A jövedéki adó számottevő bevételt jelent a költségvetés számára, amelynek nagyobb része az üzemanyag-forgalomból, kisebbik hányada pedig a dohány és egyéb termékek értékesítéséből származik. Mindeközben Ukrajnában a dohánytermékek csempészetével jelentős bevételektől esik el az állam évek óta. Az ezek felszámolására tett kísérletek az elmúlt évtizedekben sorra kudarcba fulladtak.
Egy friss statisztika szerint évről évre nő a csempészett cigaretta mértéke Ukrajnában. Míg 2017-ben az illegális dohánytermékek aránya 2,3 százalék volt, ezzel szemben 2019-re ez megtriplázódott és elérte a 6,6 százalékot. Ami azt jelenti, hogy az ukrán költségvetés bevétele nem kevesebb mint 8,5 milliárd hrivnyával lett kevesebb az elmúlt három évben. Ám nemcsak költségvetési bevételektől esik el Ukrajna, romlik az ország megítélése is, már ha van még hová romlania. Az utóbbi években iparággá nőtte ki magát a Európába irányuló cigarettacsempészés. Földön, vízen és levegőben is próbálkoznak a bűnszervezetbe tömörülő csempészek, akiknek gyakran határőrök és vámosok a cinkostársaik.
Ez év januárja és szeptembere között 2500 csempészési kísérletet akadályoztak meg az ország határain. Arról nem szól a fáma, hány esetben járhattak sikerrel a csempészek, ez a szám valószínűleg sokszorosa a felderített törvénysértéseknek. A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások a gazdaság minden szegmensét érintették, ezzel szemben a határokon nem állt le az ipar. Ami azt jelenti, hogy a határzár nem vetette vissza a jól jövedelmező csempészési bizniszt. A napokban jelent meg a hír, hogy a gazdasági minisztérium egy jól bevált uniós gyakorlat bevezetésével vetne véget a cigarettacsempészetnek. A tervek szerint létrehozzák a nemzeti dohányelosztót, amely az adócsalás, a csempészet és a hamisítás elleni küzdelemben játszik majd kulcsszerepet. Ezzel gyakorlatilag végigkövetik a dohánytermékek gyártóktól a kiskereskedőkig történő mozgását. Meglátjuk, mit hoz ez, ugyebár ami jól működik az Európai Unióban, az nem biztos, hogy Ukrajnában is beválik majd. Hiszen tudjuk, a korlátozások többnyire csak növelik a korrupció esélyét.
Amíg nem sikerült a fekete- és szürkegazdaságot kifehéríteni, addig adó- és minimálbér-emeléssel próbálják több adóbevételhez juttatni a büdzsét, ugyanis a béremeléssel arányosan nő az adók mértéke is. Az elmúlt héten látott napvilágot az a hír, hogy a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása miatt a jövőben egy dolgozó adójából két nyugdíjast kell majd eltartani. Denisz Smihal kormányfő ráadásul arról beszélt, hogy az ukrán állam 15 év múlva nem lesz képes nyugdíjat fizetni polgárainak. Ennek oka a munkaképes lakosság számának drasztikus csökkenése.
Az ukrán kormány hitelekből igyekszik pótolni a költségvetési hiányt, miközben, ha betömködnék az adólyukakat, az ország nem szorulna külső segítségre.
Mint arról korábban beszámoltunk, áldiplomata bukott le a határon
