A napokban hamisítatlan, teljes valójában megérkezett a tél. A mezőket fehér takaró fedi, éjszakánként mínuszok járják és ilyenkor a természetkedvelő ember szeme óhatatlanul is a vékony ágakon tornázó énekesmadarak felé fordul. Vajon hogyan tudnék segíteni nekik? – teszik fel a kérdést az emberek. A KISZó a téli madáretetés mikéntjéről kérdezte a szakembert, Dr. Potyish Lajost, az Ungvári Nemzeti Egyetem biológia tanszékének docensét.
– A téli mínuszok leküzdéséhez milyen kalóriamennyiségre van szüksége a madaraknak?
– Elsősorban azt kell eldöntenünk, milyen madárfajok számára szeretnénk ingyen konyhát nyitni. A cinkefélék, csuszkák, megyvágók és fakopáncsok számára a legegyszerűbb megoldást az olajos magvak jelentik. Az aprószemű olajnapraforgó és a dióbél kiváló táplálék lehet számukra. Azt kell ugyanis szem előtt tartanunk, hogy a hideg leküzdéséhez komoly kalóriamennyiség szükséges, amit csak az olajos magvak, és esetleg a szalonna meg a faggyú tud számukra biztosítani. E két anyag kombinálásával érdemes lehet úgynevezett „madárkalács”-ot készíteni. Ez azt jelenti, hogy a megolvasztott marha- vagy birkafaggyúba napraforgót vagy esetleg mákot és kendermagot keverünk, aztán ezt a masszát formába (kisebb virágcserépbe, ócska csészébe) öntjük és kihelyezzük a madarak látogatta helyekre.
– Említette a kendermagot és a mákot. Ezek szerint egyes madarak rákaptak a drogra?
– Nem, ez egyáltalán nincs így, viszont az olyan pici csőrrel rendelkező, kistermetű madarak mint a tengelicék vagy a függő cinege csak ezeket az apró magvakat tudják feltörni, megemészteni, hasznosítani. Az ipari kender magva és a konyhai felhasználásra szánt mák pedig minden, csak nem drog.
– Telente városainkban egyre több a fekete-, énekes- és léprigó. Nekik mit adhatunk?
– Elsősorban alma- vagy körteszeleteket, de a durvára darált húst sem vetik meg. Egy dologra viszont minden madárfaj téli etetésénél figyelnünk kell. A kihelyezett takarmány nem lehet sózott, mert a szárazföldi madarak emésztőrendszere nem tudja kiválasztani a konyhasót. Ez értelemszerűen mérgezést és elhullást okozhat. Nem szabad továbbá kenyeret vagy péksüteményt használni madáretetésre, mivel ezek a táplálékok a madárbegyben megerjednek, és szintén elhulláshoz vezetnek.
– Pedig a Tiszapéterfalva környékén évek óta áttelő bütykös hattyúk örömmel fogadták a kenyeret…
– Hattyúk és általában vízimadarak esetében 1-2 alkalommal némi kenyér még nem okoz gondot, de számukra is van egészségesebb táplálék. Ahol hattyúk, vadrécék és társaik emberközelben telelnek, a legjobb segítség a zöldségfélékben van. Csíkokra vágott sárgarépa, burgonya, káposzta vagy esetleg cukorrépa ilyen esetekben a jó megoldás. Nagy hideg esetén némi kukorica kiszórásával is sokat tudunk segíteni, de a vízimadarak etetését sem szabad a kenyérre alapozni. A kényszerű kenyérdiéta vízimadaraknál ugyanis az úgynevezett „angyalszárny-betegség” megjelenését okozza, ami a szárnytollak elkorcsosulását és a röpképesség romlását, esetleg elvesztését okozza. Összességében aranyszabályként azt mondhatjuk, hogy a természetes táplálékokhoz leginkább hasonló takarmányt kell biztosítanunk. Ha pedig elkezdtük környezetünkben a madarak etetését, azt március elejéig napi rendszerességgel kell folytatnunk. Amennyiben mindezt nem tudjuk biztosítani, akkor inkább bele se vágjunk a téli madáretetésbe, mert több kárt teszünk, mint hasznot.
Matúz István
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
