Kijev tiltakozását fejezte ki a Kercsi-szorosnál történt tengeri incidens nyomán Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészek fogva tartásának meghosszabbítása miatt, és arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy együttesen gyakoroljon nyomást Oroszországra a tengerészek azonnali és feltétel nélküli szabadon engedése érdekében.
Nyilatkozatában az ukrán külügyminisztérium jogellenesnek nevezte a moszkvai lefortovói kerületi bíróság határozatait, amelyek alapján a testület április 24-ig meghosszabbította az előzetes letartóztatását mind a 24 haditengerésznek, akiket Oroszország 2018. november 25-én ejtett foglyul a Fekete-tengeren.
„Az ukrán katonák fölötti bírósági eljárás ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal. Az, hogy a tárgyalást zárt ajtók mögött tartották, arról tanúskodik, hogy a Kreml teljességgel tisztában van ennek a bírósági bohózatnak a törvénytelenségével” – szögezte le a kijevi tárca.
A közleményben a minisztérium kijelentette, hogy a hadifoglyokkal szembeni bánásmódot szabályozó, 1949-es genfi egyezmény alapján a 24 ukrán haditengerész hadifogolynak minősül.
A moszkvai bíróság a tárgyalás során elutasította a haditengerészeknek azt a kérését, hogy kezeljék hadifogolyként és állítsák katonai bíróság elé őket, az orosz hatóságok jogértelmezése szerint ugyanis nem tekinthetők hadifoglyoknak, mivel Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot.
Kijev követeli azt is, hogy az orosz fél haladéktalanul mutassa be a támadásban megsebesült ukrán haditengerészek egészségi állapotáról szóló – a nekik nyújtott kezeléseket is tartalmazó – orvosi zárójelentéseket.
Kijev mellett Washington is megszólalt az ügyben.
Az Egyesült Államok felszólította Oroszországot, hogy ne használja politikai sakkjátszmáiban „gyalogokként” az elfogott ukrán haditengerészeket, hanem haladéktalanul bocsássa szabadon őket.
Washington ukrajnai nagykövetsége útján továbbított üzenetében hangsúlyozta, hogy Oroszország már több mint 50 napja tartja törvénytelenül fogva az ukrán tengerészeket, akik – mint a követség kiemelte – a szabad tengeri közlekedés lehetőségével éltek Ukrajnában, saját országuk területi vizein. „Mélységesen aggódunk továbbá egészségükért és jogaikért is” – fűzte hozzá a diplomáciai képviselet Twitter-üzenetében.
Tavaly november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, ugyanis az általa önkényesen megszállt Krím félsziget körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti. Oroszország azt is állítja, hogy az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra hadiállapotot vezettek be, ami december 26-án ért véget. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától, amit a világ országainak zöme – beleértve a NATO és az Európai Unió tagállamait – nem ismer el legitimnek.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
