Koszovó Európa első állama, ahol megszűntek a hírlapok, pedig a balkáni országban a koronavírus-járvány előtt 5 napilap jelent meg. Az egyik már csak online megjelenő újság főszerkesztője a napokban azt nyilatkozta, hogy a példányszám csökkent a pandémia előtt is, de a járvány felgyorsította a hanyatlást. Az otthonukba kényszerült emberek az interneten tájékozódtak, így többé nem tudták fenntartani a lapot. A szektort – főleg a független médiát – világszerte súlyosan érintette a járvány. A megcsappanó bevételek mellett, a digitális média népszerűsége a nyomtatott médiával szemben fokozatosan nőtt.
A médiával foglalkozó szakemberek évek óta azt szajkózzák, hogy végnapjai felé közeledik a nyomtatott újság. Legutóbbi KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, azt kérdeztük közösségi oldalunkon, hogy „Ön szokott nyomtatott sajtót olvasni?” Ami a nem reprezentatív reakciógombos felmérés eredményét illeti, a válaszadók 73 százaléka olvas nyomtatott sajtóterméket, míg mindössze 27 százalék válaszolta azt, hogy nem vesz a kezébe print újságot.
2018-ban a The New York Times volt az első újság, melynek digitális változata elérte az egymillió előfizetőt. Azonban három évvel ezelőtt még így is több pénzt hoztak azok az olvasók, akik a nyomtatott lapot járatták. A médiavállalat vezérigazgatója akkor azt nyilatkozta, hogy közel a fordulópont, amikor gazdaságilag már nem éri meg többé a nyomdába küldeni a lapot. Ám ez az elmúlt három évben még nem következett be. Nyilvánvaló trend, hogy a nyomtatott sajtó világa a vége felé közeledik, abban azonban nincs egyetértés, hogy ez mikorra várható. Ugyanakkor vannak érvek is, melyek a nyomtatott sajtó továbbélését támasztják alá. Egyszerűbb és általánosabb érv a megszokás. Vagyis vannak olvasók, akik egyszerűen, akár emocionális alapon ragaszkodnak a nyomtatott újságokhoz.
Szabó Sándor
