Legutóbbi KISZó-kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink támogatják-e a hatnapos tanítási hetet? A nem reprezentatív, reakciógombos szavazáson mind a 91 válaszadó ellenezte a kezdeményezést.
Simon Rita
Englert Éva szerint megterhelő a kisiskolásoknak a plusz egy nap. Elfáradnak, ezért szükségük van a hétvégére, csak úgy mint a tanároknak is. A szülési szabadságon lévő pedagógus úgy véli, ha például az őszi szünet elmaradna, azzal jobban járnának, mint a hatnapos tanítással. Viszont a hatnapos tanítási hét még mindig jobb lenne, mint a távoktatás. A tiszapéterfalvai szakember hozzátette: ha a szombati munkanapok miatt később bő egy hónapig kimaradna az oktatás, nagyon nehéz lenne visszaszokni a gyerekeknek.
Németh Marianna azért nem támogatja az ötletet, mert szerinte a gyerekek így is túlterheltek. A gáti édesanya akkor sem támogatná a szombati tanítást, ha ez azt jelentené, hogy utána hosszabb ideig otthon lehetnének a gyerekek. Mint mondja, a 8. osztályos fia minden online órán részt vett, ugyanúgy tanult, mint az iskolában, a hétvége elengedhetetlen ahhoz, hogy feltöltődjön.
Sárközi Éva kifejtette, nem így kellene bepótolni a sok kimaradást. Az ötnapos tanítást helyesli, ugyanis a gyermekeknek szükségük van a pihenésre, és a legtöbb rendezvényre is hétvégén kerül sor.
– Nagycsaládosként egy-egy hétvégére, gyalogtúrára, csendesnapra csak ilyenkor tudunk elmenni, szükség van a kikapcsolódásra, arra, hogy együtt legyünk – mondja a badalói édesanya. – Jómagam óvodai munkás vagyok, egész héten dolgozom, nem szívesen mennék még szombaton is. Pláne, ha a fizetés is marad úgy, ahogy van.
A fizetés hasonlóan fontos szempont Gajdos Katalinnak is. A kezdő pedagógus elmondta, a hatnapos tanítás helyett inkább a tanterven kellene változtatni és jobban megfizetni a tanárokat.
– A háború megnehezíti a helyzetet azok számára, akik beutaznak a városban, hiszen számos buszjáratot megszüntettek, szombaton nem is nagyon van mivel közlekedni – magyarázza a Nagyberegen dolgozó fiatal. – A távoktatás során sem tanultak sokat a gyerekek, nem hiszem, hogy a hatnapos oktatás többet érne. Felesleges. Tanárként nem bírnék heti hat napot dolgozni egyhuzamban, szükség van a szabadidőre.
Szilágyi Péter: a külhoni magyar oktatás versenyképessé vált
Az ukrán oktatási minisztérium még nyáron tette közzé javaslatait arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmények augusztus 15-től kezdjék meg a tanítást, a középiskolákban pedig tanuljanak szombaton is annak érdekében, hogy a hideg beállta előtt befejezzék a félévet. A második félévet pedig ennek függvényében 2023. február 15-től javasolják megkezdeni, így jelentősen spórolhatnának a fűtéssel. Az ukrán törvények szerint a tanév nem lehet kevesebb 175 tanítási napnál, s az szeptember elseje és július elseje között kell hogy megvalósuljon.
Szilágyi Péter: a külhoni magyar oktatás versenyképessé vált
A Szürtei kistérségben megpróbálkoztak a hatnapos munkahéttel. Szeptember harmadik hetétől vezették be, ám csak két szombaton volt tanítási nap, a döntést ugyanis visszavonták.
– A minisztérium ajánlásait követve próbálkoztunk meg az újítással, hiszen senki nem tudja, hogy lesz-e fűtés télen vagy sem – kezdi Pekár Tünde, a kistérség oktatási osztályának vezetője. – A térségben 11 oktatási intézmény működik, 7 iskola és 4 óvoda. Úgy terveztük, ha szombaton is tanulunk, akkor december 8-án véget ér a félév és január 9-ig otthon lehetnének a gyerekek. Viszont ez a megoldás nem igazán tetszett a szülőknek és a gyerekeknek. Kénytelenek voltunk visszatérni az ötnapos munkarendre, mert a diákok egyszerűen nem jöttek iskolába, nem volt kit tanítani. Minden visszaállt a régi kerékvágásba, az őszi szünetet is megtartjuk. Ha esetleg nem lenne fűtés, akkor távoktatást vezetünk be, de egyelőre úgy néz ki, minden adott ahhoz, hogy október 17-től bekapcsoljuk a fűtést. Megvan a szerződésünk a gázszolgáltatóval, most zajlik a fűtési rendszerek ellenőrzése, ahol szükséges, kicseréljük a kazánt. Minden iskola gázfűtésre van berendezkedve, ezért alternatív megoldással, például fatüzeléssel, nem tudunk operálni. Reméljük, nem is lesz rá szükség.
Szilágyi Jána, a Tiszaújlaki 2. Sz. Széchenyi István Középiskola igazgatója megkeresésünkre elmondta, maradtak az ötnapos változat mellett, nem tartják célravezetőnek a szombati tanítást. A lánya heti hat napot tanul Nagyszőlősön, tapasztalja, mennyire nehéz és fárasztó. Mint mondja, tartják magukat a hagyományos rendhez és egyelőre nem gondolkodnak a jövőn, mert „még azt sem tudjuk, holnap mi lesz, nemhogy a fűtési szezonban”.
A legtöbb országban az energiaválság ellenére is ragaszkodnak az 5 napos tanítási héthez, de például Magyarországon már vannak olyan iskolák, ahol a rezsiemelés miatt hatnapos lett a tanítás. A szombati iskolába járással és az őszi szünet eltörlésével azt szeretnék elérni, hogy hosszabb legyen a téli szünet és addig se kelljen fűteni az intézményt. Sokan ezzel kapcsolatban arra panaszkodnak, hogy szülőként ugyanúgy csak 28 nap szabadságuk van, így nem tudják megoldani a hosszabb téli szünet idején a gyermekek felvigyázását.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
