Moskola Illés kilencéves. Az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola harmadik osztályos tanulója, korát meghazudtolóan komoly fiatalember. Elegáns öltönyében úgy ül a szerkesztőségi székben, mintha éppen vizsgázni vagy valamilyen rendkívül fontos döntésre készülne.
– Nagyon szeretem az iskolát és az első tanítómat, Kiss Kati nénit. Kedvenc tantárgyam a magyar nyelv, amit az iskolában tanultam meg és a matematika. Apukám és anyukám is beszéli egy kicsit a magyart, s azt akarták, hogy én rendesen tanuljam meg. Két testvérem van, Katalin nyolc, Jenő négyéves. Jenőre néha szoktam vigyázni is. Van, hogy együtt számítógépezünk. Katalinnal kicsit nehezebb, mert minden játékban ő akar nyerni, ezért olykor összeveszünk.
Olyankor apukám azt mondja, amíg nem békülünk ki, nem ülhetünk a számítógép elé, de néha sarokba is állít bennünket – vallja be őszintén a kisfiú.
Majd azzal folytatja, hogy érdeklik a kárpátaljai legendák és a történelem, szívesen olvas róluk. Nagyon sokoldalú, kreatív gyerek, szeret görkorizni, főleg az apukája társaságában. De imád kerékpározni, zongorázni, Bach a kedvenc zeneszerzője, és a versírással is próbálkozik. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy nagyon szereti a szüleit és a nagyszüleit. És azt is, hogy már elolvasta A kis herceget meg a Dóri és Marci című könyvet.
– Amikor felvételiztem, egy harmadikosoknak való verssel készültem, meg is dicsértek érte a tanító nénik. Anyukám szerint nagyon jó a nyelvérzékem, már az első osztály végére jól olvastam és sok szót tudtam. Apukám nagyszülei, az én dédszüleim magyarok voltak, lehet, azért sajátítom el olyan gyorsan a nyelvet. Másodikos koromban kaptam kedvet a versíráshoz is. a verseket magyarul írom. Mindig arról, amire éppen gondolok, ami az eszembe jut, meg fantáziálni is szeretek – ismeri el a kis költőpalánta.
Illés könnyen barátkozik, osztálytársai közül mindenkit a barátjának tekint, de Nyikita áll hozzá a legközelebb. Ő a szomszédjában lakik, suli után is sok időt töltenek együtt.
– Van egy számítógépes fejlesztőgép játék, a Meincraft, amit nagyon szeretek, mert lehet vele mindenfélét építeni. Most ott szoktam játszani, de korábban papíron rajzoltam ötemeletes házakat, kiszámoltam például, hány ablak kell bele. Majd ha megnövök, robotokat fogok tervezni.
Magyar Tímea
Moskola Illés versei
CSODA KERT
Egyszer egy szép napon sétáltam,
csoda szép kertet láttam,
és abban csoda szép fák nőttek,
de a fákon nem almák csüngtek.
Hanem szalámik és szendvicsek,
csokoládék és cukorkák is nőttek.
És nem csak ezek voltak ott
hanem ruhák, cipők, papucsok.
Még a fákon autók is nőttek,
és buszok és biciklik.
Én egy kocsit akartam,
de felébredtem és megcsodáltam.
FEHÉR EGÉR
Élt egyszer egy egér,
ez az egér fehér.
Rajta nevet egy másik egér:
«Miért vagy te fehér?»
Eljött a tél. Itt van a hó.
A vadász macska mászik.
Csak a fehér egér sétál,
bujkál minden másik.
BÜSZKÉLKEDHET
Én vagyok a legszebb
én vagyok a legerősebb.
Én vagyok a legokosabb
én vagyok a legbátrabb.
Jaj! A falon ott egy pók!
KÉT MEDVE
Egyszer két medve, jó barátok,
Az erdőben ebédeltek.
Az első medve mézet akart,
másik lát egy szederbokrot.
Most már nem éhesek,
csak sétálnak és örülnek.
NYÁRI ÉJJEL
Alszik a rózsa a kertben,
lila ibolya az erdőben,
búzavirág és pipacs a mezőn,
sárga pitypang a meseréten.
Ezer csillag ragyog az égen
ez történik nyári éjjel.
