Világszerte októberben méltatják az ízületi gyulladásos betegségek megelőzésének napját. A kór a lakosság 1 százalékát érinti. Az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, melynek következtében a 35 évnél idősebbek jelentős része – nagyobb részt a nők – megterhelőnek érzi az olyan hétköznapi tevékenységeket, mint a házimunka, a cipekedés, a lépcsőzés, a közlekedés, a kisgyermekek emelgetése vagy a kertészkedés, ráadásul a 35-50 évesek fele fájdalmat is tapasztal. Tüneteinek, kezelési lehetőségeinek ismertetésében Szamvel Turjanica, Kárpátalja főreumatológusa volt a segítségünkre.
– Sajnos az ízületi gyulladások, más néven artritiszek, a középkorú és a fiatal korosztályt, nem egy esetben a gyerekeket is veszélyeztetik. Az ide tartozó immunológiai, fertőzéses vagy anyagcsere eredetű betegségek a végtagízületeket és a gerincet egyaránt érinthetik. Az ízületi gyulladások világszerte kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi problémát jelentenek, mivel tartós életminőség-romlást, rokkantságot és munkaképtelenséget okoznak, s extrém költségeket is igényelne – fejti ki a szakember. – Számos megnyilvánulási formája lehet, ezért korábban könnyen összetévesztették más betegségekkel. Ma már a különféle képalkotó eljáráso – CT, MRT, ultrahang – és laborvizsgálatok segítségével korai stádiumban kimutatható és megelőzhető a súlyosbodása.
– Milyen tünetek utalnak az artritiszre?
– A betegség legjellegzetesebb velejárója az ízületek gyulladása, ami hosszú távon azok mozgásképességének elvesztéséhez és deformitásukhoz vezet. Leginkább a kis ízületek érintettek, elsősorban a kéz, a lábujjak, a térd (36%), a derék (26%) és a váll (20%). A gyulladás az érintett ízületek fájdalmas duzzanatával jár, a gyulladt ízületek tapintásra is érzékenyek. Később megfigyelhető az ízület körüli izmok sorvadása is. A tünetek lassan, hetek-hónapok alatt fejlődnek ki. A gyulladt ízület különösen reggelente, ébredés után, illetve huzamosabb inaktivitás, pihentetés utáni ismételt mozgatásra fájdalmas. Jellemző rá a 30-60 percen át tartó reggeli ízületi merevség.
Ilyenkor az ízületet a betegnek fokozatosan „be kell járatnia”. Ez segíthet elkülöníteni a nem gyulladásos eredetű ízületi bántalmaktól, például porckopástól, amikor a reggeli merevség nem olyan meghatározó és a fájdalom az ízület további mozgatására csak fokozódik.
– Mi állhat a gyulladás kialakulásának hátterében, és ki van a legnagyobb veszélyben?
– Ennek számos oka lehet. Vannak olyan ízületi gyulladások, amelyek az egész szervezetre kiterjednek, ilyenek a fertőzéses, az autoimmun és az endokrin (hormon eredetű) betegséggel összefüggő, vagy más kórral kapcsolatos ízületi gyulladások. S vannak olyanok, amelyek helyileg alakulnak ki, például túlterhelés, sport, baktériumok, autoimmun betegségek, köszvény, lelki okok kapcsán. Tehát gyakorlatilag bárki érintett lehet.
– Mennyire könnyen kezelhető ez a betegségcsoport?
– Ma már számos hatékony gyógyszer létezik rá. Kiemelkedő jelentőségűek a célzottan ható biológiai terápiás készítmények, melyek az ízületi gyulladások kezelésében valóban forradalmi áttörést hoztak. Ezek az injekcióban és infúzióban adott gyógyszerek nemcsak a fájdalmas tüneteket csökkentik minden korábbi szernél hatékonyabban, hanem meggátolják a tünetek erősödését és így megóvják a beteget a különböző szövődményektől, élettartamuk megrövidülésétől. Lehetővé válik az érintett személy munkaképességének megtartása, illetve a munkához való visszatérése.
– Mi szükséges a gyógyszeres kezelésen kívül az artritisz kordában tartásához?
– A folyamatos gyógyszeres gyulladáscsökkentés mellett nagyon fontos az ízületek mozgáshatárainak megtartása, az izomerő javítása, amit a gyógytornász által betanított és vezetett, a beteg által rendszeresen végzett gyógytorna biztosít. A gyakorlatokat és az ismétlések számát mindig az aktuális állapothoz kell adaptálni.
A gyulladás fokozódásakor az ízület nyugalomba helyezése, óvatos átmozgatása mellett a hűtőborogatás, illetve a jegelés jó hatású.
Az aktív tornát, melegítő hatású kezeléseket, meleg fürdőt és a megterhelő tevékenységeket kerülni kell.
Summázva elmondhatjuk, hogy a reumatoid artritisz súlyos, mai tudásunkkal még nem meggyógyítható betegség, azonban a korai diagnózis és az időben megkezdett megfelelő gyógyszeres kezelés, gyógytorna, fizioterápia és egyéb módszerek segítségével az esetek nagy részében jól kézben tartható, és megfelelő életminőség érhető el, vélekedik a reumatológus szakorvos.
Magyar Tímea
