Megannyi kérdés övezte a napokban megtartott Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) gyűlését. A fő téma természetesen a decentralizáció, s annak hatása a kárpátaljai magyar önkormányzatokra volt.
– Kárpátalja, azon belül a Beregszászi járás sereghajtó a kistérségek létrehozásában. Ám két fontos dolgot szem előtt kell tartani, az egyik
az önkéntesség, a másik pedig a gazdasági megalapozottság – fejtette ki Babják Zoltán.
A KHÖT elnöke, Beregszász polgármestere hozzátette, arra kell törekedni, hogy egybe tartsák a KHÖT tagsága által vezetett településeket. Józanul, az egységben, a gazdasági megalapozottságban kell gondolkodni. Beregszász a kárpátaljai magyarság kulturális központjának számított, számít, és remélhetőleg fog is számítani, ezért kész és hajlandó a mostani infrastruktúrájával kiszolgálni az összes települést, melyek a Beregszászi kistérséghez fognak csatlakozni. A lényeg az, hogy holnap mindannyiunknak jobb legyen, mint tegnap volt, arra kell törekednünk, hogy magyarságunkat egybe tudjuk tartani, ezt kell ma itt átbeszélnünk – hangsúlyozta.
A Kárpátaljai Megyei Tanács legutóbbi ülésén is ez volt a téma, így Barta József, a megyei tanács alelnöke részletes ismertetővel érkezett. Elmagyarázta, mi várható, mire kell felkészülniük a polgármestereknek, melyek azok a szempontok, amiket előtérbe kell helyezni. Emlékeztetett a megyei tanács szeptember végi ülésére, melyen elfogadták Kárpátalja távlati tervét, de nagy kérdés, hogy azt Kijev is helyben hagyja-e. A szónok kihangsúlyozta,
ami a Bereg-vidéket illeti, nagyon fontos lenne, hogy egy nagy, Beregszász központú járás alakuljon, ugyanis csakis az lenne életképes, és a magyar érdek is csak így tudna érvényesülni.
Dr. Orosz Ildikó is megosztotta a témával kapcsolatos gondolatait. A megyei tanács képviselője támogatta azt a véleményt, hogy minél erősebb közösség maradjon egy tömbben. Sokan több kistérségben gondolkodnak, de a közösség érdekeit kell szem előtt tartani, mert ahhoz, hogy például a Tiszahát megerősödjön, és más irányból is tudják támogatni pályázatokkal, ahhoz egy erős társulásnak kell létrejönnie.
– A Beregszászi járás is akkor lenne igazán erős, ha Dercen és Fornos is hozzá csatlakozott volna, de a két magyarlakta település sajnos most se a magyarságot választotta – mondta Orosz Ildikó, majd arra kérte a jelenlévőket, próbáljanak hosszú távon gondolkodni, hogy utánunk is életképes közösség maradjon.
Az elhangzottakra reagálva Tóth Miklós megyei képviselő hozzáfűzte, ha három-négy szegény falu összefog, abból még nem lesz gazdag kistérség, ez nem perspektivikus, nem felelősségteljes gondolkodás.
A gyűlésre meghívást kapott Tóth Éva, Korláthelmec elöljárója (sztárosztája) is, aki ismertette, milyen kistérségben élni. Elmondta, két évvel ezelőtt egyesült négy község, ő a Baranyához tartozó Korláthelmec elöljárója lett, de döntéseket nem hozhat, csupán kisebb ügyeket intézhetnek helyben. Kifejtette, természetesen mindez nem előny, de hátránynak sem mondaná.
Az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány pályázatairól Bujdosó István referens tájékoztatta a megjelenteket.
A gyűlésen sokan hozzászóltak a témához. Elmondta véleményét Bátori József megyei képviselő, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Bakancsos László, a Beregszászi Járási Tanács képviselője és még sokan mások. Végül a KHÖT jelen lévő tagjai egyhangúlag megszavazták a Beregszász központú járás létrehozását kezdeményező nyilatkozatot.
Hegedűs Csilla
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
