A mai fiatalokat nagyon sok hatás éri. Olvasnak erről, fotót látnak arról, videót néznek amarról, és sokan azt sem tudják, mire is figyeljenek. Óriási hatással vannak a Z generációra az energikus véleményvezérek (influenszerek), a tökéletességre törekvő bloggerek, és minden, amit a világháló ont magából.
Egy-egy szokatlan irányvonalat, érdekesnek tűnő tevékenységet a végtelenségig tudnak hájpolni (felhajtást csinálni neki), de sokan nem is értik a mögöttes tartalmat.
Egyre több csapból folyik a környezetvédelem, a bolygónk iránt aggódók sokféleképpen próbálják felhívni a figyelmet: a huszonnegyedik órában vagyunk, le kell állnunk a Földünk pusztításával.
Sokan amiatt választják a vegán életmódot, hogy csökkentsék a vízlábnyomukat, mivel – mint ahogy azt a Föld Napja Alapítvány kiszámolta – 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak fel, mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. Például 1 kg búza 1700 liter, 1 kg krumpli pedig csak 280 liter vizet igényel. 1 kg marhahús átlag 15 000 liter vizet emészt fel az állatok etetésére használt termény vízigényét is beleértve. Hihetetlen, de egy nagy adag steak csaknem 107 fürdőkádnyi vizet rejt.
A másik oldal, a húsfogyasztás mellett voksolók, azzal támasztják alá döntésüket, hogy teljes értékű fehérjéket tartalmazó élelmiszerek fogyasztására –ide tartoznak a húsok is – minden nap szükségünk van, mivel olyan alapvető testépítő vegyületeket tartalmaznak, amit mással nem lehet helyettesíteni. Felnőttkorban a mérsékelt, napi 10-20 dkg mennyiségű húsfogyasztás nem ártalmas, kifejezetten szükséges a szervezet működéséhez. Fehérjehiány esetén gyengül a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, csökken az immunrendszer működése, állítják.
Vidékünkön, ahol a legtöbb háztartásban tömve van a mélyhűtő sertéshússal, és úton-útfélen fastfood (gyorskajálda) kínál legalább háromféle húsos hamburgert, egyre több az olyan étterem, ahol kedveznek a vegetáriánusoknak is. Többen át is tértek már a vegán életmódra. A tolerancia jegyében megkérdeztünk néhány fiatalt, mondja el pro és kontra véleményét a vegetarianizmusról és a húsfogyasztásról.
Gődi Szabrina fél éve nem eszik húst. Elmondása szerint azóta sokkal boldogabb, és az életmódváltás segített a betegsége leküzdésében is. Az állatok, a vízhiány, a bolygó, a béke, és számos egyéb dolog miatt döntött emellett az életforma mellett. Rengeteget tanulmányozta a témát, sokat tud a vegetarianizmusról.
– Mikor és miért váltottál a vegán életmódra?
– Nem is gondoltam volna, hogy ennyire káros a hús a szervezetemre. Elképesztő, hogy milyen változáson ment keresztül a testem, mióta vega vagyok. Szerintem igaz a mondás: az vagy, amit megeszel.
Nem fér a fejembe, hogy eddig halott tetemeket ettem meg…
– Milyen változásokat vettél észre?
– Mielőtt vegetáriánus lettem, olyan brutális étvágytalansággal küzdöttem, amit sem gyógyszerek, sem vitaminok nem tudtak enyhíteni, illetve ami szépen lassan elkezdett átfordulni anorexiává. Az orvosok szerint ez lett volna a vége. Aztán – fél éves átállással – vegetáriánus lettem, és ez a betegség nyomtalanul eltűnt. Gyermekkoromtól kezdve hajlamos voltam a savtúltermelésre, rengeteg gyógyszert szedtem a csökkentése érdekében. Mióta vegetáriánus vagyok ez a betegség is elmúlt. Nem kell savlekötőt szednem.
Gyönyörűen kitisztult az arcom, elkezdett nőni a hajam, a körmöm.
Értelemszerűen semmilyen konkrét bizonyíték nincs arra, hogy ez a vegetáriánus életmód miatt történt, de az egybeesés felettébb látványos… Körülbelül egy hónap vegetáriánus étrend után érezhetően nőtt mind a fizikai, mind a mentális teljesítőképességem. Ez, és az a szándék, hogy nem szeretnék semmilyen formában és módon hozzájárulni egy állat levágásához vagy kizsákmányolásához, vezetett oda, hogy vega lettem.
– Rendszeresen sportolsz. Mivel pótolod a húst és a tejet?
– Nagyszüleink és szüleink nem szándékos félrevezetése, és az élelmiszeripar konkrét hazugsága csupán, hogy a húsra, tejtermékekre, tojásra szükségünk van. Semmilyen állati eredetű fehérjére nincs szüksége a szervezetünknek, növényi úton minden pótolható. Megdöbbentően kevés fehérje kell egy felnőtt embernek, akár edzés mellett is. A nem, a testtömeg, az életkor, az egészségi állapot és az izomtömeg is befolyásolja, hogy mennyire van szükségünk. Az interneten minden adatot megtalálhatunk.
Rengeteget olvastam azokról a növekedési hormonokról, antibiotikumokról és egyéb gyógyszerekről amiket az állatok kapnak a vágósúly mielőbbi elérésének érdekében, és ezek bomlásanyagait bevisszük az állati eredetű ételek fogyasztásával.
– Mennyire költséges az alternatív ételek beszerzése?
– A késztermékek drágák. A vegán készitalok, pudingok stb. sokba kerülnek, de ha otthon készítjük el, olcsón megúszhatjuk. Ésszel kell csinálni, nem avokádós quinoa-salátát enni gránátalmás rizstejszínhabbal.
– A barátaid, ismerőseid hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy te vegán vagy?
– A saját szemükkel látják rajtam a megdöbbentő változást. És nagy örömömre az anyukám, a nővérem és néhány barátom sem eszik már húst.
– Állatokon tesztelt sminket sem használsz? Az élet minden területén, nem csak az ételekben vagy vegán?
– Pontosan! Semmihez nem nyúlok és nem látogatok, ami állati eredetű, velük kapcsolatos. Beleértve a mézet, állatkertet, a cirkuszt, a bőrt, a szőrmét és az olyan termékeket amiket állatokon teszteltek. Rengeteg márka nem tesztel állatokon, van miből válogatni.
Az efféle dolgokat Veres Márk is ellenzi, reméli, minél előbb betiltják az állatokon való teszteléseket, és megszűnik a felesleges állatpusztítás. A nagyszőlősi fiatalember viszont el sem tudná képzelni az életét húsfogyasztás nélkül.
– Szerintem azért fontos a hús fogyasztása, mert több benne a protein, valamint a benne megtalálható elemek nélkül az emberek nem kapják meg a kívánt energiát.
– Nem lehet mással pótolni azt, ami a húsban van?
– Köztudott tény, hogy a „vegaság” elterjedésével és népszerűségével megjelentek olyan vegetáriánus étrendek/kiegészítők melyek képesek annyit adni, mint ha húst fogyasztana az ember. Azonban ezek az étrendek és annak kiegészítői folyamatos figyelmet és vizsgálatokat igényelnek.
– Hogyan viszonyulsz a vegákhoz?
– Nincs sok vegán ismerősöm, viszont nem ítélem el őket, mindenkinek szíve joga hogy mivel táplálkozik, ameddig azt nem erőszakolja másra.
Én azonban nem tudom az életemet elképzelni hús fogyasztása nélkül.
– Mindennap eszel húst?
– Igen, nem jut eszembe olyan nap amikor ne ettem volna. Szükségesnek érzem, hogy beiktassam az étrendbembe, hogy megfelelő mennyiségű proteint kapjon a szervezetem, különböző étrendkiegészítők nélkül.
– A sport miatt van rá szükséged?
– Gyerekkoromban nagyon sokat fociztam, kosaraztam, még karatéra is jártam, de egy hosszabb kórházi látogatás után egyszerűen nem volt kedvem sporttal foglalkozni. Most viszont el szeretnék kezdeni valamit űzni.
– Sok vegán azt mondja, barbárságnak számít megenni az állatokat.
– Szerintem nem. A haszonállatok eleve nem lennének,
hogyha az ember idővel nem enné meg (a tehén és a csirke se él el a szabadban emberi erőforrások nélkül, mivel csak a tapláléklánc fenntartását szolgálják).
Nem azt mondom, hogy meg kell kínozni őket, de a természetben az erősebb túlél, a gyengébb meghal, ez az emberek előtt is így volt.
– Te mit próbálsz tenni a környezetvédelem érdekében?
– Sosem szemetelek, elítélek mindenkit, aki ellenkezőképp cselekszik. Semmilyen körülmények között nem pazarolok vizet. Zavar, amikor valaki megnyitja a csapot fogmosás közben, és több liter víz folyik ki… Folyamatosan törekedni kell a pazarlás mellőzésére, és nem szórakozásból kínozni és ölni állatokat, csakis táplálkozás céljából.
Kardos Andrea is igyekszik minél környezettudatosabban élni. A tizenkilenc éves tiszapéterfalvai lány a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnöki szakán tanul. Véleménye szerint nem csak a húsfogyasztás káros az ökoszisztémára.
– Te sem egyik, sem másik életmódot nem ítéled el.
– A vegetáriánusok vállalkozása és célja számomra példaértékű és tiszteletreméltó.
Azonban az, ahogyan egyes állatvédők „népszerűsíteni” próbálják ezt az életformát, már kezd negatív érzéseket kiváltani belőlem. Kárpátalján a lakosság nagyobb része jövedelem-kiegészítés céljából tart otthon jószágokat.
Kérdezem én, hogyan mondjuk nekik azt, hogy ne öld meg az állatot, mert ő is élőlény?
Szerintem annyit tudunk tenni ez ügyben, hogy nem támogatjuk az intenzív állattartást, ahol az állatok ténylegesen szenvednek, nem úgy, mint Jóska bácsi udvarán a csirkék…
– A vegán életmódot gyakran a környezetvédelemmel hozzák összefüggésbe. Azon kívül, hogy nem eszünk húst, mivel óvhatjuk még a környezetünket?
– Közgazdasági előrejelzések alapján 2050-re a világ lakossága eléri a 8 milliárd főt, aminek következménye az is, hogy a harmadik világ éhező népessége is növekedni fog. Rengeteg problémával nézünk szembe, kihívás még az ivóvízkészlet apadása, a termőföldek csökkenése, a szakemberek hiánya…
A vegánok gyakran emlegetik a szarvasmarhatartás negatív következményeként a károsanyag-kibocsátást. Ez valóban így van, de akkora kereslet van rá, hogy nehéz nagyléptékben megfékezni a tenyésztésüket.
Ez viszont csak egy igen kicsi része annak a globális problémának amivel szembe kell néznünk.
Ha az emberek képesek lennének nagyban gondolkodni, akkor látnák, hogy a fölösleges áramfogyasztás mennyivel károsabb a környezetünkre.
Kárpátalján, annak ellenére, hogy a legtöbb családi házban egészséges csapvíz iható, sokan az egészségük károsítása, és a környezet terhére vásárolja a rengeteg üdítőt.
Nem tudnak tudatosan élni.
A 21. század pozitívuma, hogy ma már az interneten hasznos tippeket találhatnak a háziasszonyok akár a környezetbarát takarítás vagy az otthoni szemétcsökkentés újrahasznosítás témájában.
Simon Rita
