Negyvenévnyi alkotómunkát tár elénk a kárpátaljai szobrászművész életműalbuma.
„…térben és időben nyomot hagyni ittlétemről…” – fogalmazza meg ars poeticáját Matl Péter kárpátaljai szobrászművész negyvenévnyi alkotómunkáját bemutató, csaknem 300 oldalas kiadványban. Ez a hitvallás egyértelműen tükröződik a Munkácsy Mihály-díjas kárpátaljai szobrászművész munkásságát feldolgozó kötetben, amelyet az elmúlt héten a Munkácsy Mihály Magyar Ház dísztermében mutattak be a kárpátaljai közönségnek. Matl Péter szobrászművész neve ismerősen cseng nem csupán Kárpátalján, illetve Ukrajnában és Magyarországon, hanem egész Európában. A kiadvány ismerteti az alkotó életútját és bemutatja a megannyi tematikájú fából és kőből faragott alkotásait, valamint grafikáit. Érdekesség, hogy az alkotó első önálló kiállítása Ungváron a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének nagytermében volt 1985-ben.
Szabó Sándor
– Matl Péter megfogalmazása szerint az emlékmű hivatása, hogy áthassa a magyar ember szívét, összetartson és reményt adjon. Nemzeti emlékhelyeinken álló szobrai pedig ennek a művészi hivatásnak a példái Vereckétől a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvárián át Ópusztaszerig – írja a kötet előszavában Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki szerint a szobrászművész alkotásai – amelyek egyszerre simulnak a tájba, valamint kultúránk és államiságunk ezeréves szövetébe, amelyben a legősibb szimbólumaink és motívumaink jelennek meg – éppúgy összekötnek minket egymással, mint a velünk élő többi néppel.
A vereckei emlékmű az idők végezetéig belevésődött a magyar emberek lelkébe │KISZó-interjú
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke egyenesen sorsszobrásznak nevezte a kötetben Matl Pétert. Mint fogalmazott, alkotásainak jó része a magyar sors feldolgozása, ami egyébként a mindenkori magyar költészet jellegzetessége.
– Egy biztos, Matl Péter a magyar szobrászat olyan kiemelkedő alkotója, aki a magyar sorskérdések korszerű ábrázolásában sajátos hangú, ugyanakkor egyetemes mércével mérhető – fogalmazott Németh Zsolt.
„A magyar népművészet tiszta forrásából tudatosan merít, erre a motívumrendszerre gyakran támaszkodik, így erős gyökerekre építkezve teremti meg modern, a kortárs magyar és nemzetközi szobrászatban is sajátos, egyedülálló stílusú kisebb és nagyobb, monumentális alkotásait” – írja az alkotóról Józsai Judit kerámiaszobrász, művészettörténész.
A kötetet április elején mutatták be Budapesten, a napokban pedig Munkácson. A Munkácsy Mihály Magyar Ház dísztermében tartott könyvbemutató elején levetítették a Kőbe vésve című, Matl Péter szobrászművészről szóló portréfilmet. Az ötperces alkotást – amely a művész gondolatain keresztül betekintést enged az alkotó világába – Debreceni Kamilla szerkesztő, valamint Balla Béla rendező-operatőr, a TV21 Ungvár munkatársai készítették.
Elsőként Tarpai József igazgató köszöntötte a megjelenteket, és méltatta a szobrászművész eddigi munkásságát, emellett Matl Péter közösségformáló, megtartó szerepére is kitért.
Kiemelte a művész által kezdeményezett szoborút, illetve a rövidesen Beregszentmiklóson átadásra kerülő szoborpark jelentőségét is.
– Örömteli pillanatra gyűltünk ma össze, mert egy magas színvonalú, hiánypótló kötet elkészültét és megjelenését ünnepelhetjük – fogalmazott köszöntőbeszédében dr. Cseh Áron ungvári vezető konzul, aki hiánypótló műnek nevezte a kötetet. – Örömteli pillanat azért is, mert a nehéz idők ellenére, mi itt jelenlévők, egy gondtalan órára össze tudtunk gyűlni és most átélhetjük a békés összetartozás örömét a köztünk jelen lévő nagyszerű szakemberekkel, művészekkel, és néhány pillanatra elfeledjük a háború távoli borzalmait. Ma, amikor a háború a békés élet minden zugát felforgatja, különösen fontosak az ilyen események, amelyek életünket visszaterelik – akár néhány pillanatra is – a normalitás medrébe.
A Popovics Béla munkácsi helytörténész által vezetett panelbeszélgetés során a jelenlévők közelebbről megismerkedhettek Matl Péter életútjával, gondolatvilágával, a szobrok születésével, az alkotás folyamatával. Mint fogalmazott,
Péter egész eddigi életét és munkásságát a döntések határozták meg.
Popovics Béla utalt arra, hogy a 90-es évek elején már igen neves és elismert művész volt Magyarországon – sőt nem csak ott –, amikor úgy döntött, hogy a biztosat hátrahagyva visszatér szülőföldjére.
– Szenvedés volt számomra és a családom számára, hogy sokat voltam távol – emlékezett vissza azokra az időkre a szobrászművész. – Valószínűleg az isteni gondviselés vezetett engem vissza Kárpátaljára. Ha nem vagyok itt, akkor nem kapom meg azokat a megrendeléseket, amelyek végül is engem, mint kárpátaljai művészt ismertté tettek. Ezek között első helyen szerepel a Vereckei Honfoglalási Emlékmű, amelynek az építését 1996-ban kezdtem el. Amikor a művészetemről kérdeznek, és arról, hogy mi inspirált, egy egyszerű példával szoktam élni. Mégpedig azzal a kapanyéllel, amelyet az emberi tenyér és izzadság évek munkája során csiszol szép fényesre. Ez szép és hasznos, ugyanakkor ennek a tárgynak megvan a funkciója is. Visszatükröződik rajta az idő, a fáradság, az ember munkája, az étel, amelyet megtermeltek vele, ugyanakkor a szenvedés és öröm is áthatja. Mindig is arra törekedtem, hogy alkotásaim hordozzák ezeket a jegyeket, hogy a képzőművészeti alkotás funkcionalitást is hordozzon magában. Ilyenek az ivókutak, amelyeket kifaragtam, a templomi oltár, de végső soron a vereckei emlékmű is, hiszen a emlékjel stilizált kápolna alakú.
Popovics Béla kiemelte, hogy Matl Péter munkásságát a professzionalizmus, az igényesség és a művészi szakértelem mellett nagyon mély művészi alázat hatja át. Meglátása szerint az alkotásfolyamat nála egy dialógus, párbeszéd közte és az anyag között.
Ő „csak” lefejti a felesleget az anyagról.
– Improvizatív személynek tartom magam. Én is engedek, az anyag is enged, ez egy dialógus, közös gondolkodás az anyaggal, a mindenhatóval és a két kezemmel. A csodák folyamatosan ott vannak az életünkben, ám többnyire ezeket nem vesszük észre.
Monumentális alkotásai kapcsán a szobrászművész kitért a Sátoraljaújhelyen, a Szár-hegyen található Magyar Kálvária emlékhelyen megvalósított Centenáriumi Turul-emlékműre. Megjegyezte, nem kis vállalkozás volt 60 évesen, rendkívül zord körülmények között dolgozni.
– A magyarok mondabeli szent madarát úgy álmodtam meg, hogy az eltért az addig megszokott agresszivitást sugalló ábrázolásmódtól, ezért is felfelé tekintő angyal kontúrjait idézi. A vereckei emlékmű fő motívuma megtalálható az összes környező nemzet népi kultúrájában.
A kultikus, egyházi tematikájú alkotásokkal kapcsolatban elmondta, amikor a 90-es években az egyház visszakapta az ingatlanjait, azok szinte teljesen üresek voltak.
– Bartos Józseffel, a beregszentmiklósi vár „urával” közösen készítették el az alsókerepeci templom oltárát.
Azt követően egymást érték a megrendelések, és azóta több mint húsz oltár készült Kárpátalja-szerte, egy pedig Kijevben. A hívek nem mindig fogadták kitörő örömmel az alkotásaimat, de az idő mindig engem igazolt.
A beszélgetés utolsó részében a Pro Art Munkács civil szervezetről esett szó, mely szobrásztáborokat szervez és szobrokkal ajándékozza meg a településeket.
Jubileumi szobrásztábor festői környezetben ● Kárpáti Igaz Szó
– A 2013-ban bejegyzett szervezet azzal a céllal alakult, hogy szobrász szimpóziumokat szervezzen Kárpátalján. Az első időszak nagyon nehéz volt, hiszen épphogy ki tudtuk fizetni a jelentkezők útiköltségét. Első alkalommal négy szobrász érkezett a meghívásunkra, két hét alatt négy szobor készült el, amiből hármat Borzsa-parti településeken, Borzsován, Haláboron és Mezőváriban avattunk fel. Elhatároztuk, hogy megalkotjuk a Kárpátaljai szoborutat, egy új turisztikai látványosságot. Azért e falvakra esett a választás, mert a településeken nem voltak ilyen köztéri alkotások. Szerettük volna bevinni a kortárs művészetet a kis falvak világába. Egyre ismertebb művészek jelentkeztek a táborba. Az utóbbi években átléptük a megye- és az államhatárt, egy szobrot a Lemberg megyei Szkole városának ajánlottuk fel, majd a magyarországi Tarpára is került alkotásunk. Kulturális hidat képezünk a közép-európai országok között, ez egy üzenet, hogy egy kultúrrégióhoz tartozunk – fogalmazott Matl Péter, aki kitért a Beregszentmiklóson létesülő szoborparkra is, amelyet 19 évesen álmodott meg, és a házuk kertjében kezdett el kialakítani.
– A magyar állam támogatásának köszönhetően várhatóan október végén átadásra kerül a beregszentmiklósi szoborpark, amely 3 hektáros területen terül el. Itt egy alkotóház is létesül, ahol minden feltétel adott ahhoz, hogy nagy köztéri szobrok készüljenek. Ez a ház olyan, mint Noé bárkája, hiszen itt számos, a háborús övezetből elmenekült ukrajnai művésznek biztosítottunk menedékhelyet az utóbbi hónapokban – tért ki az országban dúló háborúra a művész.
A KISZó-nak nyilatkozva Matl Péter elmondta, a kötetet nem tekinti munkássága lezárásának, hiszen megjelenése óta két újabb köztéri szobor, egy ikonosztáz Szolyván, három parki szobor és több kisplasztika is kikerült a kezei alól.
Elárulta, egy újabb könyv is készül, amely személyes visszaemlékezéseit tartalmazza majd.
– Eddig 45 oldal készült el belőle, és remélem, ez is megjelenik, okulásul az elkövetkező nemzedékeknek – fogalmazott.
Matl Péter életműalbuma a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet Sárba Katalin, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kulturális osztályvezetője szerkesztette. Könyvét a tervek szerint a közeljövőben Kárpátalja számos településén bemutatják.
Trianon 100 – Felavatták Matl Péter Centenáriumi Turulszobrát (FOTÓK)
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
