Az uniós tagfelvételi eljárás felgyorsítását ígérte az ukrán elnöknek Ursula von der Leyen április eleji hivatalos ukrajnai látogatása során. Az Európai Bizottság elnöke a vizitet záró összegzésen átadott Volodimir Zelenszkijnek egy kérdőívet, amely az EU-tagság elnyerésének folyamatához szükséges. Ursula von der Leyen kijelentette, az EU támogatni fogja Ukrajnát annak érdekében, hogy a csatlakozási folyamat heteket, és ne éveket vegyen igénybe.
Szabó Sándor
Legutóbbi KISZó-kérdésünk e témához kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink miképp látják a helyzetet: reális célnak tartják-e Ukrajna gyorsított eljárás útján szerezze meg az EU-tagságot? Ami a nem reprezentatív felmérést illeti, a válaszadók többsége, 71,1 százaléka kevés esélyt lát arra, hogy Ukrajna rövid időn belül csatlakozhat az Európai Unióhoz,
mindössze 28,8 százalék látja reálisnak, hogy Ukrajnát új tagállamként belátható időn belül felveszik EU-ba.
Az Európai Bizottság két alapvető kritériumot – a demokráciát és a piacgazdaságot – vesz figyelembe Ukrajnával kapcsolatban, mondta néhány napja Matti Maasikas. Az Európai Unió kijevi képviselője az Ukrajna esetében alkalmazott gyorsított eljárás befejezését júniusra prognosztizálja.
„Az elemzés nyárig elhúzódhat, s reméljük, hogy júniusban a brüsszeli hivatalnokoktól megtudhatjuk az eredményt a demokráciát és a piacgazdaságot illetően” – vélekedett Maasikas.
A témával kapcsolatban megkérdeztük Mihajlo Selemba ungvári politológust, aki szerint az, hogy Ukrajna gyorsított eljárással tagjelölti státuszt kap, az még nem jelenti azt, hogy rövid időn belül az Európai Unióba is felveszik az országot.
– Az már eldőlt, hogy Ukrajna megkapja a tagjelölt ország státuszt, úgy vélem erről már a politikai döntés is megszületett az Európai Bizottságban – fogalmazott a politológus. – A kérdés az, hogy mennyi időt vesz majd igénybe a csatlakozási folyamat. Ezt jelenleg nehéz megmondani, és nagyban befolyásolja a háború kimenetele, és a békefolyamatok alakulása. Ha abból indulunk ki, hogy Horvátország csatlakozási kérelmét 2003-ban adta be. Európai Bizottság 2004 elején fogadta el, és ekkor nyilvánította hivatalos tagjelöltnek az országot, horvátok 2013-ban, kilenc év után csatlakoztak az EU-hoz. Valószínű, Ukrajna esetében nem tart majd ilyen hosszas ideig a folyamat, optimális esetben a csatlakozás akár egy-két éven belül is megtörténhet. Persze ehhez az is kell, hogy a tagországok támogassák Ukrajna csatlakozási szándékát, és a legnagyobb kérdőjel Németország. Amennyiben Berlin megszavazza ezt, elgördülhet minden akadály.
Mihajlo Selemba szerint már eddig is sok mindent tettek az országban azért, hogy Ukrajna közelebb kerüljön az uniós tagsághoz.
– Kizárólag a politikai akarat dönt – mondta a szakértő. – Románia és Bulgária esetében is több olyan kérdésben hunytak szemet, amelyek nem egyeztek az uniós normákkal. Ez Ukrajna esetében is előfordulhat s ez felgyorsíthatja a folyamatokat.
Kijev már ki is töltötte az uniós tagsághoz szükséges kérdőívet, közölte az elnöki iroda helyettes vezetője.
Azt mondhatom, hogy az ukrán fél teljesítette ráeső részét a dokumentummal kapcsolatban − fogalmazott Igor Zsovkva. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijevi tartózkodása során, április 8-án nyújtotta át a kérdőívet Volodimir Zelenszkij elnöknek, aki akkor ígéretet tett arra, hogy egy héten belül válaszolnak az uniós szerv minden kérdésére. A bizottságnak most egy ajánlást kell kiadnia arról, hogy Ukrajna megfelel-e a csatlakozási kritériumoknak.
Zsovkva elmondta: bíznak benne, hogy az ajánlás pozitív hangvételű lesz, ebben az esetben pedig már csak az EU-tagállamokon múlik, hogy Kijev mikor csatlakozhat az unióhoz.
Az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról is beszámolt, hogy júniusra már tagjelölti státust kaphat a háborúban álló ország, erről az Európai Tanács következő gyűlésén, június 23–24-én dönthetnek a tagállamok vezetői. Az optimista ukrán nyilatkozatokkal szemben azonban
Hollandia már kijelentette, nem támogatja Ukrajna gyorsított eljárással való felvételét, mivel az precedenst teremt a többi csatlakozni vágyó ország számára.
Amennyiben Ukrajna felgyorsított tempóban mégis elnyerné a tagjelölt státust, úgy Kijev Belgrád nyomába lépne, abban az értelemben, hogy az unió tagja lehetne, azonban a NATO-ból kimaradna. Kérdéses ugyanakkor az is, hogy a felvételükre hosszú éveket váró nyugat-balkáni országok − például Albánia, Észak-Macedónia − hogyan fogadják Ukrajna gyorsított csatlakozási folyamatát.
Magyarország eddig támogatásáról biztosította Kijev eurointegrációs törekvéseit, az április 3-án lezajlott országgyűlési választások után ennek a folytatására kérte a hivatalos Budapestet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is.
Zelenszkij tanácsadója a fegyverek mellett már pénzügyi támogatásra is sürgeti a Nyugatot
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
