Oroszország valószínűleg visszatér az Európa Tanácsba, Magyarország pedig bízik abban, hogy ezzel sikerül helyreállítani a szervezet páneurópai jellegét – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az MTI-nek Brüsszelből nyilatkozva.
Németh Zsolt, aki részt vett a tanács ülésén, elmondta: 2014-ben, a Krím-félsziget megszállása után az Európa Tanács megfosztotta Oroszországot a szavazati és felszólalási jogától, idén májusban azonban a miniszteri bizottság nagy többséggel támogatta, hogy Oroszország részt vegyen a főtisztviselők megválasztásában és újra gyakorolhassa a szavazati jogok egy részét.
Az Európa Tanács közgyűlése ezen a héten foglalkozik a kérdéssel, és valószínűsíthető, hogy Oroszország visszatérhet a szervezetbe – közölte a külügyi bizottság elnöke. Hozzátette, Magyarország távol maradt a hétfői szavazástól, mert problémásnak találja, hogy Ukrajna helyzete továbbra is rendezetlen, valamint nem egyértelmű, hogy mely jogokat adnák vissza Oroszországnak és mely szankciókat tartanák fenn.
Volodimir Zelenszkij új ukrán államfő csalódottságának adott hangot a történtekkel kapcsolatban, és elmondta, hogy megpróbálta az ügyben országa mellé állítani Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt.
„Kár, hogy európai partnereink nem hallgattak meg bennünket, és így jártak el” – emelte ki Zelenszkij.
Volodimir Grojszman miniszterelnök a Twitteren az orosz küldöttség visszatérést a közgyűlésbe az agresszor bosszújának és a nemzetközi jog semmibevételének nevezte. Hangsúlyozta, hogy átmeneti egyezségekért cserébe nem lehet megfeledkezni a Donec-medence több tízezernyi halottjáról, százezrek tönkretett életéről és a Krím törvénytelen elcsatolásáról.
Az ukrán külügyminisztérium közleményében elfogadhatatlan engedménynek nevezte az orosz küldöttség visszatérését. Emlékeztetett arra az ukrán álláspontra, amely szerint Oroszország 2014 óta katonai agressziót folytat Ukrajna ellen, és súlyosan megsérti a nemzetközi jog normáit és alapelveit, beleértve az Európa Tanács alapító okiratát. A tárca szerint a közgyűlés döntése annak bizonyítéka, hogy Oroszország példátlan nyomására és pénzügyi zsarolása következtében a szervezet eltért a deklarált értékeitől és alapelveitől.
Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a közgyűlésben, két évvel azután, hogy küldöttségét a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, a szervezet szabályai szerint viszont kizárhatják azt az országot, amely nem tett eleget két éven át ezen kötelezettségének.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
