Ön, kedves olvasó, mit szokott tenni, ha odahaza kiég a neoncső, elromlik a gépkocsi akkumulátora, lemerülnek a zsebrádió szárazelemei, ki kell dobni a maroktelefon tápegységét? Ugyebár azt, amit a legtöbb állampolgár. Fogja a tönkrement dolgokat, és egyszerűen kirepíti őket a szemétre. Arra nyilván kevesen gondolnak, hogy ezek a dolgok a környezetbe kerülve mekkora károkat képesek okozni az élővilágban.
A megyei környezetvédelmi főosztály szakemberei csoportokra osztva minősítik a különféle hulladékok veszélyességi kockázatát. Mint azt a főosztály veszélyes hulladékokkal foglalkozó osztályán elmagyarázták, a leginkább veszélyes fokozatba tartoznak a higanygőzlámpák. A korszerű és gazdaságos világítási eszközök csak addig hasznosak, míg működnek. Ha a fénycsövek kiégnek, a legtöbbször egyszerűen kidobják őket.
Pedig a lámpatestben lévő higany és más veszélyes anyagok a környezetbe kerülve komoly mérgezést okoznak.
Azt, hogy ez mennyire veszélyes, már rég felismerték a környezetvédők. Ám a biztos megoldást a bajok megelőzésére még nem találták meg. A szakemberek szerint nagyon költséges a veszélyes hulladékok begyűjtése és újrahasznosítása. Ráadásul Kárpátalján egyetlen veszélyes hulladék-feldolgozó sem létezik. A lakosságtól származó, szemétre kerülő szárazelemek, higanygőz lámpatestek, savas akkumulátorok okozta kár pénzben nem mérhető. A patakok vizével, a talajból a növények közvetítésével a háziállatok szervezetébe kerülve végül bennünket mérgeznek. Rákos megbetegedések, genetikai elváltozások – hogy csak párat említsünk az okozott betegségekből.
Ha a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékokkal eddig nem törődött senki, ugyanez nem mondható el a vállalatokról.
Az ő esetükben sikerült némileg enyhíteni a problémát. A környezetvédők támogatásával, az illetékes minisztérium által kidolgozott szabályok szerint folyamatosan történik a leginkább veszélyes anyagok szervezett begyűjtése és elszállítása. A múlt évben például 29 094 kiégett fénycsövet gyűjtött be az Ekolog Kft. az ezzel foglalkozó egyetlen kárpátaljai vállalat. A cég lehetőségei korlátozottak, ezért csak az ungvári telephelyükön, az Ogarjova utca 25. szám alatt tudják átvenni a lámpatesteket, majd onnan azokat Doneck megyében lévő higanykombinátba szállítják. Azért olyan messzire, mert az egész országban nincs más vállalat, mely a higanygőz-lámpák feldolgozásával, alkotó elemei újrahasznosításával foglalkozna. Ám a jelenlegi ismert kelet-ukrajnai állapotok közepette ez sem egyszerű megoldás.
Az ungvári vállalkozásnál a lakosságtól is átveszik a kiégett fénycsöveket, csak éppen senki nem keresi őket. Ez viszont érthető, mert azért, hogy átvegyék azokat, a beszolgáltatónak fizetnie is kell.
Fura, de így van. A kft. ugyanis semmilyen támogatást nem kap hasznos tevékenységéért az államtól. Abból él, amit a beszolgáltatóktól díjtételként begyűjt.
Egyetlen helyen az elhasználódott savas akkumulátorokat is átveszik. Ezzel az ugyancsak ungvári Zakarpattyavtorkolormetal nevű vállalat foglalkozik. Ők évente átlag 100-110 tonna fáradt akkumulátort szállítanak ki a megyéből feldolgozásra. Mivel a szemétlerakók nem vehetik át ezeket a veszélyes hulladékokat, s a vidéki lakosok aligha fuvarozzák őket sok-sok kilométeren át a megyeszékhelyre, többségük az erdők virágai között, a csobogó patakok jobb sorsra érdemes medrében mérgezik évtizedeken át az élővilágot.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
