Mint arról beszámoltunk, március-április folyamán, hat héten át zajlott a Kárpáti Igaz Szó médiatanfolyama. A Tiéd a Szó kurzuson tizennégy diák vett részt, akik betekintést nyerhettek a média világába, megismerkedhettek az újságírás rejtelmeivel, előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon tapasztalhatták meg a zsurnalisztika szépségeit. A médiatanfolyamon elkészített házi feladataik mellett amolyan vizsgamunkaként az ő feladatuk volt összeállítani a Kárpáti Igaz Szó negyedévente megjelenő ifjúsági magazinját is. A mostani Vitamin+ tehát a médiatanfolyam résztvevői írásaiból, szerkesztésükben állt össze.
Posták Attila fafaragómester, vállalkozó. Vallja: egy álom megvalósításához elsősorban elszántságra, akaratra és egy támogató nőre van szükség. Feleségével, Erikával együtt vezetik családi vállalkozásukat.
A történet 18 éves korában kezdődött, amikor is nemcsak barátnőjébe, de a fafaragásba is beleszeretett. Feleségének édesapja ugyanis fafaragó. Az alapok elsajátításában tehát apósa és az ő műhelye segítette. Első saját készítésű tárgyát viszont még a leendő após tudta nélkül készítette, megvárta, míg a „terep” tiszta lesz és egy fénykép alapján elkészítette az alkotást, amit másnap már el is adott.
Attila elmondása szerint egész életében csak azzal dolgozik, amit a legjobban szeret, vagyis a fával. Az alapanyag nem változott, munkahelyei viszont igen: az iskola végeztével a Tiszapéterfalvai IKEA cégnél kezdett, aztán egy fűrésztelepen folytatta. Ezt követően ajándéktárgyak gyártásába kezdett – apósa és felesége közreműködésével. Két év után viszont környezetváltásra volt szüksége, így feleségével külföldre mentek „szerencsét próbálni”. Attila az itt eltöltött idő alatt nem riadt meg a kihívásoktól: ha épp nem tetőre mászott, akkor kalapácsot ragadott. Hét év után viszont hazatértek. A férfi ekkor úgy döntött, többé semmi mással nem szeretne foglalkozni, csakis a fafaragással.
Nejével családi vállalkozásba vágtak. Nyolc éve pedig ebből élnek. A munkák elkészítésekor Erikáé a tervezés, az írás, a rajzolás és a festés, Attiláé pedig a „fizikálisabb rész”- a faragás és összerakás. Amellett, hogy a munka bizonyos része a feleségéé, az évek során rengeteg bátorítást és lelki támogatást is kapott tőle, ami nélkül mára nem lenne az, aki.
Nagyon nagy eredménynek tekinthető az, hogy jó pár éve már csak a megrendeléseket tudja teljesíteni. 6 db fafaragó késsel indult, azóta pályázatokon bővíthette műhelyét és felszerelését, az évek során a repertoár is szélesebb lett, így a vevők igényeit mindinkább ki tudja elégíteni.
A fiatal tehetségeknek azt tanácsolja, hogy merjenek nagyokat álmodni, és a megvalósítás felé vezető úton se hátráljanak meg, hiszen ha valaki azt csinálja, amit szeret, arra nem munkaként és teherként tekint.
Dobán Vivien,
a médiatanfolyam résztvevője
