Megyénkben eddig szebbik arcát mutatta az idei tél, bár a hegyvidéken élők nem panaszkodhatnak a mínuszokra. S bár a katasztrófa-elhárítók még nem jelentettek fagyási sérülést, messze még a tél vége. 2016-ban hat, tavaly tíz ember vált a hideg áldozatává. A felelőtlenségből, elővigyázatlanságból kifolyólag sajnos minden éven előfordul ilyen szerencsétlenség. A meteorológusok előrejelzései szerint februárban a fagyok még próbára teszik szervezetünket. Ezért nem árt, ha tudjuk, mire kell ügyelnünk, hogy elkerüljük szervezetünk kihűlését, hogyan nyújtsunk elsősegélyt a bajbajutottnak. Ebben Mihajlec Gréta családorvos volt a segítségünkre.
– Előrebocsátom, a hideggel szembeni érzékenység egyénenként nagyon változó. Minél egészségesebb, erősebb valaki, annál nagyobb hideget képes elviselni. De sokat számít a megszokás is. A lappok például –40 Celsius-foknál is képesek rénszarvas-bekecsben aludni a jégen. Ami megyénk lakosságát illeti: elsősorban a téli sportok, túrák szerelmeseinek, a kirándulások kedvelőinek kell fokozottan ügyelniük arra, hogy megóvják magukat a hideg ártalmaitól.
– Milyen egészségügyi következményei lehetnek az erős lehűlésnek?
– Abban az esetben, ha nem megfelelő az öltözékünk, ha túl hosszú ideig tartózkodunk a hidegben, a szelesre, párásabbra forduló időjárás még 0 Celsius-fok fölött is okozhat sérülést. Elsősorban az arcfelület van ennek kitéve (orr, fül), majd a végtagok ujjai gémberednek el. A hidegártalmak tulajdonképpen három csoportra oszthatók: beszélhetünk lokális, szisztémás lehűlésről, illetve fagyásról. A hőváltozás először a bőrt érinti. Hideg hatására összehúzódnak az erek. Lassul a szöveti anyagcsere, az oxigénhiány következtében a bőr kipirul, majd szederjessé válik. A fagyás első tünetei az idegrendszeren mutatkoznak meg. Először izgatottság, szapora pulzus jelentkezik, majd érzéketlenség, levertség, álmosság következik, s a veszély tudata ellenére is fásultan dől el az illető. Ilyenkor már csak az igen gyors és szakavatott segítség mentheti meg az ember életét. A halál oka ilyenkor a véredények erős összehúzódása következtében keletkező nagy vérbőség az agyban és a tüdőben, mely ott túl nagy nyomást okoz.
– Mi az első teendő?
– Amíg a segítség megérkezik, próbáljuk felmelegíteni a bajbajutottat. Csavarjuk be meleg takaróba, itassunk vele kevés, de meleg folyadékot. Dörzsölés csak elsőfokú fagyásnál javallott, hólyagos fagyásnál nem. Szárítsuk meg a lábakat, burkoljuk ruhaneműbe. Ismétlem, legfontosabb a megelőzés: viseljünk meleg, száraz, több rétegű ruhát, ami legyen kényelmes, a felső réteg lehetőleg szélálló. És még valami, téli túrákon semmiképpen ne fogyasszunk alkoholt és kerüljük a dohányzást is.
A fagyási sérülések fokozatai
Elsőfokú fagyás. Az elsőfokú fagyás a bőr fehéres, sárgás elszíneződésével jár, zsibbadó, égő érzés kíséri, néhány óra múlva vizenyő jelentkezhet. Napok múlva a fagyott testrészt borító bőr hámlani kezd, ami hetekig tarthat.
Másodfokú fagyás. A másodfokú fagyást a bővérűség, a vizenyő, majd körülbelül 12 óra múlva a hólyagképződés jellemzi. A hólyagokban víztiszta vagy fehéres folyadék van, a hólyagokat vérbő szegély veszi körül. A vizenyő egy héten belül eltűnik, a hólyagok 2-3 hét alatt beszáradnak és helyükön fekete pörk alakul ki. A pörk leválása után sérülékeny, vékony lesz a bőr. Jellemző, hogy a bőr érzőműködése megszűnik, fonákérzés, illetve fájdalom jelentkezik.
Harmadfokú fagyás. Harmadfokú fagyás esetén a bőr teljes vastagságában sérül, de érintett lehet a bőralja is. A viaszos színű területről zavaros váladék szivárog, a sérült terület határán hólyagok alakulnak ki, az egész fagyott testrész megdagad. Napok alatt kialakulhatnak a mélyebb szövetek elhalására utaló tünetek is. Fekete, kemény, száraz pörk alakul ki, ami végül leválik, és a bőrön fekélyek képződnek. A harmadfokú fagyást kifejezetten lüktető, nyilalló fájdalom kíséri.
Negyedfokú fagyás. Negyedfokú fagyás esetén a bőr, az izomszövet és a csont is elhal. Üszkösödés indul, a sérült szövet fekete, száraz, mumifikált.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.