A cukoranyagcsere szervezetünk működése szempontjából központi jelentőségű. Nem meglepő, ha az egyensúly felborulásával számtalan szövődménnyel kell számolnunk.
Mivel a betegség folyamatosan károsítja a szervezetet, nagy hangsúlyt kell fektetni a szövődmények szűrésére. A cukorbetegség igen alattomos kór, ugyanis gyakran nem jár semmilyen tünettel. Ha mégis, akkor sokszor már késő, és valamilyen szövődmény kialakult. Amennyiben még nem okozott komoly bajt a magas vércukorszintünk, úgy a megelőzés érdekében nagyon fontos az épp kialakulóban lévő szövődmény kivizsgálása.
Mihajlec Gréta családorvos megosztotta a KISZó-val, milyen szövődmények fordulhatnak elő diabetes esetén, és hogy miként lehet ezeket felderíteni, kezelni.
– A megengedettnél magasabb vércukorszint az egész szervezetre negatív hatással van, ezért számtalan szövődményt okozhat, hiszen
befolyásolja az erek, az idegek működését.
A betegség folyamatosan károsítja a szervezetet, így nagyon fontos a glükózszint megfelelő szabályozása (életmóddal, gyógyszeres, inzulinos kezeléssel), s emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a szövődmények szűrésére, s azok mihamarabbi kezelésére.
– Milyen szövődményeket idéz elő leggyakrabban az „édes” kór?
– Az egyik leggyakoribb „mellékhatás” a retinopátia: a rossz keringés szemfenéki elváltozásokat eredményezhet, ami rossz esetben akár vaksághoz is vezethet. Tüneteket eleinte nem okoz, később a beteg apró fekete foltokat vesz észre, homályossá válik a látása. Ez amiatt van, hogy a kiserek falának meggyengülése következtében értágulatok alakulnak ki. Romlik a sejtek vérellátottsága, illetve a károsodott érfalakból folyadék, vér is kiléphet, sőt, új erek is képződhetnek, ami kihat a retina egészségére. Ezért nagyon fontos a cukorbetegeknél a tágított pupilla mellett végzett rendszeres szemészeti ellenőrzés, ugyanis már akkor észrevehetők az elváltozások, amikor a retinopátia még nem jár különösebb tünetekkel. Ugyancsak gyakori a neuropátia: a perifériás neuropátia az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek betegségét jelenti, a cukorbetegek kb. 70 százalékánál kimutatható. Leggyakrabban az alsó végtagokon alakul ki. Ennek során
a beteg érzékkiesésre, zsibbadásra, gyengeségre, bizsergésre, égő érzésre panaszkodik.
Lehetséges következménye a diabéteszes láb, melynek során megnő a lábszárfekély esélye, mely a lábamputációk nagy részéért tehető felelőssé.
– A laikusok többsége úgy tudja, a cukrosoknál elsősorban a vesék vannak veszélyben.
– Tény, hogy a vesék működésére is negatív hatással van, így gyakori annak károsodása, az érintettek 40 százalékánál fordul elő.
Amennyiben magas a beteg vérnyomása, úgy még nagyobb az esély erre, ráadásul a hipertónia is egyik tünete lehet a nefropátiának. Mivel ekkor a vesék szűrőfunkciója károsodott, így fehérje kerül a vizeletbe. Az állapotnak 5 stádiuma van, attól függően, mennyire károsodott a vesefunkció. Eleinte nem okoz tüneteket, ezért gyakran későn diagnosztizálják, rosszabb esetben a beteg dialízisre kényszerül. Amennyiben már panaszokat okoz, úgy fáradékonyság, szédülés, ödéma, fogyás, rossz közérzet, később hányinger, vérszegénység, toxikus tünetek jelentkeznek a méreganyagok felhalmozódása miatt. A veseszövődmény szűrésére és diagnosztikájára a vizeletfehérje mennyiségi meghatározása alkalmas.
– Milyen hatással van a megemelkedett cukorszint az érrendszerre?
– A magas glükózszint az érrendszerre is kifejti negatív hatását, így szív- és érrendszeri szövődményekkel is számolni kell. Gyakran érszűkület alakul ki, de a cukorbetegeket a trombózis, embólia is sújthatja. Az érszűkület szűrése duplex ultrahanggal, kontrasztanyagos érfestéssel, arteriográfiával történik, a szív állapotának vizsgálata pedig EKG-vel, esetleg szív ultrahanggal. Mindemellett érdemes lehet 24 órás vérnyomásmérésen is részt venni, figyelmeztet a családorvos.
Magyar Tímea
