Újabb premierre került sor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. Ursula Jones A királykisasszony, akinek nem volt birodalma című darabja került bemutatásra. Az előadás nem mindennapi, ugyanis a színészek mellett kiemelt szerepet kapnak a tárgyak, jelként funkcionálnak, a köveken és ládákon látható illusztrációk darabja Zsell Diána keze munkái. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak készült mű szereplői, Vass Magdolna, Gál Natália, Sőtér István, Ferenci Attila és Rajkó Balázs több mint egy hónapon át készültek a bemutatóra.
Hegedűs Csilla
– Azt gondolom, nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor háborús helyzetben, légiriadókkal tarkított mindennapjainkban úgy döntöttünk, meseelőadást viszünk színre. Felmértük az igényeket, a lehetőségeket, és első körben a gyerekekhez próbáltunk szólni, hisz ők a kárpátaljai magyarság reménysugarai – fogalmazott Sin Edina, a teátrum megbízott igazgatója. Hozzátette, hatalmas összefogás eredményeképpen jött létre az előadás. Budapesti rendező és külföldi szerző is segített minket, Örkény István szerzői jogi hagyatékának gondozói hozzájárultak ahhoz, hogy az általuk felajánlott összegből egy meseelőadás készüljön a kárpátaljai magyar gyerekek számára. – Színházunk tehát ismét megmutatta erejét, hiszen megtapasztalhattuk, hogy a háborús helyzet, a sorozatos légiriadók ellenére is tud valami szépet, lelket simogatót nyújtani.
És azt az üzenetet szerettük volna átadni, hogy a beregszászi magyar színház működik, dolgozik, és tervez – mondta az igazgató.
A rendező, Gyevi Bíró Eszter munkájával sokadszor szerzett örömöt a kárpátaljai magyar gyerekeknek, hiszen végre ismét gyermekkacajtól volt hangos a színház.
– A háború meglehetősen átrendezte a viszonyokat nemcsak politikai, hanem kulturális szempontból is, ugyanis a kultúra háttérbe szorult. Éppen ezért nagyon örülök annak, hogy Sin Edina mindezek ellenére aktívan részt vesz az olyan projektekben, melyek a feszült helyzetben is adnak vigaszt, egy kis jókedvet a kárpátaljaiaknak.
De azt hiszem, akiket a leginkább óvni kell a borzalmaktól, azok a gyerekek, hiszen ők a jövő, ezért van nagy szükség arra, hogy a támaszuk legyünk – mondta a rendező.
– Mikor láttak hozzá az előadás elkészítéséhez?
– A beregszászi színház nyáron jutott egy kis lélegzethez, és akkor keresett meg Edina a felkéréssel. Mondanom sem kell, nagyon kevés időm volt még arra is, hogy kiválasszam azt a mesét, mely szórakoztató és a mostani helyzetben talán még aktuális is.
– Így esett a választás A királykisasszony, akinek nem volt birodalma címűre.
– Igen, és azt hiszem, már maga a cím is igazolja a bizonytalanságot, és ilyenkor nincs más, mint a belső értékek felé fordulás, hogy mentsük az elmét és a lelket. Ez a mese egy lányról szól, aki lehetne akár fiú is, mert a párkaraktere az udvari bolond, aki oda megy és ott dolgozik, ahol éppen szükség van rá, s mindeközben a királykisasszony is állandóan vándorol, mert nincs birodalma. Mindennek ellenére a lány megmarad szépnek, épnek, figyelmesnek, az értékek képviselőjének. Nagyon fontos volt, hogy egy olyan történetet válasszak, amely reményt ad a gyerekeknek. Emellett a meséhez színházpedagógiai foglalkozást is kapcsoltunk, az pedig aszerint változó, hogy milyen korosztályúaknak mutatják be a darabot. Egyébként nagycsoportos óvodás és alsó osztályos gyerekeknek ajánljuk.
A premier a tesztközönséggel nagyon jól sikerült, a gyerekek nagyokat nevettek a színészek játékán, főleg az udvari bohócon, akit Rajkó Balázs alakított. A meseelőadást a tervek szerint hamarosan számos kárpátaljai magyar tanintézményben bemutatják, a Felső-Tisza-vidéktől egészen az Ung-vidékig.
