Garanyi József festőművész bár 1921. március 16-án Bátyúban született, igazi beregszászinak tartotta magát, mivel még kisgyerekként, négyéves korában költözött családjával a Vérke-parti városba. Elmondása szerint építészmérnöknek készült, ám a háborús idők az ő sorsába is beleszóltak, így csak 25-26 éves korától kezdett rendszeresen festeni. Ma már messze földön híresek és keresettek a Beregszász és környéke, Kárpátalja szépségeit bemutató tájképei, önarcképei, portréi, szebbnél szebb csendéletei.
Kovács László kiállításszervező, gyűjtő gyakorta rendez tárlatokat Beregszászban. Legutóbb Garanyi József válogatott munkái tárultak a nézők elé a Pásztor Ferenc Közösségi Ház egyik termében. A kiállítást a festő halála tízéves évfordulójára rendezték.
– Garanyi József 2009-ben hunyt el, ezzel a kiállítással szerettünk volna tisztelegni a munkássága előtt. A tárlat igazán érdekes, hiszen vannak olyan képek – két női portré és egy önarckép –, melyek az első kiállításán szerepeltek 1947-ben a beregszászi mozi előcsarnokában – tudtuk meg Kovács Lászlótól.
– Miket láthatunk még?
– A kiállítás úgy van összeállítva, hogy mindenből bemutassunk egy kis részletet, amiket a festőművész alkotott: vannak pasztellek, olajképek, grafikák. Míg jó barátságban volt Erdélyi Béla festőművésszel, főleg olajfestmények születtek a keze alatt, aztán, amikor Béla bácsi 1955-ben elhunyt, a másik tanítómestere, Boksay József hatására pasztellképeket és akvarelleket kezdett el készíteni.
– Immár tíz éve, hogy nincs közöttünk a festőművész. Ön szerint csak kiállításokkal lehet elérni, hogy fennmaradjon a neve, hogy a következő nemzedéknek se csengjen ismeretlenül a Garanyi József név?
– A neve mindenképpen fennmarad, mert munkái nagyon sok képtárban megtalálhatók. Vegyük például a moszkvai Tretyakov Képtárat, vagy a bécsi képtárat. Ez utóbbiban a vasalás közben megörökített édesanyját ábrázoló képet és az Etető anya címűt tekinthetik meg az érdeklődők. Emellett világszerte számos magángyűjteményben vannak művei, így a neve a festményeiben él tovább.
Hegedűs Csilla
