Maradjunk még a folyóknál!
Míg a Duna a kék, a Tisza a szőke jelzőt érdemelte ki. Trianon keserve a dalszerzőket is írásra késztette, a „Szőke Tisza haragjában megárad” kezdetű hazafias dal Bagdy István tollát dicséri. Ugyancsak a magyar tragédia szülte Szalóczi Ádám „Ott ahol zúg az a négy folyó” című nótáját.
Ezeket a dalokat ugyanúgy tiltották a kommunizmus idején, mint a németek Die Wacht am Rhein (Az őrség a Rajnánál) című katonadalát. A refrénje igencsak buzdító: „Drága haza, nyugodt lehetsz,/Szilárdan áll és hűséges az őrség, az őrség a Rajnánál!”
A Rajnától látogassunk el a szomszédba, Csehországba! Smetana hat szimfonikus költeményből álló ciklusának legismertebb darabja a Moldva. Kicsit talán elcsépelt is, a másik öt művet háttérbe szorította. Nincs nap, hogy fel ne csendülne a komolyzenei csatornákon.
Franciaországba lépünk. Puccini A köpeny című egyfelvonásos operája a Szajnán játszódik, s a szocializmusban az első „munkásoperaként” emlegették. A cselekménye egy uszályon játszódó szerelmi háromszögről szól, a történet természetesen tragédiába torkollik. Párizs folyója számos francia dalban és sanzonban is felbukkan, s Szörényi Levente Utazás című albumának is szereplője.
Ami nekünk a Duna, az az oroszoknak a „Volga anyácska”. Balakirev dalgyűjteményében szerepel, a Zúg a Volga című hajóvontató dal, a számot Saljapin vitte igazán sikerre, s az basszusa szárnyán terjedt el a világon. Sokszor, némi mulatozás után, magam is szívesen bömböltem, csillogtatva mély hangomat. Muszorgszkij Hovanscsina című operájának előjátéka a Hajnal a Moszkva folyó felett alcímet viseli. A legszebb orosz nyitány gyakran önálló zenekari darabként is elhangzik.
Míg a Volgát Saljapin énekelte meg, addig az amerikai basso profondo (mély basszista) Paul Robeson az Egyesült Államok leghosszabb folyóját a Mississippit tette hallhatatlanná az ének nyelvén. A köztudatban a dal spirituáléként él, pedig egy, a húszas években bemutatott musical slágere volt. A fekete művész, akit itthon a „béke énekeseként” emlegettek, másik híres száma, a Zúg a folyó talán a legismertebb spirituálé, s számos feldolgozása a magyar kórusmozgalomban is népszerű.
Ferde Grofé amerikai zeneszerző különösen vonzódott a vizekhez. A Mississippi szvitet 1926-ban komponálta, a négytételes műben a forrástól New Orleansig követi a folyamot. A Hudson-folyó szvitet rá három évtizedre mutatta be, s a darab számos hangfelvételen elérhető.
Ázsia se maradjon ki a sorból, az elektronikus zene fenegyereke Erich Zann a Mekong Deltát énekelte meg, megértem rajongását, magam is nagyon szép napot töltöttem a csodás környezetben. A Jangce és az Indus folyót dicsőítő dallamoknak se szeri se száma, de az európai hangversenytermekben elvétve kaptak helyet.
Csermák Zoltán
