A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke szervezésében került sor.
„Az 1956-os forradalom és hatása az Ukrajna Állambiztonsági Szolgálata Ungvári Levéltárában őrzött KGB-dokumentumok tükrében” című könyv bemutatójára a főiskola Apáczai Csere János Könyvtár központi olvasótermében. A kötet szerzője dr. Váradi Natália történész, ’56-os kutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense. A Váradi Natália szerkesztésében megjelent forráskiadvány képet kíván nyújtani arról, hogyan zajlott a deportált magyar állampolgárok kihallgatása az ungvári börtönben, továbbá milyen hatással volt az 1956-os forradalom a kárpátaljai magyarságra, milyen reakciókat váltott ki a helyi magyar lakosság egy részéből, és tetteiket milyen megtorlás követte.
Hegedűs Csilla
A vendégek közül elsőként Gyebnár István osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. A beregszászi konzulátus ideiglenes ügyvivője elmondta, többször is megtapasztalhatták már, hogy a főiskolán milyen magas szintű oktatás folyik, amelyhez nélkülözhetetlenek a kiváló szakemberek, akik amellett, hogy oktatnak, kutatómunkát is végeznek.
– Ezek egyike Váradi Natália, aki óriási munkát és sok-sok évet fektetett bele, hogy ezt a remekművet ma a kezünkben tarthatjuk. Ez a kötet bizonyítja azt, hogy itt tevékeny kutatómunka folyik, ami szervesen illeszkedik a magyarországi kutatási tevékenységhez – jegyezte meg a diplomata. Hozzátette, a Külgazdasági és Külügymisztérium a konzulátusok közreműködésével mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a kiváló munka a jövőben is folytatódjék.
– A kötet bemutatásának időpontja jelképes, hiszen most emlékeztünk meg az 1956-os eseményekről.
Levéltárunk az elmúlt két évtizedben számos ’56-os forrásfeltáró projektben, forrásgyűjtemények feldolgozásában, kiadásában vett részt.
2015-ben az általam vezetett intézmény és a főiskola együttműködési megállapodást kötött, ez is fontos szerepet játszott abban, hogy elvállaljuk Váradi Natália kéziratának a megjelentetését. De azt is fontos megemlíteni, hogy levéltárunk számos szállal kötődik a kárpátaljai megyei levéltárhoz, a beregszászi levéltárhoz, mellyel szintén szoros az együttműködés, támogatjuk az intézményt – hangsúlyozta Kenyeres István, a Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója.
Orosz Ildikó elmondta, csak gratulálni tud Váradi Natáliának, aki több mint egy évtizeddel ezelőtt felismerte a pillanatot, és a kutatásai mellett bejutott a KGB Ungvári levéltárába, ahol ügyesen tudta dokumentálni azokat az anyagokat, amelyeket azóta már elszállítottak a megyeszékhelyről.
– Ezzel a kötettel mindenképpen gazdagodtunk. Ez a könyv ahhoz is hozzájárul, hogy valós képet kapjunk a saját múltunkról. Nemcsak a magyar ’56-ról, hanem a kárpátaljai ’56-ról is – fogalmazott a főiskola elnöke.
Csernicskó István, a főiskola rektora azt ecsetelte, mire volt szükség ahhoz, hogy a kötet elkészülhessen. Elsősorban kellett egy intézmény, ami teret és lehetőséget biztosított, szakemberek, akik az intézményt megtöltik élettel, mentor, aki tudta, hogy kutatások, tudományok nélkül nincs jövő. Natália fogékony volt ezekre a dolgokra, élt az adott lehetőséggel.
Molnár D. Erzsébet a könyv bemutatása során kihangsúlyozta: a kötet hiánypótló, ugyanis a benne közzétett forrásmennyiség kétséget kizáróan előbbre visz az ’56-os események történeti kutatását tekintve.
– Sok kutatómunka gyümölcseként született meg e vaskos, impozáns kiadvány. A kötetet jó szívvel ajánlom történészeknek, érdeklődőknek és mindazoknak, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni az 1956-os forradalmi történésekbe – mondta a Rákóczi főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának docense.
Trianon 100 – Felavatták Matl Péter Centenáriumi Turulszobrát (FOTÓK)
Váradi Natália a könyvvel kapcsolatban elmondta, az 1956-os forradalom részét képezi nemcsak Magyarország, Kárpátalja történetének, hanem egész Európa történetének. Hiszen ma már nagyon jól tudjuk, hogyha nem történtek volna meg az 1956-os események, a kelet-közép-európai változások sem biztos, hogy végbe mentek volna.
– De elsősorban azoknak kínálom, akik túlélői ennek az eseménynek, vagy azok hozzátartozóinak. Az 1956-os hősök mércét állítottak, amit követni kell, az igazság- és szabadságvágy mellett az összetartozás mércéjét adták nekünk – hangsúlyozta a szerző.
A könyvbemutatón kiderült, hogy a kutatás 2009-ben indult. A kötet 347 forrást tartalmaz, s több mint 600 oldalon ismerteti az eseményeket. A 347 forrás természetesen nem ad teljes képet sem kronológiai szempontból, sem nevek szempontjából, de remélhetőleg a további kutatások bővítik, szélesítik ezt a kört.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
