Ma (március 11-én) reggel a közösségi oldalakat ellepték a helyiek által a robbanásokról készített videofelvételek. Jurij Pohuljajko, a Volinyi Megyei Állami Közigazgatás vezetője szerint a lucki repülőteret érte támadás. Ruszlan Marcinkiv, Ivano-Frankivszk polgármestere szintén megerősítette a városban történt robbanásokról szóló információkat. Mint mondta, a reptér közelében ideiglenesen korlátozták a forgalmat. A katonaság és a katasztrófa-elhárítás dolgozik a helyszínen. A háború kezdete óta eddig nem támadott Dnyiprót három légicsapás érte. Péntek, az ukrajnai háború tizenhatodik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:34
Hamar rendőrkézre került a tolvaj
Sajnos vannak olyan gátlástalan emberek, akik meglopják a vidékünkre érkezett menekülteket.
A minap a munkácsi buszpályaudvaron próbálkozott lopással egy 27 éves helyi lakos, aki egy Kijevből menekülő hölgy kezéből kikapott 300 eurót, majd elmenekült, tudatta a megyei ügyészség sajtószolgálata. A rendőrség azonban gyorsan a tettes nyomára bukkant. Az őrizetbe vett gyanúsított tettéért akár 10 év börtönt is kaphat.
A pályaudvarokra vezényelt megerősített rendőri jelenlét nemcsak a rend fenntartását biztosítja, hanem az ehhez hasonló esetek megakadályozására is nagy figyelmet fordít.
Oroszország lefoglalt arany- és devizatartalékait Ukrajnának adják
Az ukrán gazdasági minisztérium más államok kormányaival együtt keresi azon jogi lehetőségeket, melyek révén az Orosz Föderáció Központi Bankjának lefoglalt arany- és devizatartalékait átadhatnák Ukrajnának.
Erről Denisz Kudin, az ukrán gazdasági miniszter első helyettese számolt be. Jelenleg 415 milliárd dollar értékű aranytartalékról van szó, amit az ukrajnai károk helyreállítására fordítanának.
Kudrin hozzátette, az Orosz Föderáció kapitulációja után kénytelen lesz pénzügyi és természetbeni jóvátételt is fizetni Ukrajnának.
Háborús élő hírfolyamunkat itt találja:
Ukrajnában emelték a katonai nyugdíjakat
A szociálpolitikai minisztérium jelentése szerint március 1-től átlagosan 787 hrivnyával emelik a katonai nyugdíjakat.
Az emelés 486 796 embert érint. A tárca sajtóközleménye szerint 368 333 volt katona a kiszolgált évei után átlagosan 837 hrivnyával kap többet ezentúl. 39 235 rokkantnak nyilvánított egykori hadfi havi juttatása közepesen 995 hrivnyával lesz több. A családfenntartó elvesztése miatt 79 228 személynek 451 hrivnyával emelik a havi nyugdíját.
Magyarország megszervezte a háború elől menekülők egészségügyi ellátását
A kormány megszervezte a háború elől menekülők egészségügyi ellátását: kezelik a beteg gyerekeket, segítenek a daganatos betegeken és a háziorvosok is kérhetnek ukrán nyelvű segítséget, ha tolmácsolásra van szükségük – közölte a magyar kormányszóvivő ma.
Szentkirályi Alexandra a Facebook-oldalára feltöltött videóban elmondta: nemcsak a határ mellett, hanem mindenhol máshol is segítenek a Magyarországra érkező, a háború elől menekülő embereknek. Sokaknak – felnőttnek, gyermeknek is – lehet egészségügyi problémája, így megszervezték az ő ellátásukat is.
Tájékoztatása szerint a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet – a külügyminisztériummal, a mentőszolgálattal és a katasztrófavédelemmel szorosan együttműködve – helyezi el az ide érkező beteg gyermekeket.
Ezen felül több Ukrajnából érkező beteg számára is szükséges lehet onkológiai ellátás megkezdése vagy folytatása, aminek a koordinálását az Országos Onkológiai Intézet végzi – ismertette a kormányszóvivő.
Már működik a Nemzeti Népegészségügyi Központ 1812-es telefonszámán az a szolgáltatás, amelyet orvosok, egészségügyi szolgáltatók hívhatnak fel akkor, ha ukrán nyelvű beteghez tolmácsolást szeretnének kérni egészségügyi témában. Ez reggel 8 és este 8 között érhető el a hét minden napján.
Hozzátette: az Országos Mentőszolgálat számára is nyitva áll ez a lehetőség, részükre viszont 0-24 óráig mobiltelefonos tolmácsolást is biztosítanak.
Több száz orosz parlamenti képviselő ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány
Több száz orosz parlamenti képviselő ellen léptetett érvénybe szankciókat pénteken a brit kormány, azzal az indokkal, hogy az érintett törvényhozók támogatják a délkelet-ukrajnai szakadár térségeket.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az intézkedés az orosz parlament alsóházának (Állami Duma) 386 tagját érinti. A brit kormány rendelkezése szerint ezek a képviselők nem utazhatnak be Nagy-Britanniába, brit területen lévő vagyoneszközeikhez nem férhetnek hozzá és üzleti tevékenységet sem végezhetnek brit földön.
A háború kezdete óta átlépte az ötszázat azoknak a legbefolyásosabb, komoly vagyonértékkel bíró orosz személyeknek, vállalatoknak és üzleti érdekeltségeknek a száma, amelyekre a brit szankcióintézkedések kiterjednek. Köztük van 18 vezető orosz oligarcha, akinek együttes vagyona meghaladja a 30 milliárd fontot (több mint 13 600 milliárd forint) – áll a brit külügyminisztérium pénteki tájékoztatásában.
A brit kormány előző nap egyszerre hét orosz oligarcha, köztük Roman Abramovics, az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában játszó Chelsea tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója ellen jelentett be szankciókat.
A büntetőintézkedések alapján London mindegyikük nagy-britanniai vagyoneszközeit befagyasztja, megtiltja, hogy beutazzanak az országba, és azt is, hogy brit állampolgárok vagy vállalatok üzleti kapcsolatra lépjenek velük.
Az ukrán elnök szerint Ukrajna már túl van a háború töréspontján
Volodimir Zelenszkij pénteki videóüzenetében kijelentette, hogy Ukrajna már túljutott az Oroszország elleni háború fordulópontján. Szerinte, ami a továbbiakban következik, az út a győzelemhez.
Optimistán úgy nyilatkozott, lehetetlen megmondani, hány napig kell még megvédeni Ukrajnát, de azt ki lehet jelenteni, hogy az ország ezt megteszi. Mert szerinte Ukrajna már stratégiai áttörést ért el és a győzelem felé halad.
Kijelentette, ha a megszállók ismét lőni fognak a civilekre és ellehetetlenítik az evakuálásokat, olyan válaszreakciót kapnak a világtól, hogy nekik maguknak is szükségük lesz a humanitárius folyosókra.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek Versailles-ben tartott informális találkozóján Ukrajna “azonnali” EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban született döntésre úgy reagált: „nem ezt várjuk”.
Romániában csökkenni kezdett az ukrajnai menekültek száma
Romániában második napja csökken a háború elől elmenekült, Románia területén maradó ukrán állampolgárok száma – derült ki a határrendészet pénteken közölt összesítéséből.
Romániába 364 ezer ukrán menekült érkezett a háború kezdete óta, közülük 282 ezren továbbutaztak, többségük Magyarország felé. Napi bontásban a legtöbben – közel 34 ezren – vasárnap érkeztek, azóta számuk csökkenni kezdett, míg az országból távozóké egész héten 25 ezer körül stagnált. Szerdán és csütörtökön már kevesebb ukrán állampolgár érkezett, mint ahány elhagyta az országot, így a Romániában maradók száma a keddi 86 ezret közelítő csúcsról 82 ezerre csökkent.
A belügyminisztérium pénteki közlése szerint eddig 3623 ukrán állampolgár nyújtott be menedékkérelmet a román hatóságokhoz, de többségük nem igényel szállást a bevándorlási hivatal (IGI) által üzemeltetett befogadó központokban, ahol – a Romániába határsértőkként érkezett több száz ázsiai és afrikai menedékkérőt is beleértve – a helyek telítettsége 71 százalékos.
A Romániában maradó ukrán menekültek többsége az önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által felajánlott szálláshelyeket veszi igénybe.
A bukaresti kormány pénteki ülésén elfogadott határozat értelmében az ukrajnai (ukrán, vagy más állampolgárságú) menekülteket elszállásoló magánszemélyeknek menekültekként és éjszakánként 20 lejes támogatást biztosítanak, amelyet a megyei katasztrófavédelemi igazgatóságokon keresztül fizetnek ki.
A bukaresti kormány egyelőre 15 ezer menekült két hónapnyi szállásköltségeire elegendő összeggel pótolta ki tartalékalapjából a belügyminisztérium költségvetését.
Kárpátalja felkészült a menekültek utaztatására
Naponta akár 4000 ember határon való átjutására is fel van készülve a megye vezetése, ha egy újabb menekülthullám érné el Kárpátalját, fogalmazott Viktor Mikita, a Megyei Katonai Közigazgatás elnöke.
Folyamatos egyeztetések zajlanak a magyar, szlovák és román külképviseletekkel, hogy közösen minél hatékonyabban megtudják szervezni azoknak a menekülteknek az utaztatását, akik vonattal szeretnének eljutni az Európai Unió országaiba. Szlovákia már jelezte, kész 1500 személy befogadására. A Kárpátaljára érkezett személyek okmányait minden esetben ellenőrzik, nyilvántartásba veszik őket, csak ezek után hagyhatják el Ukrajna területét.
Provokáció: Orosz légitámadás érte Fehéroroszországot
Nem sokkal azután, hogy az Ukrán Védelmi Minisztérium figyelmeztetett rá, hogy orosz légitámadás készül Fehéroroszország ellen Ukrajnából, megjelent az információ a légicsapásokról, közli a korrespondent.net.
Az orosz légierő Fehéroroszország területén elkövetett provokációjáról Anton Gerascsenko, Ukrajna belügyminiszterének tanácsadója értesített.
A Legfelső Tanács és az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének Parancsnoksága arról számolt be, hogy ma 14,30-kor két orosz repülőgép szállt fel a fehérorosz Dubrovicáról, berepülve Ukrajna területére Gorodics és Tumen fölött megfordultak, s tüzet nyitottak a fehérorosz Kopany lakott településre. Az orosz provokáció célja, hogy a Fehérorosz Köztársaság Fegyveres Erőit bevonják az Ukrajnával vívott háborúba!
Stoltenberg: a NATO élesen reagált Oroszország tettére
A világ közösségének minden lehetségest meg kell tennie, hogy véget vessen az orosz agressziónak – jelentette ki a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg rámutatott: a NATO élesen reagált Moszkva tettére, de az háború nem válhat Oroszország és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete közötti háborúvá.
A főtitkár szavai szerint a NATO élesen reagált Oroszország tettére.
„Ukrán katonák tízezreit képeztük ki. A megszállók ellen nagy harc folyik. Ez a háború nem mehet át a NATO és Oroszország közötti háborúba, mert az még több áldozatot követelne” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: „Putyin elnök köteles véget vetni ennek a háborúnak, s teljesen kivonni katonáit Ukrajnából”.
A főtitkár felszólította a tagállamokat védelmi kiadásaik növelésére.
Online-óvoda indul Ukrajnában
Az UNICEF az oktatási minisztérium támogatásával elindítja a NUMO óvodát Ukrajnában. Az óvodások nevelése oktatóvideók formájában történik, írja az Osvita.
A projekt segít a szülőknek abban, hogy gyermekeik figyelmét eltereljék vagy fejlesztő foglalkozásokkal kössék le az óvóhelyeken, az utazás során vagy az új lakóhelyhez való alkalmazkodás idején.
Az online-óvoda programjai biztosítják, hogy a gyermek tartalmasan töltse el a szabadidejét és a kicsik oktatásához is hozzájárul.
A tervek szerint az első sorozat hamarosan megjelenik az oktatási minisztérium és az UNICEF honlapján, később pedig a televízióban is.
Arról is írtunk már, hogy Ukrajnában hangos meséket tartalmazó csatornát hoztak létre az óvóhelyeken lévő gyerekeknek.
Mint ismeretes, számtalan oktatási intézményt leromboltak az országban, így nem minden megyében indulhat újra az oktatási-nevelési folyamat.
Ám mint arról beszámoltunk, Kárpátalján azt tervezik, hogy március 14-től folytatódik a jelenléti oktatás, és az óvodák is működni fognak.
A rendfenntartók viszont nem javasolják a kárpátaljai óvodák és iskolák megnyitását.
Brüsszel megduplázza az Ukrajnának szánt fegyverekre biztosított összeget
Az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta pénteken Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján Versailles-ban.
Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: „javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”.
„Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” – mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt.
Ideiglenesen egyszerűsítették az importélelmiszer Ukrajnába szállítását és forgalmazását
A Miniszteri Kabinet határozatot fogadott el az import élelmiszerek Ukrajnába történő szállításának egyszerűsített eljárásáról, közli a Hvylya.
Az ukrán üzletekben és szupermarketekben korábban csak ukrán nyelvű tájékoztatóval ellátott importtermékeket volt szabad értékesíteni. Tekintettel a háborús helyzetre, ezt a normát ideiglenesen töröltek. Jelenleg az oroszt kivéve, bármilyen nyelvű ismertetővel forgalomba lehet hozni az importból és a külföldi segélyekből származó élelmiszereket.
Az intézkedés célja, hogy a háború idején elősegítsék az ukrán piac ellátottságát.
Brit külügyminiszter: még tovább kell erősíteni a Moszkva elleni szankciókat
A nemzetközi közösség „hatalmas horderejű intézkedéseket hozott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt”, de az eddig megtett lépések sem elégségesek, tovább kell fokozni a Moszkvára gyakorolt nyomást – tájékoztatott Liz Truss brit külügyminiszter szavaira hivatkozva az MTI.
Truss, aki az Atlantic Council nevű washingtoni elemzőműhely és tanácskozó fórum hallgatósága előtt szólalt fel, a londoni külügyminisztérium által ismertetett beszédében kijelentette: további szankciókkal el kell érni Oroszország teljes kizárását a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, be kell fagyasztani minden orosz banki vagyoneszközt, és még több országot kell arra biztatni, hogy csatlakozzon ehhez az erőfeszítéshez.
A brit külügyminiszter szerint London olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Oroszország nem férhet hozzá pénzeszközeihez, nem tudja elvégezni fizetési tranzakcióinak elszámolását, nem tudja fenntartani kereskedelmi forgalmát, hajói nem tudnak kikötni és repülőgépei nem tudnak leszállni.
Elmondta: a brit kormány az ország történetének eddig legkeményebb szankciós intézkedéscsomagját léptette érvénybe Moszkvával szemben, kétszáznál több személyt és vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Truss hozzátette: a brit szankciók 300 milliárd font (közel 12 billió hrivnya) értékű orosz banki vagyoneszközt érintenek, többet, mint bármely más ország szankciói.
A brit külügyminiszter szerint együttműködésre van szükség annak érdekében is, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) igazságot szolgáltasson, és ennek módja Vlagyimir Putyin felelősségre vonása.
Liz Truss szerint mindemellett véget kell vetni a stratégiai léptékű függőségeknek, mivel ez rosszhiszemű világpolitikai szereplőkkel szemben teszi kiszolgáltatottá a nyugati országok gazdaságait és biztonságát.
Európa továbbra is mélységesen rá van utalva az orosz energiahordozókra, és ez alapvető fontosságú bevételekhez juttatja Putyint, tehát ennek véget kell vetni. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már bejelentette, hogy megszünteti az orosz nyersolaj importját, és üdvözlendő, hogy az Európai Unió is még az idén harmadára akarja csökkenteni az Oroszországtól vásárolt földgáz mennyiségét – mondta a brit külügyminiszter.
Hozzátette: a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportja (G7) közös menetrendet alakít ki arra, hogy e függőséget egyszer és mindenkorra felszámolja.
Liz Truss kijelentette: felső százalékos határt kell megszabni az Oroszországból érkező energiahordozó-import részarányára, és ezt a százalékos plafont az idő haladtával egyre lejjebb kell szállítani.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta: meg kell vizsgálni azt is, hogy miként lehet kompenzációban részesíteni azokat az országokat, amelyek különösen nagy mértékben függenek az orosz energiahordozó-szállításoktól.
Hozzátette: „az Ukrajna elleni orosz invázió megrázkódtatást okozott a globális biztonsági struktúrában”, és olyan léptékű paradigmaváltást jelent, amely csak az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokhoz mérhető.
Ebben a helyzetben csak a minimumnak tekinthető az a célkitűzés, hogy a NATO-tagállamok hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, különös tekintettel arra, hogy sok tagország még ezt a célt sem teljesíti – mondta a brit külügyminiszter, felidézve, hogy a hidegháború idején ez az arány 5 százalék felett volt.
Liz Truss szerint most kell megfizetni annak az időszaknak az elbizakodottságáért, amikor a világ még azt hitte, hogy a béke és a stabilitás magától értetődő és nem igényel befektetést.
Lényegében megszűnt a légi közlekedés Kazahsztán és Oroszország között
Az Air Astana nem küld több repülőgépet Oroszországba és nem fogadja az onnan jötteket – közölte a társaság sajtószolgálata.
Az indoklás szerint az intézkedés oka a biztosítási fedezet megszűnése. Korábban hasonló intézkedést foganatosított két azeri légitársaság is, az AZAL és a Buta Airways.
A gépek biztosításának felmondása miatt a Pegasus Airlines török légitársaság március 13-tól 17-ig szünetelteti oroszországi járatait.
Hatalmas összegekkel támogatja az USA Ukrajnát
Az Egyesült Államok képviselőháza megszavazta azt a törvénytervezetet, melynek értelmében az USA 1,5 billió dolláros támogatást nyújt Ukrajnának.
A törvény Joe Biden elnök aláírása után lép életbe – tájékoztatott a Korrespondent a CNN hírére hivatkozva. A tv-csatorna adatai szerint az összegből a Pentagonnak 6,5 milliárd dollárt különítettek el, melyet háborús támogatásként kap meg Ukrajna.
Korábban az USA szenátusa 13,6 milliárd dolláros pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára. Az is nyilvánosságra került, hogy Washington 50 milliárd dolláros humanitárius segélyt küld Kijevnek. Ez az összeg az ENSZ Világélelmezési Programján keresztül jut el az országba.
Ukrajna nyitott a semlegességre, de szilárd biztonsági garanciákat követel
Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője szerint Volodimir Zelenszkij kész szemtől-szemben tárgyalni Putyinnal, de az orosz fél követeléseivel kapcsolatban nem hajlandó kompromisszumokra.
Ukrajna nyitott a semleges státuszt illetően, de szilárd biztonsági garanciákat követel – jelentette ki Igor Zsovkva.
Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője megjegyezte: Ukrajna nem volt különösebben optimista az ukrán és az orosz külügyminiszter törökországi találkozójával kapcsolatban.
„Az, hogy találkoztak, nagyon jó, de sajnos azt kell mondanunk, hogy nem Oroszország külügyminisztere az, aki meghozza a végső döntést. Végleges döntést a háború befejezéséről, a tűzszünetről, a csapatok kivonásáról csak egy ember hozhat” – mondta Zsovkva a CNN-nek, nyilvánvalóan Putyinra utalva.
Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője hozzátette: Zelenszkij kész a diplomáciai megoldásra, de ezt nem hallotta az orosz elnöktől vagy tanácsadóitól.
„Az utolsó, amit hallottam tőlük az volt, hogy a két delegáció formátumában kell tovább dolgoznunk… de nézzék meg, még azt sem vették figyelembe, amit elértünk a megbeszéléseken” – mutatott rá az ukrán politikus a humanitárius folyosókra utalva.
Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője kijelentette: Kijev nyitott a semlegességre, „amennyiben a NATO az adott pillanatban nem kész felvenni soraiba Ukrajnát”.
„De ezzel egyidejűleg Ukrajnának szilárd biztonsági garanciákra van szüksége, hogy ez a szörnyű háború, ez a szörnyű agresszió ne ismétlődhessen meg” – húzta alá Zsovkva. Hozzátette: Ukrajna együtt akar működni Putyinnal, a szomszédos államokkal egy olyan rendszer létrehozásán, melyet ő „Európa megújított biztonsági rendszerének” nevezett.
Honvédelmi miniszter a menekültekhez: Ne szorítkozzanak a megtakarításaikra, keressenek munkát!
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter kijelentette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítsék az alkalmazkodást az új valósághoz. A tárcavezető azt tanácsolta a más megyékbe költözőknek, hogy ne várjanak, keressenek munkát.
„Csak akkor győzzük le Oroszországot, ha a gazdaság működik, és előteremti a forrsásokat a védekezéshez. Partnereink, nemzetközi pénzügyi szervezetek már jelezték, hogy jelentős összeggel támogatják Ukrajnát. A győzelem után gyorsan helyreállítunk mindent, ami tönkrement” – fejtette ki Reznyikov.
Elmondása szerint Közép- és Nyugat-Ukrajnában gyártóhelyeket hoznak létre a védelmi szektor igényeinek kielégítésére.
„Azokhoz fordulok, akik kénytelenek voltak más megyébe költözni: ne várjanak az álláskereséssel! Tervezzük állami programok létrehozását. Mindennek, ami működik, annak fejlődnie is kell. Kapjanak fizetést, törlesszék a rezsit, próbáljanak a gazdasági folyamatok résztvevői maradni”– zárta a miniszter.
Ideiglenes digitális személyazonosítót hoznak létre a Gyija alkalmazásban
Az e-okmány tartalmazni fogja a személyigazolvány adatait, illetve az adóazonosító számot – olvasható Mihajlo Fedorov digitális átalakításért felelős miniszter Telegram-csatornáján.
A dokumentum automatikusan létrejön a Gyija minden felhasználója számára, ehhez mindössze frissíteni kell az alkalmazást.
Az e-okmány létjogosultságát azzal magyarázzák, hogy az orosz invázió óta nem minden áttelepült rendelkezik papír alapú személyazonosítóval, ezért a hadiállapot idejére ideiglenes digitális dokumentumot generálnak.
A szülőföldön maradt nélkülözők támogatói │ KISZó-interjú
A Szent Panteleimon Karitász Kárpátaljai Görögkatolikus Jótékonysági Szervezet a helyiek megsegítését tűzte ki célul.
Az ínséges időkben sem hagyja magára a Kárpátalján maradt nélkülözőket a Szent Panteleimon Karitász közössége. Szkoropádszky Péter, a jótékonysági szervezet elnöke lapunk megkeresésére elmondta, az elsők között igazodtak a megváltozott körülményekhez, és csatlakoztak a menekültek megsegítését célzó kezdeményezésekhez.
Bujdosó Ivett
– Az első napokban a Kisszelmenc–Nagyszelmenc ukrán–szlovák határátkelő közelében élő civilek kezdték meg az országot gyalogosan elhagyni készülők sorban állásának megkönnyítését. Meleg teát, szendvicset osztottak a hosszú órákon át ott rostokolók számára. Ehhez a kezdeményezéshez társultunk mi is a környező településeken lévő görögkatolikus egyházközségeink akkor rendelkezésre álló eszközeivel: párnákat, takarókat gyűjtöttünk, élelmiszereket vittünk a helyszínre – mondta Péter atya.
A kezdeti segítségnyújtást követő együttgondolkodás további adományozási projektek elindítását eredményezte.
– Felmerült a gondolat, hogy a többi határátkelőn is hasonló helyzetben várakozhatnak a menekülők. Ezért megcéloztuk az Ungvár–Felsőnémeti és a Kisberezna–Ublja ukrán–szlovák, illetve a Kárpátalján működő ukrán–magyar határátkelőket.
Sajnos igazunk lett, mindenütt hosszú kocsisorok és több száz gyalogos várakozott a kilépésre. A Karitász önkéntesei lehetőségeikhez mérten igyekeztek elviselhetőbbé tenni a sorbanállást – fejtette ki a jótékonysági szervezet elnöke. – Felmértük görögkatolikus intézményeink befogadóképességét, magyarországi és szlovákiai partnerszervezeteink közreműködésével pedig biztosítottuk az odaérkezők ellátását.
Mint megtudtuk, a menekülteket a határ másik oldaláról is segítik.
– Az első nagyobb támogatást a szlovákiai magyar görögkatolikusoktól kaptuk, akik azóta is rendszeresen juttatnak át a menekültek ellátásához szükséges eszközöket. A mi dolgunk, hogy könnyebbé tegyük a szülőföldön tartózkodásuk utolsó óráit.
Mellénk álltak a magyarországi görögkatolikusok is, akik rendszeresen juttatnak el hozzánk élelmiszert.
Sajnos a humanitárius segélyek, tárgyi adományok áthozatala bonyodalmas. Félelem alakult ki az anyaországi és európai támogatókban, így önerőből kell megoldanunk az adományok határon történő átszállítását. Gyakorlatilag minden napra jut egy fuvar, ám ehhez egyre nehezebb járművet és sofőrt találni. Erre nagyon kevés a kapacitásunk – magyarázta Péter atya. – Ilyen helyzetben a legcélszerűbb és legjobban felhasználható jótékonysági forma a pénzadomány.
A Szent Panteleimon Karitász Kárpátaljai Görögkatolikus Jótékonysági Szervezet a menekültek megsegítése mellett ingyenkonyhát működtet.
– Az ingyenkonyha négy helyszínen – Sislócon, Batáron, Salánkon és Csepén – szolgálja ki a rászorulókat.
Továbbiak beüzemelése is tervben van, ugyanis elsődleges célunk a helyi nehéz sorsú hívek, egyedül maradt idősek ellátása. Emellett még a háború kitörése előtt elindítottuk a Szent Simeon és Anna programunkat, melynek keretében – vallási hovatartozástól függetlenül – adatbázist hoztunk létre az egyedülálló, rászoruló idősekről. Számukra kerestünk külföldi támogatót, aki évi szinten 180 eurót ad egy-egy kiválasztottnak. Ezek a projektjeink sem szünetelnek, sőt, a későbbiekben bővíteni szeretnénk azokat – fejtette ki Szkoropádszky Péter.
Elnöki iroda: ezért van szükség az ukrán–orosz tárgyalásokra
Érdekes magyarázattal szolgált az ukrán elnöki iroda tanácsadója arra vonatkozólag, hogy miért van szükség az ukrán–orosz diplomáciai tárgyalásokra.
Mihajlo Podoljak magyarázata szerint azért is kellenek ezek a tárgyalások, hogy az orosz legfelső szintű politika képviselői is rálátást kapjanak az ukrajnai helyzet objektívebb és adekvát megértésére. Podoljak szerint minden kommunikációs lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy az oroszok is megértsék Ukrajna és a világ reakcióját.
Mint ismeretes, csütörtökön török közvetítéssel tárgyalóasztalhoz ült Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyi tárcavezető. Érdemi előrelépést azonban nem sikerült elérniük a feleknek.
Szijjártó: tízezer vérvételi zsákot küld Magyarország Ukrajnának
Magyarország tízezer vérvételi zsákot küld Ukrajnába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán.
A miniszter azt írta: látva mindazt, ami Ukrajnában történik, nem kérdés, hogy ilyenkor a legfontosabb nem lehet más, mint az emberi élet védelme, ezért az Országos Vérellátó Szolgálattal soron kívül tesznek eleget az ukránok segítségkérésének és tízezer vérvételhez szükséges zsákot küldenek az országba.
„A kormány döntése értelmében segélyszállítmányt küldünk a magyar kapacitásokból, amely adomány órákon belül a határon lesz, hogy az illetékesek tovább vigyék oda, ahol arra a legnagyobb szükség van” – olvasható a bejegyzésben, amely szerint a tízezer vérvételi zsák, akár harmincezer sebesült ellátására is elég lehet.
Szijjártó Péter közölte, a jelentések szerint a háború rendkívüli mértékben megnövelte a véradási hajlandóságot Ukrajnában, de a levett vér tárolásához és hasznosításához speciális vérzsákokra van szükség, amiből jelenleg komoly hiány van.
„Borzalmas és szívszorító mindaz, amin az embereknek keresztül kell menniük Ukrajnában, immáron tizenhat napja. Mi, ahol csak tudunk, segítünk, hiszen több mint 200 ezer menekültet fogadtunk a határainkon, amivel párhuzamosan jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakciója” – fogalmazott a miniszter.
A segélyszállítmányt Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete és Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára közösen indította útnak péntek reggel.
Az IMF átutalta a beígért 1,4 milliárd dollár sürgősségi támogatást
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már folyósította az 1,4 milliárd dollár rendkívüli pénzügyi támogatást Ukrajnának. Az összegről március 9-én döntöttek Washingtonban.
Nem váratott sokáig magára a segítség, ugyanis egy nappal később, március 10-én már át is utalták a beígért összeget.
„Miután az igazgatótanács jóváhagyta az összeget, egy perccel a bankzárás előtt átutaltuk a pénzt Ukrajna SDR-számlájára” – mondta Krisztalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója.
Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk az IMF által biztosított 1,4 milliárd dolláros sürgősségi támogatásról.
Luckot, Ivano-Frankivszkot és Dnyiprót érte légitámadás
Ma (március 11-én) reggel a közösségi oldalakat ellepték a helyiek által a robbanásokról készített videofelvételek.
Jurij Pohuljajko, a Volinyi Megyei Állami Közigazgatás vezetője szerint a lucki repülőteret érte támadás.
“Robbanások hallatszottak a repülőtér felől. Előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt. A tüzet jelenleg oltják. Tart a körülmények feltárása, az illetékes szolgálatok a helyszínen dolgoznak” – fejtette ki a kormányzó.
Frissítés:
A Volinyi Megyei Állami Közigazgatás vezetője néhány órával később arról számolt be, hogy a robbantásoknak két halálos áldozata és hat sebesültje van.
Ruszlan Marcinkiv, Ivano-Frankivszk polgármestere szintén megerősítette a városban történt robbanásokról szóló információkat. Mint mondta, a reptér közelében ideiglenesen korlátozták a forgalmat. A katonaság és a katasztrófa-elhárítás dolgozik a helyszínen.
A háború kezdete óta eddig nem támadott Dnyiprót három légicsapás érte.
A Korrespondent információi szerint óvoda, bérház és cipőgyár közelében történtek a becsapódások. Az előzetes adatok alapján egy ember életét vesztette.
Ombudsman: a tanárok bármely országból dolgozhatnak
A felsőoktatási intézmények oktatói és előadói bárhonnan dolgozhatnak a modern technikának köszönhetően – közölte Szerhij Gorbacsov oktatási ombudsman az ukrán munkatörvényre hivatkozva.
Az állampolgári jogi biztos felhívta az intézményvezetők figyelmét, hogy a háború idején a távmunkát a munkavállaló a munkahelyén kívül, az általa választott tetszőleges helyen végezheti, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával.
Hozzátette, a hatályos jogszabályok nem írnak elő területi korlátozást a munkavállaló munkahelyére vonatkozóan, írta az Osvita.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
