Erős közösséget csak egyetértéssel lehet építeni

Fóris József szerint a stabilitás és az összetartás a legfontosabb

Fóris József vállalkozóként mindig is a gyakorlatiasság híve volt: az üres szavak helyett a valódi tetteket helyezi előtérbe. Képviselőjelöltként sem ígérget: vallja, a stabilitás és az összetartás a legfontosabb. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártnak a Beregszászi Járási Tanácsba indított listáján a 2. helyen szerepel, illetve vezetője a Tiszaújlaki Kistérségi Önkormányzatba indított listának is. Krédója, hogy a közösség érdekében mindent meg kell tenni, de nem csak annyit, amennyit lehet, hanem amennyit szükséges!

– A magyarság szempontjából óriási tétje van az október 25-i helyhatósági választásoknak – szögezi le a verbőci férfi. – Nem hagyhatjuk, hogy szétszabdaljanak minket és a fejünk fölött döntsenek!

Fóris Józsefet magyarsága, a közösség mellett való kiállása miatt igen sok támadás érte az évek során, ám őt nem lehet megfélemlíteni. Egyike ama személyeknek, akiket egy ukrán nacionalista portál nemzetiségük miatt listázott. De ő nem ijedős típus. Ha fenyegetéssel próbálkoznak, arra igen határozottan reagál. Az elmúlt öt évben a Nagyszőlősi Járási Tanács UMDSZ-frakciójának a tagja volt. Képviselőként ez idő alatt több mindent sikerült megvalósítania, lobbiznia.

De már azelőtt is mozgatta a szálakat, próbált tenni a közösségért.

Sokat munkálkodott azon, hogy Verbőc és Feketepatak magyarországi és erdélyi községekkel vegye fel a testvértelepülési kapcsolatokat. Szerteágazó kapcsolatrendszert épített ki, ami abban is segít, hogy a helyi gyerekek kirándulásokon, táborokban vegyenek részt. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség támogatására is számíthatott, a művészeti iskola fellépőruháinak vásárlását például a szövetség finanszírozásával oldotta meg.

– Megpróbáltuk a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből.

Mindig is a gyerekek, a fiatalok támogatását tartottam a legfontosabbnak, mert ők viszik tovább azt, amit mi elkezdtünk.

Ők a jövő – folytatja József. – Örülök annak, hogy már korábban sikerült megvalósítanunk a verbőci óvoda teljes körű felújítását. Joggal állíthatom, hogy a mi óvodánk az egyik legszebb az egész Nagyszőlősi járásban. Mindezt ukrán költségvetésből, magyarországi források bevonása nélkül hoztuk össze. A képviselő egyik legfontosabb „ismérve”, hogy tovább lát az orránál, s igyekszik megragadni minden olyan állami vagy helyi forrást, amelyeket beruházásokra lehet fordítani.

– Az óvodán kívül mire futotta még?

– Az utak rendbetételére. Ezzel is sikerül haladni, már több mint két kilométeres szakaszt aszfaltoztunk le. Itt sajnos már harminc éve nem volt itt útfelújítás… Felújítottuk a községházát és az orvosi rendelőt is. Jelenleg egy műfüves focipályát építünk a községben, az iskola mögötti területen. Ezért az álmomért már 2008 óta küzdök, sajnos csak most tudtunk eljutni a megvalósításához. Azt szeretném, hogy a focipálya az iskola tulajdonában legyen, a gyerekek örömére.

– Támogatták a helyieket a pályázatok elkészítésében és benyújtásában is!

– Zelik János polgármesterrel és Beregi Zsolt jegyzővel sokat segítettünk a pályázatok megírásában, a költségvetések összeállításában. A fő célunk az volt, hogy a helyi kisvállalkozások fejlődjenek, bővüljenek. Ennek meg is lett az eredménye: az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program második turnusában Feketepatakról és Verbőcről volt a legtöbb nyertes mezőgazdasági pályázat.

– Ön a közeljövőben a Tiszaújlaki Kistérségi Önkormányzat képviselője szeretne lenni. Egy viszonylag nagy kiterjedésű kistérségről beszélünk, ahol településenként más-más kérdéseket kell megoldani. Ön szerint mi a legégetőbb probléma ott?

– Igen, a kistérséghez Salánk, Verbőc, Feketepatak, Puskinó, Tiszakeresztúr, Karácsfalva, Mátyfalva, Ruszka Dolina, Tiszaújhely, Tiszaújlak tartoznak, éppen ezért nehéz erre egy mondatban válaszolni, hiszen a probléma nagyon összetett. Sajnos még nem körvonalazódott pontosan az sem, hogy miből fog élni a kistérség, és mit, milyen intézményeket fog fenntartani. Az emberekkel már beszélgettünk, és hangsúlyoztam nekik: a következő öt évben az lesz az elsődleges feladatunk, hogy megőrizzük azt, amink van.

Nem hagyhatjuk, hogy leépítések, bezárások legyenek.

Gondoljunk csak bele, hogy ha a kistérségnek kell eltartania ezután az összes iskolát, óvodát, egyéb szociális és közművelődési intézményt, akkor milyen nagy teher hárul majd rá. Azt pedig nem engedhetjük meg, hogy emiatt a polgárokon csattanjon az ostor. A stabilitásra törekszem, ha ez meglesz, a fokozatos fejlődésre fektetjük a hangsúlyt.

– Hogyan lehetne Ön szerint fellendíteni a térséget?

– Sajnos a környéken nincs kiépített ipar, fejlett gazdaság. A falvak között a leggyengébb láncszemnek Puskinó számít, de meglátásom szerint mindegyiket sorban egy szintre kellene emelni. Nem vagyok az az ígérgető típus. Amit tudok, megteszek, de úgy gondolom, az összetartás az erő, egy jó közösség többet ér mindennél. Ha egy irányba húzunk, sok mindent elérhetünk. Fontosnak tartanám, hogy az ipart aktivizáljuk. Régebben Tiszaújlakon több üzem is működött, állandó munkát adva a környék lakosságának.

A saját termelésből lenne igazi jövedelem, úgy hiszem, itt helyben kellene például az autóalkatrész-gyártást, a kavics- és sóderbányászatot, illetve minden egyéb olyan területet kiaknázni, amiből minél több embernek biztosíthatnánk tisztességes jövedelmet.

A vasútról sem kellene lemondani. Falvaink többsége frekventált helyen van, amit ki kellene használni. A főút mentén akár éttermek, hotelek létesítése sem lenne rossz ötlet.

– Az ember, ha csapatban gondolkodik, akkor felméri a terepet, ahol játszik. Milyen megbeszélések zajlottak az önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel, ők hogyan viszonyulnak a fenti tervekhez?

– Kovács Istvánnal, Tiszaújlak polgármesterével már korábban is jó kapcsolatot ápoltunk. Az UMDP 2020. szeptember 19-i pártkonferenciáján úgy döntött, hogy támogatja a kistérség polgármesteri tisztségére való jelölését. A nagyközség az elmúlt 5 évben szemmel látható fejlődésen ment keresztül, ezt szeretnénk a saját településeinken is „viszontlátni”. A többi községi tanács vezetőjével és a képviselőkkel is egyeztetünk, de még nem tudjuk, kiket választanak meg. Mindenképpen szeretnénk, ha a községek élére hozzáértő települési elöljárók (sztaroszták) kerülnének. Ezek kinevezése már az új polgármester és a képviselőtestület feladata lesz.

Mindig is azt mondtam: tegyünk lépéseket, hozzunk létre valamit, ne várjuk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön!

A munka mindig kifizetődik. Ne csak üljünk, és arra várjunk, hogy mikor adnak majd egy kis pénzt, teremtsük meg magunknak a jobb jövőt. Ehhez erős közösség, összetartás és egyetértés kell. Ezért sokat kell dolgozni, de elérhető! Tartsunk össze, mert mi egy vérből valók vagyunk!

Simon Rita