1975 óta októberben méltatják a zene világnapját, ebből az alkalomból országszerte több koncertet, hangversenyt és más zenei programot is rendeznek. A világnap célja, hogy a társadalom széles rétegei számára népszerűsítse a zeneművészetet. Kárpátalja nívós zenei társadalommal rendelkezik, vajon manapság mennyire van ráhangolódva az ifjúság a muzsikára? – kérdezte a KISZó Király Andrást, a Tiszapéterfalvai Ifjúsági Művészeti Iskola igazgatóját.
– Miért jó zeneiskolába járni?
– A zene az alapműveltség része, formálja a jellemünket. Plusz tudást ad, legyen szó a kottaolvasásról, a hangszerek megszólaltatásáról, a képzőművészet vagy a tánc fortélyainak elsajátításáról. A szülők gyakran mondják, inkább zeneiskolába járjon a csemetéjük, mintsem otthon a telefonját nyomogassa. Ennél azért nagyobb motiváció kell ahhoz, hogy valaki elvégezze azt a néhány évet, mert nem holmi unaloműzésről van szó. Viszont még azok a szülők is érdeklődéssel adják be gyerekeiket a zeneiskolába, akik maguk nem jártak oda. Azok pedig, akik elvégezték, tudják, milyen ráadást adott nekik, ezért szeretnék, hogy a gyermekük is magáévá tegye azt a tudást. Néhányan viccesen megjegyzik, ők nem szerettek zeneiskolába járni, mégis belátják, hasznukra vált. A művészeti iskolásoknak kevesebb idejük van káros szenvedélyek gyakorlására. Ők már tudják, milyen fontos a megjelenés, milyen az, ha a színpadon kell állni. Egy-egy szereplés tartást, sikerélményt ad nekik, kisebb eséllyel csúsznak le és süppednek bele a rosszkedvbe, kilátástalanságba.
– Melyik hangszert kedvelik a legjobban?
– Nálunk az idén százhuszonnégyen tanulnak. Most a zongora a legnépszerűbb, viszont minden hangszerre volt jelentkező. Akadtak, akiket már nem is tudtunk felvenni, mert a járási költségvetés nem engedte. Változó az érdeklődés, most olyannyira megnövekedett a táncolni vágyók száma, hogy egy új csoport beindítását tervezzük Tiszabökényben. Mindig igyekszünk kielégíteni az igényeket, eleget tenni a szülők kívánságának, hogy örömmel írassák be hozzánk a gyerekeiket.
– A klasszikus vagy a népzenét szeretik jobban?
– Változó. Voltak idők, amikor a népzene örvendett nagyobb népszerűségnek, de most kiegyenlítődik. A táncosok választhatnak egyszerre kettőt is, modern és néptáncot, ha bírják. De csak úgy, mint a hangszereknél, sokkal nehezebb két különböző stílust jól művelni. A klasszikus alapok viszont fontosak a népzenénél is.
– Az itteni fiataloknak van-e lehetőségük a kitörésre?
– Úgy vélem, ha valaki tehetséges, annak mindig is lesz módja elérni valamit. Akarás, odaadás és kitartás kérdése. Ám hiába van meg az adottsága hozzá, kemény munka nélkül nehéz feljebb lépni. A szorgos munkának viszont megvan a gyümölcse. A gyerekek járási vetélkedőkön „melegítenek be”, de nemzetközi versenyekre is kijuthatnak. Nálunk nagyon jó, kitüntetett tehetséggondozók vannak, akik odafigyelnek a kamasz fejlődésére, keresik számukra az alkalmakat. A gyerek az első, de nagyon oda kell figyelni, hogy építő jellegű, nem pedig „kiszipolyozó” esélyekbe vágjanak bele.
Simon Rita
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.