Kullancsencephalitis (agyvelő- és agyhártyagyulladás), Lyme borreliosis (Lyme-kór), ehrlichiosis (vérzéses kullancsláz) – ezek a kullancsok által terjesztett leggyakoribb megbetegedések. Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatója alapján egyrészt a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége okán egész Európában növekszik számuk.
Egyes országokban 200 százalékkal nőtt a megbetegedések aránya, másutt 60 százalékos emelkedést tapasztaltak a szakemberek.
Kárpátalján tavaly 95 alkalommal okoztak Lyme kórt a kullancsok. Idén eddig négy hónap alatt nyolc esetet diagnosztizáltak. A megyei központi laboratóriumban megtudtuk, az egész megye területén növekvőben van a fertőzések terjedése,
a tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakorlatilag minden tizedik parazita veszélyes.
Csak a megyeszékhelyen naponta öt-hét ember jelentkezik kullancscsípéssel.
A veszélyes vérszívót ma már nemcsak egy erdei kiránduláskor, hanem akár saját kertünkben üldögélve is „beszerezhetjük”. Sajnos, az emberek először megpróbálják önállóan eltávolítani a vérszívót, többségüknél ilyenkor bent marad a kullancs feje a bőrben, s csak a sikertelen próbálkozás után fordulnak szakemberhez. Évről évre viták folynak arról, melyik a legmegfelelőbb módszer a kullancs bőrből való eltávolítására. A szakemberek azonban azt ajánlják, amennyiben hazaérkezésünk után kullancsot találunk magunkon, forduljunk orvoshoz, aki szakszerűen megszabadít bennünket a vérszívótól.
A kis parazita bevizsgálása jelenleg 759,62 kopijkába kerül.
Tavaly az elemzett egyedek 12,6 százaléka Lyme-kór hordozója volt – mondta el a Kárpáti Igaz Szónak Halina Szitnik, az egészségügyi minisztérium kárpátaljai központi laboratóriumának vezetője.
A kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik. A fűszálakon, bokrokon legfeljebb másfél méter magasságban megtelepedő vérszívó hang- és szaginger hatására veti rá magát „áldozatára”, majd a ruhán vagy a bőrön tovább mászva megkeresi a legmegfelelőbb helyet és megkezdi a táplálkozást.
– A kullancs-encephalitist (agyvelőgyulladás) és a veszélyes Lyme-kórt is terjesztő parányi élősködőktől a rovarriasztók és a gondos vizsgálat védi meg az embert. Az agyvelőgyulladásból a megbetegedettek döntő többsége 3-4 hét alatt szövődmények nélkül felgyógyul, de előfordulhat végleges izombénulás, sőt, nagyon ritkán, halál is – hangsúlyozza Halina Szitnik. A kullancson kívül a vírus terjedhet beteg állatok (tehén, kecske) nyers tején keresztül is.
A másik bakteriális fertőzésre, a Lyme-kórra akkor kell gondolni, ha egy-két hét után a szúrás helyén gyorsan terjedő pirosság jelenik meg.
Ez pár héten belül kezelés nélkül is elmúlhat, a beteg azonban nem gyógyul meg. Megnagyobbodnak a nyirokcsomók, megbetegedhetnek az ízületek, a belső szervek, s az idegrendszer is. Ezért kullancscsípés után feltétlenül forduljunk orvoshoz.
A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a megfelelő előírások és óvintézkedések betartásával és „ellenfelünk” megismerésével nyugodtan hódolhatunk a természetjárásnak. Kiránduláskor ajánlatos zárt ruházatba öltözni. Viseljünk magas nyakú, hosszú ujjú inget, alul zárt nadrágot. Ruhánk legyen világos, hogy gyakran meg tudjuk nézni magunkat és társainkat, készüljön sima anyagból, hogy az öltözékre került kullancsot azonnal észrevehessük. Nem feledkezhetünk meg a fejfedőről sem. Biztonságunkat fokozhatjuk a különböző kullancsriasztó szerekkel.
Magyar Tímea
