Az emberek 97 százaléka egyetért az ukrán parlament feloszlatásával és támogatja az előrehozott választások megtartását – ez derült ki a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán készített felmérésből. Az általunk megkérdezett szakértő szerint az új ukrán elnök eddig teljesen kiszámíthatóan cselekszik.
Volodimir Zelenszkij egyik első rendelete a parlament feloszlatására vonatkozott. Az elnök a beiktatási beszédében bejelentette, feloszlatja a parlamentet. Azóta már az előrehozott választások pontos időpontját is kitűzték, a polgárok október helyett július 21-én járulnak majd az urnákhoz. Ehhez kapcsolódott a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán futó KISZó-kérdés is.
Azt kérdeztük: Ön egyetért a parlament feloszlatásával? Az egy hét alatt 238 voks érkezett a kérdésre, az eredmény borítékolható volt.
A válaszadók többsége, 97 százaléka egyetért a parlament feloszlatásával, mindössze a válaszadók 3 százaléka (hét személy) vélekedett úgy, hogy ez elhibázott döntés volt.
Ugyanezt megkérdeztük a KISZó ukrán nyelvű tartalmának Facebook-oldalán, és itt is hasonló végeredmény született-egyértelmű többségben voltak (87 százalék, 13 ellenében) a feloszlatást pártolók.
A kérdéssel kapcsolatban megkerestük Mihajlo Selemba politológust, arra voltunk kíváncsiak mennyire kiszámíthatók Zelenszkij első lépései.
– A parlament feloszlatása egyértelműen politikai döntés. Hogy ez mennyire volt jogos, erre az alkotmánybíróságnak kell választ adni, ami nem biztos, hogy megtörténik az előrehozott választások napjáig – kezdte a szakértő.
– Ez teljesen kiszámítható lépés volt Zelenszkijtől, hiszen azzal a népszerűséggel, 70 százalék feletti támogatottsággal akar nekifutni a parlamenti választásnak, amivel megnyerte az elnökválasztást.
Tehát ez egyértelműen az ő érdeke és a saját malmára hajtja a vizet. Kijelenthetjük, ha Porosenko öt évvel ezelőtt ugyanezt meglépi, és megválasztása után nem vár két hónapot a parlament feloszlatásával, sokkal nagyobb frakciója lett volna a Legfelső Tanácsban. Ami a kinevezéseket illeti, egyelőre túl nagy meglepetések nem történtek. Azok az emberek kerültek az elnöki adminisztráció különböző vezető pozícióiba, akik végigkampányolták vele az elnökválasztást. Ami a külügyminisztert, a védelmi tárca vezetőjét vagy az Ukrán Biztonsági Szolgálat fejét illeti, ott még erősen kérdéses kit nevezhetnek, ki, valószínű nem is lesznek kinevezések, ugyanis a parlament ezeket nem fogja támogatni – fogalmazott Mihajlo Selemba.
A politológus szerint az elkövetkező időszakban olyan bejelentésekre, döntésekre és kinevezésekre lehet számítani az államfőtől, amelyek szorosan kapcsolódnak a parlamenti választásokhoz és pártja népszerűségének növeléséhez. Ugyanakkor Selemba nem számít populista kijelentésekre. Valószínűbbnek tartja, hogy azt a kampányt folytatják, ami az elnökválasztásnál már jól bevált – találkozások a választókkal, videóüzenetek és emberközeli fotók, mint például ami a héten készült az egyik lembergi benzinkúton, amint saurmát eszik az elnök.
Szabó Sándor
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
