Melyek a legégetőbb környezetvédelmi problémák?

1972. június 5 – 16 között zajlott az első „Ember és bioszféra” nevet viselő környezetvédelmi konferencia Stockholmban, az ENSZ szervezésében. A világszervezet közgyűlése június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvánította. Legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés következményeire. Mi is viseljük a szennyezettség terheit? – kérdezte a KISZó Szanyi Szabolcsot, a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnökét.

– Jelenleg számos olyan globális problémával kell szembesülnünk, amelyek kihathatnak jövőnk alakulására. Ezek közül legjelentősebbek a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, és a műanyag-szennyezés. A Föld éghajlata óta folyamatosan változik, azonban a jelenleg zajló változás – amely elsősorban az emberiségnek köszönhető – az eddigieknél sokkal gyorsabban megy végbe. Meg kell értenünk, hogy a globális klímaváltozás nemcsak annyit jelent, hogy növekszik a hőmérséklet, számos más időjárási jelenséget is befolyásol. A mérsékelt övben – ahol mi is élünk – egyre gyakoribbá váltak a heves csapadékesemények (ahogy azt tapasztalhattunk idén tavasszal is), amelyek többek között heves árvizek kialakulását eredményezhetik.

– Vidékünkön mi okozza a legnagyobb gondot?

– Az éghajlatváltozás negatív hatásai − főként az utóbbi időben − nálunk is megfigyelhetőek. A nagy parcellás, sűrűn vegyszerezett mezőgazdálkodás és a fokozódó fakitermelés a vadon élő állat- és növényfajok eltűnését eredményezik. Vizsgálataink alapján az elmúlt öt év alatt öt nappali lepke faj tűnt el a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum területéről. Mégis a legnagyobb problémát a műanyag hulladék jelenti. Mivel a legtöbb településen nincs irányított szemétszállítás és nincs sem hulladékfeldolgozás, sem újrahasznosítás, ezért az csak folyamatosan gyűlik, a lerakók mérete növekszik. Még nagyobb gondot okoz, hogy egy csapadékosabb év során egyes tárolók területét elönti a víz, amely ha visszahúzódik, akkor a hulladék – főleg PET palack – zömét magával viszi. Az úszó hulladék egy része előbb-utóbb az óceánokba kerül, ám egy jelentős része lerakódik az ártérben, illetve bemosódik a talajba. 2018-ban már a Tiszából is kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét.

– Milyen megoldási alternatívák jöhetnek szóba?

– Falusi környezetben a biológiai sokféleség csökkenésének mértékét a hagyományos művelési módok alkalmazása befolyásolhatja. A hagyományos növénytermesztés, a rétek és gyepek legeltetése, illetve évi 1-2 alkalommal történő kaszálása csökkenti a gyomosodást, növeli az őshonos fajok számát. A kiskertekbe különböző virágok ültetése,vetése. A vegyszerhasználat minimalizálása. Ezek mind olyan dolgok, amelyek nagyon kis ráfordítással jelentős pozitív hatást válthatnak ki.

– Egy átlagháztartás mivel járulhat hozzá a természet megóvásához?

– A hulladék csökkentésének egyik legjobb módja, ha például bevásárlás alkalmával a szupermarketben vagy a piacon nem használunk műanyag zacskót vagy szatyrot. Ha viszünk magunkkal kosarat vagy vászontáskát, azzal jelentősen csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. Különösen fontos, hogy az újrahasznosítható hulladékot külön gyűjtsük, illetve minden szerves anyagot komposztáljunk. Ezeket bármelyik átlag háztartás különösebb ráfordítás nélkül betarthatja.

– A környezetvédelemről beszélni manapság nagy divat lett. Mi a helyzet a tenni akarással?

– Annak ellenére, hogy ezek a változások különösebb ráfordítás nélkül kivitelezhetőek lennének, a gyakorlatban csak nagyon elenyésző részben valósulnak meg. Az interneten a szociális hálón divatosak ezek a témák mégis, ha gyakorlatban kellene tenni valamit, akkor több milliárd ember gondolja magában, hogy az Ő tette önmagában kevés a változás eléréséhez, és itt bukik el a dolog.

Bara Tünde

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó