyverek elhallgatása, az orosz csapatok kivonulása és a biztonsági garanciák megteremtése.
Podoljak megítélése szerint az orosz haderő az afganisztáni háborús modellt követi, ami a nagyvárosok körbekerítését és a légibombázásokat foglalja magába.
Mint arról korábban beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij elnök mielőbbi tárgyalásra és megállapodásra szólította fel az oroszokat. Szerinte az időhúzás éppen az agresszor állam érdekei ellen dolgozik. Előzőleg az orosz államfő a német kancellárral folytatott telefonmegbeszélése alkalmával éppen fordítva az ukrán felet vádolta meg szándékos időhúzással.
Cséke Dianna: Egyre többen igénylik a támogatást │KISZó-interjú
Segíts, hogy segíthessek Kárpátalján – nagyobb szükség van rá, mint valaha
Cséke Dianna nagymuzsalyi fiatalasszony történetét, lelkes, feltétel nélküli szeretetét és segítségnyújtását sokan ismerik, tapasztalják. Főként helyi támogatóknak köszönhetően évek óta segíti az arra rászorulókat: egyedülálló, idős embereket, sokgyermekes családokat, árva, félárva gyermekeket. Karácsony előtt egy nagyobb akciót bonyolított le, aminek köszönhetően számos családban volt szebb és bőségesebb a szeretet ünnepe. Akkor nagyon örült az adományoknak, és mint oly sokan, ő sem gondolta, hogy háború tör ki, és még nagyobb lesz a szükség.
A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
Április végéig visszatérhetnek otthonaikba a kijevi menekültek – Aresztovics
Az ukrán elnöki iroda tanácsadója bizakodó, Olekszij Aresztovics szerint legkésőbb április végéig visszatérhetnek kijevi otthonaikba azok, akik elmenekültek a fővárosból.
Az ukrán–orosz béketárgyalások delegációjának tagja úgy látja, az aktív harcok 2-3 hét múlva véget érhetnek, miután az orosz erők Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Csernyihivnél is megtorpantak. Amennyiben gyűjtenek is még valamennyi muníciót, bő egy hét után azok is kifulladhatnak, fogalmazta meg optimista hangnemben a tanácsadó.
Zelenszkij államfői hivatalának tanácsadója kijelentette: Oroszország stratégiailag már veszített, s csak idő kérdése, amíg az operatív fronton is elbukik.
Aresztovics Mariupol blokádjára is kitért. Ennek előzménye, hogy az ott állomásozó Azov önkéntes ezred parancsnoka, Andrij Bileckij kifogásolta, amiért nem jönnek a segítségükre az ukrán csapatok és nem támadják hátba a várost körülvevő orosz erőket. Aresztovics szerint az ilyen kijelentések csak az ellenségnek kedveznek. A politikai tanácsadó szerint katonailag egyszerűen nincs arra mód, hogy ukrán hadtesteket vezényeljenek Mariupol “deblokádja” céljából.
Nemzetközi humanitárius logisztikai központot hoznak létre Budapesten
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője Bacskai József ungvári magyar főkonzullal és Lehel Lászlóval, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatójával tartott munkamegbeszélést szombat délelőtt. A kormányzó közösségi oldalán számolt be a találkozó részleteiről.
A beszámoló szerint a felek egy nemzetközi humanitárius logisztikai központ létrehozásáról egyeztettek. A tervek szerint a Budapesten létesülő központ fogja biztosítani az EU tagállamaiból érkező humanitárius segítség továbbítását Magyarországról Ukrajnába.
„Rengetek európai ország jelezte, hogy kész segélyszállítmányokat indítani, ám az érvényben lévő hadiállapot miatt Ukrajna területére nem vállalják a szállítást. A nemzetközi humanitárius logisztikai központ célja a segélyezés optimalizálása. Az ide beérkező szállítmányok szortírozása és raktározása, valamint továbbítása Ukrajnába” – írta bejegyzésében Viktor Mikita.
A hadsereg megsegítésére fordítják a lefoglalt kenőpénzt
Egy hadköteles korú ukrán állampolgárságú férfi 1500 amerikai dollár kenőpénz ellenében szerette volna elhagyni az országot az aknaszlatinai határátkelőn keresztül.
Az esettel kapcsolatban, ami március 3-án történt, már bírósági döntés is született, tudatta az ügyészség sajtószolgálata. A Técsői Járási Bíróság döntése értelmében, a lefoglalt valuta értékét, ami 48 450 hrivnyának megfelelő összeg az ukrán hadsereg megsegítésére fordítják. Ugyan erre a célra használják fel a férfira kiszabott 18 ezer hrivnyás büntetést is – közölte a Mukachevo.net.
Zelenszkij érdemi tárgyalásokra szólította fel Moszkvát
Ukrajna elnöke a háború 24. napján közzétett videóüzenetében valós, érdemi tárgyalásokat sürgetett.
Volodimir Zelenszkij rámutatott: a lehetőség elmulasztása esetén Oroszországra olyan katasztrófa vár, melytől generációk fognak szenvedni.
„Érdemi tárgyalások a békéről és Ukrajna biztonsága – ez az egyetlen esélye Oroszországnak arra, hogy enyhítse a saját hibái miatti veszteséget. Eljött az ideje a találkozásnak. Itt az ideje a megbeszélésnek. Ideje visszaállítani Ukrajna területi egységét és az igazságosságot. Különben Oroszország veszteségei olyanok lesznek, hogy néhány nemzedék sem lesz elég a felemelkedéshez” – mondta az államfő.
ENSZ-jelentés: Ukrajna lakosságának közel negyede hagyta el otthonát
Közel 6,5 millió állampolgár keresett menedéket Ukrajna más régióiban, mintegy 3,3 millió menekült külföldre – áll az ENSZ jelentésében.
Az országon belül maradtak és a határon túlra menekültek összlétszáma mintegy 9,8 millió, azaz a lakosság 23 százaléka volt kénytelen elhagyni otthonát.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának adatai szerint az orosz támadásban eddig 2149 civil szenvedett sérüléseket, közülük 816 életét vesztette. Minden valószínűség szerint ezek a számok a valóságban jóval magasabbak, jegyzik meg a jelentésben.
Magyarország és Szerbia békét akar
Belgrádban tárgyalt Alekszandar Vucic szerb államfővel Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A megbeszélésen, amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, az orosz ukrán háborúról, Európa biztonsági helyzetéről, a Nyugat-Balkán uniós perspektíváiról valamint a szerb-magyar gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről volt szó.
Orbán Viktor és Aleksandar Vucic leszögezte: Magyarország és Szerbia is békét szeretne. Országaink érdeke, hogy kimaradjunk a háborúból, mert háborúban nem lehetséges a gazdasági fejlődés.
A két vezető szombaton közösen részt vesz a Budapest-Belgrád vasútvonal Belgrád-Újvidék szakaszának ünnepélyes átadásán, Újvidéken.
KISZó-kérdés – A kárpátaljai magyarság száma 100 000 alá csökkenhet
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere a háború kitörése után néhány nappal egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy a helyi lakosok körülbelül fele Magyarország irányába hagyta el az országot. Legutóbbi KISZó-kérdésünk e témához kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon arra voltunk kíváncsiak, hogy visszatérnek-e Ukrajnába, akik külföldre menekültek?
Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók 76 százaléka szerint a háború befejezése után az ukránok visszatérnek hazájukba, míg 24 százalék válaszolta azt, hogy a menekültek külföldön kezdenek új életet.
A témával kapcsolatban dr. Kovály Katalint, az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézetének kutatóját, a SUMMA 2017 kutatócsapat résztvevőjét – amely tizenöt év után felmérte a kárpátaljai magyarság számát, lakhely szerint megoszlását, ideiglenes migrációjának arányait, illetve, a közösségünk más népesedési jellemzőit – arról kérdeztük, hogy a korábbi kutatások tükrében milyen migrációs folyamatokat indított el az ukrajnai háború a kárpátaljai magyarság körében? A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
Meddig nőnek az üzemanyagárak? │KISZó-háttér
A kormány a jövedéki adó eltörlését szorgalmazza.
Az utóbbi időszak egyik látványos következménye az üzemanyagárak növekedése. Az év elején literenként 3-4 hrivnyával emelkedett a benzin és a gázolaj tarifája, ami az orosz agresszió elfajulása óta még tovább nőtt. Napjainkban 34-35 hrivnya körül mozog a legolcsóbb benzin literenkénti ára, ám a népszerű kutakon ez az összeg eléri a 47 hrivnyát. Emellett korlátozást vezettek be, egy tankolás során mindössze 20 liter betöltése engedélyezett.A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
A magyar kardiológusok is segítik a háború elől menekülőket
Az Ukrajnában zajló háború kitörése óta számos magyarországi szervezet, alapítvány, kollektíva fogott össze, hogy ezekben a nehéz napokban egy emberként segítse, támogassa a konfliktus elől menekülni kényszerülőket.
Így tett a Csanádi Zoltán professzor, a Debreceni Kardiológiai Klinika vezetője által vezette Magyar Kardiológusok Társasága is, amelynek elnöksége úgy határozott, hogy felmenti 17 tagú kárpátaljai magyar szívorvos tagját az idei tagdíjuk befizetése alól. A kárpátaljai szívgyógyászok ezt a pénzt felajánlották egy, a háború miatt menekülésre kényszerülő embereket segítő ukrajnai alapítványnak.
Dr. Riskó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke elmondta, kollégáival a Szívtől Szívhez alapítvány mellett döntöttek, melynek ötezer hrivnyát utaltak át.
A szervezet ezt az összeget gyógyszervásárlásra fordítja, amelyet a háborús zónában megsérült emberek és katonák kezelésére használnak fel.
A Magyar Kardiológusok Társasága ezen felül felajánlotta segítségét a háború elől menekülők ellátásában a tagdíjak összértékénél akár nagyságrendileg nagyobb volumenben is. Az Ungvári Városi Kórház kardiológiai osztálya és a Megyei Kardiológiai Központ számára szükséges eszközök listáját most állítják össze.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
