Kijev tétlenségét megelégelve az európai parlamenti képviselők egy csoportja suhintott egyet az ostorával. A nyomásgyakorlás eredménye, hogy 2020 helyett három évvel meghosszabbították a magyar tannyelvű iskolákat fenyegető törvény nyelvi cikkelye bevezetésének időpontját. Ehhez képest furán hat, hogy a szakminiszter már most az államnyelv használatára szólította fel az oktatási intézmények dolgozóit.
Az EP-képviselők lépése
Az európai parlamenti képviselők az Ukrajnában élő kisebbségek védelmére, az ukrán oktatási törvény jogszűkítő folyamatára hívták fel az uniós vezetők figyelmét és arra kérték őket, gyakoroljanak nyomást az ukrán kormányzatra a kérdés mielőbbi rendezése érdekében – közölte Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP kárpátaljai EP-képviselője.
Az MTI közleménye szerint Bocskor Andrea arról tájékoztatott a napokban, hogy kezdeményezésére az Európai Parlament (EP) magyar, román, szlovák, bolgár és lengyel képviselői az ukrán oktatási törvény ügyében közös levelet írtak Antonio Tajaninak, az EP elnökének, Federica Mogherininek, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Johannes Hahnnak, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosnak.
A néppárti politikus a levél kapcsán kijelentette, annak ellenére, hogy minden fél a Velencei Bizottság véleményét várta és az ukrán elnök is kijelentette, hogy végre fogják hajtani azt, két hónap elteltével sem látszik semmilyen előremozdulás az ügyben. Holott a bizottság szakértői a törvény jogszűkítő volta mellett foglaltak állást és megoldásként a 7. cikk módosítását javasolták egy kiegyensúlyozottabb és pontosabban megszövegezett változattal.
Három év haladék…
A parlamenti képviselők megmozdulására rövidesen érkezett is a válasz. A minap Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter Cristian-Leon Turcanuval, Románia kijevi nagykövetével folytatott megbeszélésén kijelentette: a kijevi oktatási minisztérium elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltaknak a bevezetéséig. (A törvény rendelkezése szerint az egyébként 2020 szeptemberétől lépne életbe.)
Azt viszont nem ismerték el, hogy a döntés a külföldi reakciók miatt született volna. A miniszter állítása szerint azért határoztak így, hogy minden ukrán állampolgárságú gyermek – nemzetiségétől és lakhelyétől függetlenül – magas szinten sajátíthassa el az ukrán nyelvet.
…addig is: csak ukránul
Mindeközben, a „színfalak mögött” Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának vezetője 2018. február 1-jei keltezéssel 1/9-74. iktatási számmal levelet küldött a megye állami oktatási főosztályoknak – tájékoztat a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont.
A hivatalos miniszteri levél első bekezdésében a következő olvasható: „Ukrajna Alkotmánya és oktatási törvénye értelmében az oktatási folyamat nyelve az oktatási intézményekben az államnyelv”.
Miközben tehát Lilija Hrinevics azzal eteti a nemzetközi és hazai közvéleményt – konstatálja a kutatóközpont –, hogy az oktatási tárca kész eleget tenni a Velencei Bizottság az oktatási törvényre vonatkozó állásfoglalásában foglaltaknak, és 2023-ig meghosszabbítja az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelye alkalmazásáig, hivatalos levélben gyakorol nyomást az oktatási intézményekre, és így emlékezteti őket: az új törvény értelmében ukránul kell tanítaniuk.
A levélben azonban még ennél is tovább megy a miniszter asszony. Az oktatási intézmények dolgozóinak – az óvodától az egyetemig, illetve az intézményvezetőktől kezdve a pedagógusokon, adminisztratív munkatársakon és portáson át egészen a takarítókig – munkaidőben az államnyelvet kell használniuk, az órákon kívül is.
Öt év halasztás ide vagy oda, a végkimenetel nem változik – vélekedik Spenik Sándor, az ungvári egyetem Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézetének igazgatója.
– Mit eredményezhet a halasztás?
– Ez csak egy kijelentés volt. Addig, amíg törvényben nem szabályozzák, nem alapozhatunk rá. Az, hogy meghosszabbították három évvel az átmeneti időszakot, jobb mint a semmi, viszont alapvetően nem változtat a lényegen. Azok a problémák, amelyek a kárpátaljai magyar oktatás létére nehezednek, fennmaradnak.
Az EBESZ támogat
Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa a héten Ungváron járt, ahol Kárpátalja vezetőivel és az ukrán külügyminiszter-helyettessel egyeztetett az új ukrán oktatási törvény alkalmazásáról.
A kisebbségi főbiztos a megbeszélésen azt mondta, az oktatási törvényt meg kell vitatni a közösséggel, megfelelő módon kell tájékoztatni róla, hogy elkerülhető legyen a vele kapcsolatos viták politizálódása. A jogszabálynak kiegyensúlyozottnak kell lennie, és biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogát az anyanyelven történő tanuláshoz, egyúttal biztosítania kell az államnyelv megfelelő szintű tanulását – áll az MTI beszámolójában.
Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarok meg akarják tanulni az államnyelvet, de meg kell érteni, hogy az ukrán és a magyar különböző nyelvcsaládokhoz tartozik, ezért módosítani kell az államnyelv oktatásának módszertanát, mivel a magyaroknak nem lehet anyanyelvként tanítani az ukránt, amely számukra idegen nyelv. Rámutatott, hogy a kárpátaljai magyar közösséggel az oktatási törvényről annak elfogadása előtt, és nem utána kellett volna konzultálni, hiszen az nem az ukránok, hanem a kárpátaljai magyarok számára jelent problémát.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
