Tóth Győző halábori fiatalember szinte tizenéves korától kiveszi részét a társadalmi életből, már gimnazistaként érdekelte szülőfaluja sorsa, jelene, jövője. A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium befejezése után felvételt nyert a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem–földrajz szakára, majd annak befejezése után jogi diplomát is szerzett az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Családot alapított, feleségével két gyönyörű gyermeket nevelnek, fiuk, Zoltán három és fél éves, kislányuk, Lilien másfél hónapos.
– Gyermekkorom óta sok olyan emberrel vagyok körülvéve, akiknek fontos volt a társadalmi munka, az, hogy tegyenek a közösségért. Az egyik ilyen ember Tóth Béla egykori halábori polgármester, a másik pedig Kádár Rozália, aki nyolc éven át az osztályfőnököm volt a gimnáziumban. Ők lettek a példaképeim, és úgy döntöttem, a nyomdokaikba lépve próbálom azt a munkát folytatni, amit ők elkezdtek.
– Évek teltek el azóta, de a fiatalkori gondolatok megmaradtak, s mára méltán mondhatjuk, hogy megismerték a nevét a Beregszászi járásban.
– Huszonegy évesen lettem helyi (halábori) képviselő, aztán 2015-ben járási képviselői mandátumot szereztem, és a közös magyar frakciót erősítettem. Elmondhatom, frakciótársaim amellett, hogy együtt dolgozunk, a barátaimmá is váltak, azonosak a céljaink, mindannyian együtt igyekszünk jobbá tenni a közösség mindennapjait. Minden más párt képviselőjével is jó kapcsolatot ápolok. Véleményem szerint egy választott tisztségviselő nem helyezhet önös érdekeket a közös érdek fölé. Korábban voltak ilyen jellegű problémáink, és úgy vélem, nekünk, fiataloknak ezekből a hibákból tanulnunk kell, függetlenül attól, melyik kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetben tevékenykedünk; együtt kell működnünk, közösen kell kiállnunk a magyar érdekekért, a magyar emberekért.
– Mit sikerült elérniük az elmúlt öt év alatt?
– Nekem, mint járási képviselőnek a legközelebbi választóim a haláboriak, hiszen az ő bizalmuknak köszönhetően lehettem képviselő, de a tevékenységem ennél jóval messzebbre mutat, mondhatni, az egész járásra kiterjed.
Úgy érzem, ami az erőmből és lehetőségeimből telt, mindent megtettem, mindenek fölé helyezve a magyar érdekvédelmet.
Ami a fejlesztéseket illeti, számomra a szülőfalum intézményei a legfontosabbak: templom, óvoda, iskola, kultúrház. Van, ahol már beért a munkánk gyümölcse (óvoda), van, ahol a közeljövőben történnek mélyreható változások (templom, iskola, kultúrház).
– Képviselősége mellett a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezetőjeként is tevékenykedik.
– Igen. Az idei év volt az első, amikor a koronavírus-járvány miatt sajnos nem tudtunk rendezvényeket szervezni, de nem álltunk le, más irányba fordítottuk a tevékenységünket. Évről évre egyre több mindent sikerült elérnünk, számos program már évek óta zajlik, ezek mellé újak társultak. Kiemelném a kultúrházak megújítását.
E program keretében tavaly sikerült átadnunk a Badalói Petőfi Sándor Kulturális Központot, a közeljövőben pedig a Csetfalvai Móricz Zsigmond Kulturális Központ avatására is sor kerül.
Nem állunk le ezzel, s nagyon jó dolog, hogy a magyar kormány is felfigyelt a tevékenységünkre. Nagy örömömre szolgál, hogy az építkezés napokon belül szülőfalum kultúrházánál is elkezdődik.
– Már két hét sem maradt az önkormányzati választásokig, milyen szinten és milyen színekben méretteti meg magát?
– A mostani választási rendszer szerint nemcsak a haláboriak szavazhatnak rám, ugyanis a Beregszászi járásba és a Beregszászi kistérségbe is indulok képviselőnek az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt színeiben.
Kistérségi szinten a haláboriak mellett a tiszacsomaiak, a badalóiak, a mezőváriak, a borzsovaiak, a beneiek, az orosziak és a csetfalvaiak is szavazhatnak rám, járási szinten pedig az egész Beregszászi járás lakossága.
Én nagyon szeretném tovább folytatni azt, amit elkezdtem, ugyanis még bőven van teendő.
– A felsorolt településeken is ismert a neve?
– Véleményem szerint igen. Sok éven keresztül vőfélyként tevékenykedtem, több száz lakodalomban megfordultam, aztán már képviselőként látogattam az említett településekre. Nagyon jó kapcsolatot ápolok a községi polgármesterekkel, munkatársakkal, az iskolaigazgatókkal, hiszen egy ideig a járási oktatási osztályon is dolgoztam.
– Ön szerint melyek a legégetőbb problémák?
– Elsőként kell említenem az utak rossz állapotát. Sajnos a helyi költségvetés kevés az utak rendbetételéhez, egyetlen lehetőség a megyei lobbi. Számomra nagyon fontos a 30 éve komolyabb javítási munkálatok hiányában teljesen tönkrement beregszászi körgyűrű.
Örvendetes, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács magyar frakciója minden eddiginél többet tett az említett útszakaszért és az elmúlt ötéves kadencia ideje alatt több mint 28 millió hrivnyát sikerült kilobbizniuk.
Rendkívül nagy jelentőséggel bír, hogy vertikális irányban zökkenőmentes legyen képviselő és képviselő között a munkakapcsolat, ami garanciája lehet a sikernek. Magyar-magyar tekintetben ez számunkra különösen fontos, hiszen így válik teljessé, így alkot egységes egészet a kárpátaljai magyar érdekképviselet. Hogy ez megvalósuljon, hogy az eddig elvégzett munkánkat folytathassuk, létkérdésnek tartom, hogy magyar ember magyar emberre, magyar érdekvédelmi szervezet jelöltjére tegye le a voksát 2020. október 25-én.
Hegedűs Csilla
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
