KISZó-kérdés: Elmozdulhat-e a holtpontról az ukrán–magyar viszony?

Az elmúlt héten Ungváron immár sokadik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A kétoldalú viszony javítása már jó ideje napirenden van. Múlt heti KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon azt kérdeztük, hogy elmozdulhat-e a holtpontról a két ország kapcsolatainak rendezésére irányuló törekvés. A KISZó-nak nyilatkozó ungvári politológus szerint a kapcsolatok rendezése hosszú folyamat lesz.

https://www.facebook.com/kiszo/photos/a.201925366521274/3337990989581347

Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók jelentős többsége úgy vélte, hogy a magas szintű egyeztetést követően sem javul majd a két ország kapcsolata, mindössze ketten gondolták úgy, hogy a külügyminiszteri találkozó elmozdulást hozhat Ukrajna és Magyarország jelenleg fagyos viszonyában. A találkozó utáni sajtótájékoztatón elhangzott közös nyilatkozatokból arra a következtetésre juthatunk, hogy a problémás kérdések megoldásában továbbra sem történt előrelépés. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy nem lehetetlen ugyan, de bravúrokra van szükség, hogy helyes irányba tereljék a magyar–ukrán kapcsolatokat.

Egy korábbi KISZó-szavazáson azt kérdeztük, szükség van-e ukrán–magyar párbeszédre. A válaszadók jelentős többsége (160) elengedhetetlennek tartja az ukrán–magyar párbeszédet, mindössze 4-en gondolják úgy, hogy nincs szükség a kétoldalú viszony javítására.

A témával kapcsolatban megkérdeztük Mihajlo Selemba politológust is, aki úgy fogalmazott, hogy hosszú folyamat lesz a kapcsolatok rendezése.

– A legfontosabb, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendezésére irányuló folyamatok nem álltak le, a magas szintű találkozók is arra engednek következtetni, hogy mindkét fél keresi a kompromisszumos megoldásokat a kialakult helyzetre. A nyilatkozatok alapján az ungvári találkozó nem hozott komoly áttörést, ugyanakkor mindkét fél pozitívan értékelte a találkozó eredményét, vagyis, ha történt is minimális közeledés az mindkét fél számára pozitív volt. Nem egyszerű kérdésekben kell kompromisszumos megoldást találnia Budapestnek és Kijevnek, ami azt vetíti előre, hogy hosszú folyamat lesz a kapcsolatok rendezése – fogalmazott a politológus, aki hozzátett, az ukrajnai helyhatósági választások után felgyorsulhatnak a tárgyalások. A legnagyobb pozitívum, hogy a legmagasabb szinten történnek és egyeztetések, és az is jelzésértékű, hogy épp Kárpátalján történt a találkozó.

A politológus korábban arról nyilatkozott lapunknak, hogy a magas szintű találkozó és egy esetleges memorandum aláírása nem hoz azonnali változást a két ország viszonyában, ugyanakkor az elmúlt négy évben ez lenne a legnagyobb lépés az ukrán–magyar kapcsolatok rendezésében.

– A Zelenszkij–Orbán találkozó kiváló alap lehet a két ország közötti konstruktív együttműködés elindításához, amiben mindkét ország egyaránt érdekelt. Budapest az elmúlt egy évben azt kommunikálta, hogy készen áll a magas szintű párbeszédre és a továbbiakban is kész megadni minden segítséget ahhoz, hogy Ukrajna minél gyorsabban fejlődhessen – fogalmazott Mihajlo Selemba még májusban.

Szabó Sándor

Aktuális kérdésünkre itt szavazhatnak:

https://www.facebook.com/kiszo/photos/a.2071567779557014/3355630621150717/

Forrás:
KISZó

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó